Kedves DP-sek!

Nem hittem volna, hogy ilyen hamar elérkezik ez az idő. Amikor lezárul a Harry Potter sorozat. Már nem várhatunk újabb forgatási képeket, vagy híreket, elcsippentett információkat, hogy kinek, milyen lesz a jelmeze, milyennek élte meg egy-egy színész a legizgalmasabb jeleneteket. Hogy várjuk a megjelenési dátumokat, akár gyerekek a karácsonyt. Hogy végigizguljuk a szereplőkkel a történéseket. Sok mindent adott a Harry Potter. Voltak, akik a Harry Potter által szerettek meg olvasni, mások Harry Potter miatt kezdtek el fanfictiont írni. Megérintett fiatalokat, idősebbeket, nem számított a kor, mert összekötötte az embereket a varázslat csodája. Láthattuk Harry Potter útját a varázsvilágban. Két mágus szüntelen küzdelmét és harcát, bepillanthattunk az aranyvérűek világába, hogy milyen lett volna a varázsvilág az ő irányításuk alatt. Szükségszerű bukása volt ez az aranyvérnek. De mégis nagyszerű és emelkedett. Megpróbálták. S ez is értékelendő tett volt. Most hogy az út végére értünk úgy érzem, rajtunk a sor. Már nem Rowlingtól, vagy a Potter-rendezőktől kell várnunk az újat, hanem nekünk, magunknak kell megteremtenünk. Beköszönthet a fanfictionok virágkora. Azok, akik a szívükben továbbra is magukkal viszik és őrzik a Harry Potter-jelenséget, azok biztos, hogy sosem teszik le a pennát, s írnak, mert Potter sosem múlhat el, hiszen itt van velünk, bennünk, örökké újabb és újabb kalandokra várva! Kedves oldallátogatók! Remélem ti is hasonlóan cselekszetek mint én, amint időtök és ihletettségetek engedi írtok, hogy a Potter szereplők ismét kilépjenek a sorok közül, megelevenedjenek és elvarázsoljanak minket. Én mindenképpen itt leszek, és írok. Remélem velem tartotok.

Üdvözlettel és soha nem múló Potter-rajongással: Callie