Kígyó

Általános szimbólumként: 

- Lehet szoláris jelkép (ha a nap sugarait jelképezi), 
- vagy lehet lunáris szimbólum (ha a vedlése miatti megújulása a Hold időszakos megújulását mutatja). 
- Fallikus jelképként utal a férfi-női jellegekre. 
- Spirális, vagy kör alakú ábrázolásai pedig utalnak a ciklikus időre és a változó sorsra is.
- Rejtőzködő életmódja, téli álma és a föld alá, üregekbe bújása miatt az alvilágot is
 megtestesítheti. 
- Bőrének megújulása miatt viszont sokszor a halhatatlanság és az újjászületés jelképe is.
- Tekeredő teste az agytekervényeket is felidézheti, ezért szimbolizálhatja a logikát,
 a bölcsességet és a jóstehetséget is.

Az egyiptomi hitvilágban

1. Aphópisz kígyó a sötétség démona, tehát a napisten (Ré) ellensége. Megszemélyesíti a
 viszályt és a pusztítást is.

2. Ureusz, a pápaszemes őskígyó, aki a napisten védelmezője, hiszen a nap köré tekeredve
 védelmezi azt. Pozitív, védelmező jellege miatt királyi jelvénnyé is vált, s szerepel a fáraók
 fej- és melldíszein.

3. Ízisz istennő fejdíszén szereplő kobra a királyi bölcsesség és hatalom, valamint a tudás
 szimbóluma. Varázserővel bírt, mérget és lángokat köpött.

4. Renenutet, aki a betakarított termény védelmezője. Vagy kígyónak, vagy kígyófejű nőnek
 ábrázolták. Azt tartották, hogy aratáskor megjelenik és ügyel a gondos betakarításra.
 Biztosítja az emberek jólétét, sikereit, boldogságát és segít a gyerekek születésénél is.

Kígyók a Távol-Keleten 
1. Káli nevű kígyó testesíti meg a gonoszságot , és Krisna győzte le.

2. Nágák: A Hátsó-Indiában élő khmerek mitológiai rendszerében fontos szerepet játszanak a
 helyi szellemek, vagy istenségek. Ezek között a leginkább tisztelt lények a Nágák, amelyek
 kígyó alakúak. A kígyó-kultusz itt korábbi, mint a sárkányok tisztelete, valószínűleg a
 szigetvilágból származik, s a kígyókkal való küzdelmek emlékét őrzi.

 A buddhizmusban és a hinduizmusban is jelképezi a kígyó a jógagyakorlatok során
 felszabaduló kozmikus energiát. Kínában a kígyót sokszor nem különböztetik meg a
 sárkánytól, amely általában pozitív jelentéssel bír, mivel az esővel kapcsolatos. A kínai
 szimbolikában szerepel egy érdekes ábrázolás is, mikor a kígyónak kettős feje van: fiú és
 lány (Jin és Jang).

Kígyók az antikvitásban

A görög és római mitológiában a kígyó lehet pozitív és negatív egyaránt.

 1. Laokoón története, aki Apollón papjaként ellenezte a faló Trójába vitelét. Ezért a monda
 szerint az akhájokat támogató istenek bosszúból vízikígyót küldtek rá és fiaira.

 2. Aszklépiosz: A görög mitológiában a kehelyből kifelé tekerőző kígyó, a gyógyítás
 istenének szimbóluma, sőt egyes elképzelések szerint nemcsak szimbóluma, hanem egyik
 alakváltozata is. A gyógyulást jelképezi, nem véletlen tehát, hogy ez az ábrázolás a mai
 gyógyszertárak cégtábláján is szerepel.

 3. Pallas Athéné állataként, a kígyó a tudás és a bölcsesség szimbóluma is. Az istennő
 tiszteletére az athéni Akropoliszon kígyókat tartottak.

 4. Gorgók:  Nem teljes mivoltukban kígyók, csak kígyó-hajúak a görög mitológia Gorgói. Ők
 Phorküsz tengeristennek és feleségének a lányai. Hárman vannak, kettő közülük (Szthenó és
 Eurüalé) halhatatlanok, a harmadik Medusza, ő halandó. Aki rájuk nézett, menten kővé vált,
 ezért Perszeusz úgy vágta le Medusza fejét, hogy a pajzsában nézte a tükörképét.


Kígyó az ősi indián kultúrákban

Az indián hitvilágban sok kígyó alakú istenség szerepel.

1. Quetzelcoatl: az aztékok tollaskígyó-istene. Lement az alvilágba, felhozta a az előző
 világok embereinek csontjait, saját vérét rájuk fröcskölte, s így teremtett embert. Amikor egy
 másik istenség (Tezcatlipoca) elűzte őt, akkor kígyótutajra szállt és elment. Az aztékok
 elképzelése szerint Ce Acatl évében azonban visszatérhetett. Ez éppen 1519-re esett, amikor
 a nagy hódító Cortez megérkezett, ezért őt az aztékok a Tollaskígyó istenséggel
 azonosították. Az amerikai indiánok szerint teremtő mivolta miatt ő az örökkévalóság jelképe
 és a halál hírnöke. Közvetítő az emberi világ és az alvilág között.

 2. Kukulkan a maja mitológia tollakkal borított kígyó-istene. Alakjában egyesülnek a
 Quetzelcoatlról szóló ősi tolték hiedelmek és a felhőkígyóhoz (felhőkígyó az asztékoknál:
 Miskoatl) kapcsolódó kultuszok. Miskoatl anyja a kígyóasszony, Szivakoatl, aki a mezo-
amerikai indiánok egyik legősibb istene, az asztékoknál a föld istennője. Szintén asszonyi
 istenség az azték mitológiában Koatlikue, a kígyószoknyájú, aki a napisten anyja.