ÁLMOK 

I. fejezet 

Véget ért a háború, Voldemort halott volt és mindenki örült a kiérdemelt szabadság érzésének. Újra szabadon sétálhattak, kviddicsezhettek, élvezhették az élet örömei…szabadon szerethettek.

Így tett Ginny Weasley és Harry Potter is. Élvezték, hogy végre szabadon együtt lehetnek, nem kell titkolni a kapcsolatukat, bárki láthatja, hogy milyen boldogok egymással.

De ez a boldogság ingatag lábakon állt. Mind a ketten érezték, hogy még nagyon fiatalok egy komoly kapcsolathoz, hogy talán még túl keveset „éltek”; hogy talán többet kéne tapasztalni a világból.

Kis idő elteltével megszületett a megoldás: két hét szabadidő mindkét félnek, ami alatt azzal és azt csinálhatnak, amihez csak kedvük van, minden lelkiismeret furdalás nélkül; anélkül, hogy a végén be kéne számolniuk a másiknak bármiről, bárkiről.

Persze kezdetben okozott egy kis feszültséget a dolog, de végül mindketten belátták, hogy ez lesz a legokosabb amit tehetnek. Így tehát volt két hetük, hogy kitombolják magukat és utána minden visszatérhet a normál kerékvágásba.

      Ginny egy ideig úgy gondolta, hogy felesleges neki ez az idő, hisz- bár Harry volt az első komoly kapcsolata és vele élte át az első együttlétet is- már volt a fiú előtt is pár barátja. Az első héten meg se fordult a fejében, hogy ő is kihasználja az adandó alkalmat, de aztán látta, hogy milyen cikkek jelennek meg Harry kis hódításairól. A fiatal varázsló bátran belevetette magát az éjszakai életbe.

A második hét eleje azzal telt, hogy gondolkodott, tényleg ezt akarja-e? Nem kéne neki is kikapcsolni egy kicsit, más jellegű tapasztalatokat is gyűjtenie? A hét közepére sikerült megrágnia magában, hogy igenis kell neki a fennmaradó pár nap. Eltervezte, hogy ebben az időszakban eljár majd szórakozóhelyekre és ha lehetőséget talál, akkor kihasználja.

Következő este sikerült eljutnia egy jó nevű, felkapott klubba, ahová főleg varázslók és boszorkák jártak. A Red Dragonban teltház volt, mint általában. Itt fordult meg a varázsvilág fiatal elitje. Ginnynek szokatlan volt a klubban tapasztalt felszabadultság, hisz a háború alatt mindenki meghúzta magát, rettegés élt az emberek szívében, úgyhogy nem gondolhattak szórakozásra. Most viszont igyekeztek bepótolni a dolgot.

Hamarosan ő is belevegyült a tömegbe és élvezte a féktelen bulit. Aztán ahogy forrósodott az este érezte, hogy egy felhevült test préselődik hozzá hátulról. Először azt hitte, hogy csak át akarnak haladni mögötte, de mikor a csípő ütemes mozgásba kezdett, megértette, hogy valaki érdeklődik iránta. Egy egész másodpercig átfutott a fején, hogy elhajtja az illetőt, de aztán szerencsére elvetette a dolgot és hagyta, hogy a másik folytassa a táncot mögötte.

      Nagyon belemelegedtek a dologba, mindketten élvezték a zene lüktetését, az egymáshoz feszülő izmokat, domborulatokat. Ginny sejtette, hogy a férfinek is tetszhet a dolog, mert az alsó fertályon egyre keményebben nyomódott hozzá a nemes testrész.

Aztán eljött a pillanat, mikor már nem lehetett tovább fokozni a feszültséget, a lány ekkor hirtelen megfordult és a fiú ajkaira tapasztotta a száját. A kezdeti tapogatózó, ismerkedő csók nagyon hamar egy sokkal szenvedélyesebb csatára váltott. Szinte falták egymást, miközben mindketten igyekeztek a kezükkel is felfedezni a másikat.

Egy idő után már muszáj volt levegőt venniük, így végre egymásra nézhettek.

- Weasley?

- Malfoy?? Te mit csinálsz itt?

- Én törzsvendég vagyok – felelte a fiú, miközben nagyon gyorsan elengedte a lányt, és hátrált két lépést. – De te…még sose láttalak erre. Ráadásul Potterkéd nélkül…ráadásul így. Csak nem szétment az álompáros?

Ginny először nem is akart válaszolni, viszont sértett önérzete nem hagyhatta szó nélkül a dolgot.

- Nem, csak adtunk egymásnak egy kis szabadidőt. De minek is magyarázkodok neked?

Ezzel el is fordult és készült továbbállni, de Draco megragadta a kezét. Csodálkozva, értetlenül fordult vissza felé, arcán az egyértelmű kérdéssel.

- Esetleg segíthetek eltölteni ezt a szabadidőt – majd választ se várva ráhajolt a lány ajkára. Ginny el akarta lökni magától, de a fiú olyan hévvel csókolta, hogy nem tudott neki ellenállni és hasonló hévvel viszonozta. A nyelvük újabb és újabb vad játékba kezdett.

Közben testük is egyre jobban összepréselődött és Ginny újfent érezhette a keményedő férfiasságot. Egy pillanatra megszakította csókot és pajkosan, incselkedve nézett Dracóra. A fiú erre csak kivillantotta a mosolyát és a hátsó kijárat felé kezdte húzni.

Hamar kiértek a klub mögötti elhagyott sikátorba, ahol a szőke újra magához rántotta Ginnyt; a csók közben már érezték is az ismerős rántást a köldöküknél.

Akkor se hagyták abba, mikor már kemény talajt éreztek a talpuk alatt. De ahogy lassult, csitult a hév a vöröske egyre kíváncsibbá vált, hogy hová vitte őt a Malfoy örökös, úgyhogy elhúzódott tőle és körbenézett.

A szoba, ahol álltak zöld-ezüst színben pompázott, az egyik sarokban egy sötétebb zöld baldachinos ággyal. Ennyiből már kikövetkeztette, hogy valószínűleg a fiú szobájában vannak, több nézelődésre viszont nem kapott időt, mert Draco folytatta azt, ami az előbb abbamaradt.

A csók alatt szép lassan elértek az ágyig, majd a fiú ledöntötte rá a vörös lányt. Itt egy pillanatra kifogyott belőlük a szusz, mintha a józan eszük is visszatért volna. Döbbenten bámulták egymást, majd huncut mosollyal a szemükben folytatták az abbahagyott játékot. Draco elindult lefelé a lány arcán; megpuszilgatta az állát, aztán a nyaka következett, ahol hosszasan elidőzött. Csókolgatta, harapdálta a kissé barna bőrt, megszívta a kékesen derengő eret. Ginny ekkorra elveszette azt a kevés ellenállását, ami megmaradt, és már a hangját is ki merte ereszteni. Halkan nyöszörgött a férfi ostroma alatt, ezzel bátorítva őt.

Draco haladt volna tovább, de útját állta a lány felsője. Gondolkozás, várakozás nélkül rántotta le róla, majd kibontotta a melltartóból is. Pár másodpercig bámulta a meztelen felsőtestet; a mellei fehérebbek voltak a környező bőrnél, mutatva, hogy csak a nyári nap tehet a sötétebb színről. Aztán odahajolt a halmokhoz, először csak lágy csókokat adott rájuk, majd felbátorodva szívni kezdte a keményedő, sötétrózsaszín bimbókat, amik erre még keményebbek lettek.

Ginny sóhajai egyre hangosodtak. A lány már érezte, hogy nedvesedik; a teste egyre jobban feloldódik a kényeztetés alatt. Draco jó ideje időzött a melleinél, de a vörös hajú már a folytatást várta egyre türelmetlenebbül. Gyengéden beletúrt a fiú szőke hajába, majd mikor a célzás úgy tűnt nem ér célba, egyértelműbb eszközhöz folyamodott, és elkezdte lefelé tolni a fiú fejét. Ő felnézett a lányra, majd mosolyogva megadta magát a kérésnek és továbbhaladt a csinos köldök felé. Beledugta a nyelvét a kis lyukba, kicsit körbefutott benne, aztán már folytatta is tovább az utat lefelé. Mígnem megint akadályba ütközött. A szoknya megállította. Bosszúsan nézett a feleslegesnek ítélt ruhadarabra, majd gyorsan megszabadította ettől is. Már csak a bugyi volt a lányon; azt még direkt hagyta rajta.

A nyelvével vonalat húzott egészen a csipkés szegélyig, majd végigfuttatta a nyelvét a szabadon levő bőrön, aztán hirtelen áttért a lány lábára.

      A bokájától haladt felfelé, a térdénél áttért a fehér comb belső felére, néha meg-megharapva a kemény húst. Ginny ekkorra már végleg elvesztette a fejét. A nyögései egyre hangosabbak, egyre kéjesebbek lettek, a mozdulatai egyre követelőzőbbek. Igyekezett az ölét minél inkább a fiúhoz nyomni, de Draco még állta az ostromot, sőt, egyre lassabban haladt a cél felé.

Aztán a lány nem bírta tovább, felpattant és száját a fiúéra szorította. Szenvedélyes csókot váltottak. Mikor elhúzódtak egymástól, Ginny homályos tekintettel az ezüst szemekbe nézett és vágyától elcsukló hanggal, szinte könyörögve suttogta:

- Draco, ne…ne kínozz tovább! Én…én…- tovább nem tudta folytatni, de nem is volt rá szükség.

      A szőke megszabadította a bugyijától és végre megérintette a hívogató forróságot. Ginnyből ismét hangos sóhaj tört elő, ami csak fokozódott, ahogy a fiú elkezdte mozgatni az ujjait. Egyenlőre még csak kereste a fogást, próbálgatta, hogy melyek a lány legérzékenyebb pontjai, mi váltja ki a legnagyobb gyönyört. Közben felváltva csókolgatta a száját, a nyakát, a melleit, ezzel is fokozva az élvezetet.

Érezte, hogy a lány egyre közelebb jut a beteljesüléshez, úgyhogy lassított, a kevésbé érzékeny pontokat érintette, de a másik szemrehányó tekintetem gyorsan visszaterelte a helyes útra. Egy utolsó csók után úgy döntött, hogy nem csak kézzel segíti a gyönyört.

Elhelyezkedett Ginny ölénél, és belecsókolt a lágy, nedves szirmokba. Kóstolgatta, ízlelgette a lányt, miközben ujja megtalálta a befelé vezető utat. Ginny érezte, hogy ha a fiú így folytatja, nagyon hamar el fog jutni a csúcsra, de azért nem ellenkezett. Az egyre hangosodó, fokozódó hangokból Draco rájött, hogy hol van a lány legérzékenyebb pontja. Áttért a csiklójára, nyalogatta, néha megszívta a kitüremkedő kis bimbót.

Ezt már Ginny sem bírta tovább; sikítva, a fiú alatt vergődve élvezett el. Eltelt pár perc, mire az utolsó hullámok is elcsitultak.  

      A lány, mikor magához tért, felkönyökölt és figyelte a szőke fiút. Ő még teljesen ruhában volt. Ginny feltérdelt az ágyon és közelebb araszolt. Elkezdte kigombolni a fekete inget. Ez idegőrlő munkának bizonyult, mert a kezei még mindig remegtek és a gombok is aprók voltak. Aztán a felénél úgy döntött, hogy inkább gyorsan szabadítja meg a fiút az ingtől. Ahogy áthúzta a fején, feltárult a kockás has, az izmos mellkas, a tejfehér, arisztokratikus bőr.

Ginny először csak a szemével simogatta végig, de nem tudott betelni a látvánnyal és ujjaival is bejárta ugyanazt az utat, amit tekintetével bejárt. Megtapintotta a kemény húst, a feszes bőrt. Tudta, hogy a kviddics és az aurorság csodákra képes, hisz Harry is acélosan izmos volt, de Draco még rajta is túltett.

A fiú elmosolyodott a bátortalan érintéstől – amit inkább a csodálattal vegyes áhítat szült, mint a félelem – és hogy bíztassa a lányt lehajolva megcsókolta. Nyelveik érintkezésekor mintha kis elektromos szikrák gyúltak volna a testében, amik új vággyal öntötték el.

Mikor elváltak, ő folytatta a csókokat a fiú nyakán, a mellkasán, a hasa kockáin, egészen addig, míg a hideg fém övcsat útját nem állta. Gyorsan, szinte kapkodva csatolta ki az övet; a nadrág gombjai szerencsére könnyebben engedtek, mint az ingéi. Az alsónadrágtól is megszabadította a fiút.

      Draco már tettre kész volt, nem kellett volna tovább izgatni, Ginny mégis megtette. Először csak óvatosan érintette a méretes szerszámot, megsimította a végétől egészen addig, ahol már a hasa alját tapinthatta. Aztán erőteljesebben a tenyerébe vette, húzott párat a teljes hosszon, és közben a fiú arcát figyelte. Draco tekintetén a vágy köde futott át, miközben a lélegzete kezdett felborulni. Ginny úgy döntött, hogy akárcsak a fiú, ő is rásegít a szájával a dologra.

Megcsókolgatta a hegyét mielőtt a szájába fogadta a még mindig növekvő húsdarabot- bár hihetetlennek tűnt, hogy ennél is nagyobb lesz még. Egy kis ideig kényeztette még a fiút, a nyelvével simogatta körbe, mígnem Draco eltolta magától és végigfektette az ágyon.

      Fölé hajolva megcsókolta, miközben Ginny már érezte az öléhez nyomódó kemény hímvesszőt; a következő pillanatban már magában érezhette. A fiú lágyan siklott bele, egy kis ideig mozdulatlanul hagyta, hogy a lány szokja a feszítő nagyságot, majd gyengéden elkezdett mozogni. 

Ginny testében azonnal újraéledt a vágy. Élvezte, ahogy az erőtől duzzadó hímtag ki-be jár benne, a súrlódás keltette feszültség fokozta a gyönyörüket. Közben Draco felhúzta a lány lábát a vállára és így folytatta a közösülést. Ginny mélyebben érezte magában a férfit, ami egyre nagyobb élvezetet nyújtott. Közben már mindketten kapkodták a levegőt és ahogy egymás szemébe néztek, ugyanazt a tüzet láthatták. Draco elnyújtott döfései most kissé gyorsultak és már nem húzta ki magát annyira a lányból. Ginny nem tudott már gondolkodni, az ismételt beteljesülésre koncentrált már minden porcikája, amit nem sokkal később el is ért.

Draco is érezte, ahogy a lány teste megremeg, ahogy az őt körbeölelő forróság ütemesen összehúzódik, szívja a behatolót, és – nagy erőfeszítések árán, de – tartotta magát, nehogy kövesse a lányt a gyönyörbe.

      Mikor Ginny kissé lenyugodott, a fiú kicsúszott, térdre húzta és hátulról hatolt belé. A lány az első lökés intenzitásától előre zuhant a karjára, de feltolta magát, hogy csak a kezével támaszkodjon.

Draco megigézve bámulta az előtte térdeplő izmos testet; a kerek, feszes feneket, a hát kidolgozottságát, a megfeszülő izmokat. Aztán késztetést érzett rá, hogy meg is érintse a lányt. Végigsimított a vállán, a lapockáján, keze lefutott a gerince mentén, aztán a két kemény, kerekded gömböt markolta meg.

Közben a hosszú, mély lökések sem maradtak el. Zilálásuk egyre hangosabb lett; ez a visszafogott hang is növelte a vágyukat, mert tudták, hogy ők a felelősek a másik gyönyöréért.

Ginny pár lökés után érezte, hogy az ereje kezdi elhagyni, úgyhogy megint a könyökére ereszkedett. Így még intenzívebben érezte a fiút magában, és csakhamar megint a beteljesülés kapujában állt. A vad, zilált sikoly után már Draco sem bírta tovább, és a lányba élvezett.

      Kis idő múlva, mikor már nagyjából lecsillapodott a testük, a fiú kicsúszott a szűk járatból és elterült az ágyon. Ginny is elfeküdt az oldalára, de pár perc néma pihenés után felpattant és gyorsan elkezdte összeszedegetni a ruháit.

Draco értetlenül nézte a kapkodást.

- Készülsz valahova?

- Haza. Hova máshova?

- Ha itt alszol, kaphatsz reggelit – mosolygott szemérmetlenül a meztelen lányra, aki nem bírt ellenállni. A fiú pajkos tekintete nem csak a reggeli ígéretét hordozta.

      Elengedte a kezében tartott ruhákat és pár lépéssel visszaszökkent Draco mellé az ágyba.  

II. fejezet 

      Ginny arra ébredt, hogy a napfény élesen világít a szemhéján keresztül. Egy kis nyöszörgő hang kíséretében nagyot nyújtózott, aztán felült az ágyban és körbenézett. Ismeretlen volt neki a szoba, az ágy; azt sem értette, hogy miért meztelen és hogy miért süt a nap ennyire bántóan.

Aztán mikor meglátta a belépő szőke fiút, eszébe jutott az előző éjszaka, a szeretkezésük minden egyes pillanata. Az őt megrohanó emlékek pirulásra késztették. Draco észrevette, hogy a lány már ébren van.

- Jó reggelt, álomszuszék! Nem vagy éhes?

- Jó reggelt! Mennyi az idő? – hagyta figyelmen kívül a neki feltett kérdést.

- 11 múlt, ideje volt már, hogy felkelj. És a reggelinek is ideje lenne már, úgyhogy öltözködj és induljunk.

- A szüleid mit fognak szólni, ha itt találnak?

Draco csak a szemét forgatta a kérdésre, de mikor látta, hogy a lány nem mozdul az ágyból, válaszolt neki.

- Apám üzleti úton van, csak holnap jön haza. Anyám meg addig elvonult. Végre van ideje foglalkozni magával egy kicsit, nem hiszem, hogy ma kidugja az orrát a szobájából. Úgyhogy nem kell félned, senki nem fog meglátni. És most öltözz! 

     Ginny rámosolygott, majd egy gyors tisztítóbűbáj után magára kapta a ruháit. Kicsit lemaradva indult meg a fiú után, így legalább volt alkalma megfigyelni, még ha csak hátulról is. A haja jól rendezettnek tűnt, nem úgy, mint éjjel, miután jól összetúrta a nagy hévben. Fehér ing volt rajta, ami sejttette az izmok mozgását; a szűk, natúr színű nadrág feszült a formás fenéken és combokon.

Ginny érezte, hogy a vágy újra éledezni kezd benne, főleg, mikor a fiú hátrafordult, és így láthatta az ezüstös szemeket is. Pár sietős lépéssel a fiú előtt termett, majd a szájára szorította a sajátját. A csók hevében még a foguk is összekoccant, mire mindketten elmosolyodtak. Mikor szétváltak, Draco folytatta volna az utat, de Ginny nem mozdult, csak megrovón nézett rá.

- Most mi van? Nem vagy éhes?

- De, csak nem reggelire – mosolygott a lány továbbra is. – Most rád éhezem.

- Nem volt elég az éjjel nyújtott szolgáltatásom?

- Nem ismered te még Ginny Weasleyt. Én telhetetlen vagyok. Majd megtapasztalod.

Azzal behúzta a legközelebbi ajtón. A szoba, amibe érkeztek ugyanolyan nagy és impozáns volt, mint Draco szobája. Hasonló volt az elrendezése, csak itt helyet kapott egy nagy ébenfa dolgozóasztal is. Viszont őt most leginkább az ágy érdekelte. El is kezdte húzni felé a fiút, de az megmakacsolta magát.

- Talán ebben a szobában nem kéne…

- Miért? – kérdezte incselkedve a lány.

- Mert ez az apám szobája. Nem hiszem, hogy örülne neki, ha az ő ágyában csinálnánk.

- Azt mondtad, nincs itthon. Sose tudja meg.

A fiú még mindig nem akart megmozdulni, de Ginny bevetette az utolsó lapját.

- Vagy talán félsz?

- Úgy nézek ki, mint aki fél?

- Igen, egészen úgy nézel ki. Pedig sokkal jobb dolgokat is csinálhatnánk, ahelyett, hogy itt győzködlek.

      Ezt már ő sem tűrhette tovább. Egy nagy ugrással a lány előtt termett és megcsókolta. A csók közben az ágyig hátráltak, de a fiú vonakodott még egy pillanatig.

- Nem félek! – mondta, inkább a saját meggyőzésére. A következő pillanatban Ginny már ráhúzta a fekete baldachinos ágyra. Vadul csókolták egymást, szaggatták a ruhát a másikról. Nagyon hamar meztelenek lettek mindketten.

      Most nem sokat foglalkoztak az előjátékkal; mindketten készen álltak az újbóli aktusra. Draco végigsimított párszor a lány csatakos ölén, de a követelőző sóhajok hatására abbahagyta a kényeztetést, és egyetlen hosszú lökéssel behatolt. Mindkettejükből elégedett sóhaj tört ki.

Ginny a következő pillanatban átlendült, hogy most ő kerüljön felülre. Megtámaszkodott a fiú válla felett és vad mozgásba kezdett. Nem csak ki-be, hanem körkörösen is izgattatta magát a fiúval. Az egyre hevesebb ténykedés közben néha odahajoltak egymáshoz egy-egy rövidke csók erejéig; nem akarták hosszú nyalakodással húzni az időt.

Ginny egyre hangosabb sóhajai miatt nem hallhatták a díszes mahagóni ajtó nyílódását, majd a belépő ember halk neszelését.

     Lucius Malfoy először a pálcája után kapott a hangokat kutatva, de mikor megtalálta a forrást, eltette a mágikus fadarabot és halk köhintéssel próbálta felhívni magára a figyelmet. Persze a két fiatal túl elfoglalt volt ahhoz, hogy ilyen apróságra felfigyeljen. A férfi közelebb sétált az ágyhoz, és felcsóválva újra, most már hangosabban megköszörülte a torkát.

Ez a hang már eljutott Draco füléig, rémülten vette észre, hogy apja áll a fejük fölött és őket nézi. Ginny még nem fogta fel a jelenlétet, csak Draco megállására tekintett fel a szőke fiúra. A falfehér arc és a kitágult tekintet eljutott végre az agyáig és a fiú által nézett helyhez fordult. Ő egészen más reakciót produkált: az egész arca vörösre váltott, szinte egybeolvadt a hajával.

A rajtakapottak hebegve próbáltak magyarázatot adni, de nem jött ki hang a torkukon. Végül Lucius megunta a némajátékot.

- Draco! Mit jelentsen ez?

A fiú még mindig nem volt ura a hangjának, úgyhogy Ginny próbált meg válaszolni a feltett kérdésre.

- Hát… pont itt… kapott el minket a hév.

A szőke férfi tekintetét fiáról a válaszolóra irányította, aki – ha ez lehetséges – még vörösebb lett. A szemébe néző szürke szempár izzott – talán a haragtól…

- És úgy gondoltátok, hogy az én ágyam pont megfelelő lesz a vágyaitok kielégítésére?

Erre már Ginny sem tudott hirtelen válaszolni, úgyhogy segélykérően pillantott az alatta fekvő szőkeségre. Meglepve vette észre, hogy a fiú szemében még mindig ég a vágy, a hímvesszője még mindig keményen meredezik benne. Visszanézett a várakozó Luciusra, és pimasz hangon kimondta az első dolgot, ami eszébe jutott.

- Esetleg csatlakozhat, ha gondolja.

Mikor elhagyta a száját a mondat, már tisztában volt vele, hogy valószínűleg most egy szép kis ártást fog kapni, de ehelyett a férfi csak kicsatolta a köpenyét és hagyta, hogy a földre csússzon.

- Akkor folytassátok csak.

Egy ideig mindketten értetlenül bámulták a vetkőző férfit, aztán a vágy újra felkapta a fejét bennük és folytatták a ki-be siklást.

      Közben Lucius megszabadult maradék ruhájától, majd feltérdelt melléjük az ágyra. Ginny ahogy oldalra nézett rögtön a látóterébe került a férfi szerszáma. Megbűvölten nézte a meredező hímtagot, aztán rájött, hogy most cselekedni kéne, nem csak tátani a száját az izmos test látványától. Kezébe vette, megsimogatta, majd közelebb húzva magához a szájába fogadta a férfit. Közben alulról érezte Draco lökéseit is. Az együttes kéj szinte az eszét vette.

Lucius sem tétlenkedett tovább; megmarkolta a lány mellét, ujjaival izgatta az ágaskodó bimbókat. A vörös hajú lány pedig nem bírta tovább a kényeztetést, kieresztette szájából a férfi vesszejét, mielőtt véletlenül kárt tenne benne, és sikítva élvezett el.

      Míg a lány megnyugodott kissé, Lucius a háta mögé került. A remegés csillapodta után újabb kényeztetésbe kezdett. Elhúzta a vörös hajtömeget a lány hátáról, a tarkójába csókolt, finoman beleharapott. Ginny még nem is tért teljesen magához, de érezte, hogy ha a két férfi így folytatja, hamarosan megint ráborul majd a gyönyör.

Draco a kezeit a lány derekára téve késztette újbóli mozgásra. Most lassabban ringatóztak egymás ölében.

      Lucius otthagyta a tarkó puha bőrét, és a gerinc vonalán haladt tovább lefelé, mígnem elért a fenék vágatáig. Az idősebb férfi aztán felegyenesedett, és sokatmondóan a fia szemébe nézett, aki erre csak egy apró bólintással válaszolt. Ginny figyelmét persze nem kerülte el a kis közjáték; érdeklődve tekintgetett az egyik szürkés szempárból a másikba, de választ nem kapott. Aztán rájött, hogy a férfi mit tervez.

Lucius még párszor végigsimított a fenekén, majd az egyik ujjával a hátsó bejárat környékét kezdte ingerelni. A lány először megijedt az ismeretlen tapogatástól, de a vágy olyan erősen munkált már benne, hogy minden félelmét elmosta.

A férfi kívülről ingerelte még egy ideig, de aztán az ujja félig eltűnt a lány fenekében. Ginny felsikoltott a kéjes-fájdalmas érzéstől, de nem tiltakozott ellene. A következő lökéssel már az egész ujj eltűnt benne. Lucius belülről ingerelte, hagyta, hogy szokja az ismeretlen feszítő érzést. Eközben Draco továbbra is lelkesen irányította a mozgást alatta.

      Mikor Lucius úgy ítélte, hogy Ginny felkészült a befogadásra, kihúzta az ujját és a farkával nyomult a bejárathoz. Draco megérezhette, hogy mire készül az apja, mert abbahagyta a mozgást. A férfi apránként, kis lökésekkel haladt csak előre, hogy a lány szokhassa a méretet, de addigra ő már úgy fel volt izgulva, hogy szinte nem is érezte a behatolás fájdalmát. Lucius jól előkészítette az utat magának.

Mikor a teljes hossza bent volt a lányban, várt még pár pillanatig mielőbb megkezdte a lassú mozgást. Ezzel egy időben Draco is folytatta a saját ténykedését.

Ginny mindkét járatát szűkebbnek érezte így; teljesen eltelítette a két hímtag. Először felváltva mozogtak benne; amikor Draco kijjebb húzta magát, Lucius akkor döfött mélyen a hátsójába, de egy idő után váltottak és egyszerre eresztették mélyen magukat a lányba, aki már folyamatosan sikítozott a kéjtől.

Draco is ismerkedett az újdonsággal, hogy még egy test lökéseit is érzékeli, a másik hímvesszőt is érzi a lányban. Tudta, hogy már nem bírja sokáig, és apja zihálásából sejtette, hogy a szűk hátsó járat őt is hamarosan a mennyekbe repíti. Még pár lökés, és Draco hörögve élvezett el, aztán ahogy Ginny megérezte magában a fiú lüktetését, ő is némán rálépett az ismerős útra – a gyönyör beléfojtotta az összes feltörni készülő hangot. Aztán ahogy az izmai összehúzódtak Lucius farka körül, őt is elérte a beteljesülés és a lányra nehezedve hagyta, hogy átjárja az egész testét a kielégülés. Ginny közéjük szorulva várta, hogy elüljön az utolsó remegés a testében.

      Ahogy Lucius végre legördült róla, ő is lemászott Dracóról és pihegve elterült az ágyon. Így feküdtek egy darabig, majd, mikor már helyreállt a légzése, Lucius felkönyökölt és szemrehányóan Dracóra nézett.

- Fiam, úgy tudom, hogy ma délután jelenésed van a Greengrass házban. Ideje lenne készülődnöd, nem?

A fiú bólintott, aztán a lányra pillantott. A férfi követte a tekintetét.

- Miss Weasleyt majd este hazakíséred, addig csak elszórakoztatjuk majd egymást valahogy.

     A vörös hajú felkapta a fejét a mondatra; a férfi szemében a már látott, csábító csillogást fedezte fel. És eszébe sem jutott tiltakozni.

III. fejezet 

Lucius ebédet hozatott a lánynak az egyik manóval. A kérdésre, hogy ő miért nem eszik, egyszerű és tömör választ adott – „Nem éhes”.

A kiadós ebéd után mindketten felálltak, Ginny odalépett hozzá, a mellkasára simította a tenyerét és felnézett az arisztokratikus arcba. Lucius elhúzta magától a lány kezét, mire az értetlenül nézett rá.

- Én nem vagyok már olyan ifjú, mint a fiam. Kell egy kis pihenés, ha nem akarja, hogy az ágyban érjen a végkimerülés.

- Ugyan már, - mosolygott rá kacéran Ginny – hisz olyan jó erőben van.

A férfi értette, hogy mit akar elérni a lány, de akkor sem engedett.

- Már nem vagyok mai darab – hirtelen a könyvespolc felé fordult, és lekapott róla két könyvet. – Addig olvasgasson. Én is azt fogom tenni – azzal a lány kezébe nyomta az egyik könyvet, ő maga pedig letelepedett az asztalához.

Ginny csalódottan horkantott egyet, de mikor látta, hogy semmilyen hatást nem vált ki ezzel a férfiből, ő is letelepedett az egyik kanapéra, és megnézte, hogy milyen könyvet kapott.

„Nők a kviddics pályán”. Ginny egy kis kuncogás kíséretében felnézett a könyvében elmerült szőkére, majd felcsapta az első oldalt.  

      Nagyon elmerült az izgalmas olvasmányban és csak akkor nézett fel, mikor a férfi türelmetlenségében már a kezével takarta el a lapot. Morcosan nézett fel rá, de a vággyal teli, elsötétült tekintet elnémította feltörni készülő szavait. A férfi kivette a kezéből a könyvet, az asztalra tette, felhúzta a lányt a székből, majd lehajolt az ajkaihoz. Vadul falták egymást, a nyelvük édesen csatázott, miközben a kezük is hevesen ismerkedett a másik testével. Ginny a csókot meg sem szakítva kezdte vetkőztetni a férfit. A feltámadó vágy kapkodóvá tette a mozdulatait, ami kicsit akadályozta, de így is hamar meztelenné varázsolta.

Közben a csók abbamaradt, hogy a lány hátralépve jobban szemügyre vehesse a majdnem meztelen férfit. Olyan izmos volt, mint a fia, de azért látszott már rajta a kor, a teste érettsége. Ginny ugyanolyan megbűvölten bámulta, mint ahogy egy nappal korábban Dracóval tette. De Lucius megelőzte a már elindított simogató mozdulatot, és ő is elkezdte vetkőztetni a lányt, azzal a kivétellel, hogy ő nem kapkodta el a dolgot. Szép lassan húzta le róla a ruhadarabokat, mindegyik levétele után megállt kicsit, és a lemeztelenített részeket kényeztette. Megcsókolta a lány nyakát, a kulcscsontját, a mellei szélét, amennyit a cseppnyi melltartó szabadon hagyott, a lapos hasát, a kerek kis köldökét, a kiálló medencecsontot; minden újonnan feltűnő kis testrészt. Mikor már mindketten teljesen meztelenek voltak, egyszerre pillantottak a hívogató ágy felé, Lucius ölbe kapta a lányt, úgy értek el a puha fekvőhelyre.

A férfi nem húzta az időt tovább: egyetlen mozdulattal az alatta fekvő lányba hatolt. Ginnyt nem érte váratlanul az érzés; az eddigi aktusok alkalmával már volt ideje hozzászokni a Malfoyok méreteihez, a feltörő kéjes érzés sem volt már annyira új.

     Még nem voltak annyira a vágy ködébe burkolózva, hogy ne hallják meg az ajtó nyílását. Rémült tekintettel meredtek mozdulatlanná, nem tudva, hogy most mit csináljanak, ki lehet a váratlan látogató? Lucius kicsúszott a lányból és felpattant az ágyról, hogy megtudhassa, ki a betolakodó.

- Narcissa, te mit keresel itt?

Ginny érezte, hogy lesápad. A férfi most miatta szorul majd.

- Ezt inkább én kérdezhetném tőled – mondta a nő megrovón. – Az egyik manó kérdezte, hogy a vacsorát is a szobádban kívánod-e majd elfogyasztani?! Igazán szólhattál volna, hogy hazaértél.

Ahogy a nő beljebb lépett, meglátta az ágyon könyöklő meztelen, vörös lányt. Megdermedt a mozdulat közben, és érezte, hogy a vörös köd kezdi ellepni az agyát.

- Lucius, mit jelentsen ez? – nézett dühösen a férjére.

- Hát… igazából… - Ginny majdnem felkuncogott az eddig annyira magabiztos férfi habogását, de a helyzet komolysága miatt visszafogta magát. – A fiad hívta meg Miss Weasleyt hozzánk, és most nekem kellett szórakoztatni, amíg ő menyasszonyt látogat.

Úgy tűnt, a válasz nem nagyon elégíti ki a fújtató nőt.

- És ez már elég indok ahhoz, hogy a hitvesi ágyunkban henteregj vele?

- Annak tűnt.

Narcissa egyre dühösebb tekintetéből kikövetkeztette, hogy nem ez volt a legbölcsebb válasz, amit adhatott. Ginny úgy gondolta, hogy már ideje kikelni az ágyból, de eléggé feszélyezte a saját meztelensége és hogy a teste még mindig eléggé felajzott. Reménykedett benne, hogy most nem törnek ki belőle csodás, arcpirító ötletei, de ahogy a kipirult szőke nő felé kapta a fejét, megint érezte, hogy a szája önálló életre kel.

- Nagyon izgató látvány így.

Megint kimondta az első buta gondolatát, de ahogy a nőre nézett tényleg nem tudott másra gondolni. Másabb volt így, mint ahogy az újságok mutatták. Nem hitte, hogy ez a nő valaha is olyan lehet, mint egy jégcsap.

      Ahogy döbbenettől eltátott szájjal állt ott, a lánynak az is átfutott a fején, hogy vajon milyen lehet a telt ajkak az érintése.

Narcissa kérdőn nézett Luciusra; kételkedett benne, hogy a lány teljesen épelméjű.

- Engem is így vontak bele a kis szórakozásukba – adott választ a férfi.

De Ginny ekkor még mindig nem volt teljesen ura a testének; odalépett a szőke nőhöz, és mielőtt az reagálni tudott volna, a szájára tapasztotta a sajátját. Narcissa rögtön el akarta tolni magától, de az szorosan tartotta, és végül a csók szenvedélye őt is magával ragadta. Lucius megigézve bámulta a két nőt, ahogy egymás ajkát falják. Izgató volt nagyon számára a látvány. Pár lépéssel mellettük termett, hogy közelebbről láthassa a birkózó nyelveket. Aztán ő is csatlakozott a csókhoz. Ginny egy idő után hagyta, hogy a házaspár kettesben folytassa a játékot, ő pedig azzal foglalta el magát, hogy észrevétlenül levetkőztesse a nőt. A szűk fekete fűzőt hátulról kötötte ki, a lágy esésű méregzöld szoknyát csak letolta a derekáról, mire az könnyedén a földre csúszott. Megmosolyogtatta, hogy a nő még az alsóneműjét is a ruhájához választotta, aztán a sötétzöld csipke bugyit is levette róla.

      Mikor már teljesen meztelen volt a nő, elkezdte tüzetesen megvizsgálni a nő fehér testét és a megfigyelt területeket kézzel is letapogatta. Narcissa először fel sem fogta, hogy a simogató kéz nem Luciusé, de mikor a férfi eltávolodott tőle az ágyhoz, már rájött, hogy a vörös lány izgatja. Meglepetten nézett a másik meztelen testre, de nem volt ereje tiltakozni a kényeztetés ellen. Ginny áhítatosan ismerkedett a női testtel; persze a sajátját elég tüzetesen ismerte, de ez a test sokkal másabb volt.

Aztán Lucius megunta, hogy a nők kihagyják a jóból, visszasétált hozzájuk és az ágy felé húzta mindkettőjüket. A férfi először a vörös hajú lányhoz fordult, és mikor látta, hogy Narcissa nem ellenzi a dolgot, újra beléhatolt. Közben a szőke nő elég bátorságot gyűjtött hozzá, hogy viszonozza a lány simogatásait. Lucius elfeküdt az ágyon, maga felett mozgatva Ginnyt, így Narcissa jobban hozzájuk férhetett. Felváltva csókolgatta őket, hol a szájukon, hol egyéb testrészeken.

      Ginnyre nagyon hamar rátört a beteljesülés, majd kifújva magát leszállt a férfiről, és átadta a terepet a feleségnek. Őt Lucius hátulról környékezte meg, szorosan tartva a mellkasánál és a hasánál, nehogy előrezuhanjon a lökések erejétől. Ginny eléjük térdelve felválta csókolgatta a két gyönyörű testet. A több oldalról érkező izgatás mindkettejüket hamar eljuttatta a csúcsra.

Hármasban pihentek még kicsit az ágyban, majd Ginny látva, hogy a pár készül ismét egymásba feledkezni, gyorsan felhúzta a ruháit, és szó nélkül kisurrant a szobából.

Epilógus 

      Kora este Ginny hazahoppanált a szőke fiúval – az ő segítsége is kellett, hogy épségben kijuthasson a birtok védőkorlátján  - , és ahogy belépett a Grimmauld téri ház ajtaján, rögtön szembetalálkozott Harryvel. A fiú megkönnyebbülten rámosolygott.

- Szia! Már hiányoltunk. Reméltem, hogy nem esett semmi bajod. Hol voltál?

A lány arcát enyhe pír futotta el a kérdésre, majd csak egy sejtelmes választ adott.

- Az maradjon az én kis titkom, Harry.

A smaragdszemű átölelte a lány vállát és a csillogó tekintetet látva végre ő is lelkiismeret-furdalás nélkül gondolhatott az elmúlt két hétre.