6. Rendszerellenesek
callie 2015.08.12. 14:28
Fabian kocogva érkezett a Malfoy- park felől a zuhogó esőben. Bizonyára hopponáltak. Zack érkezett utána. Esővíztől fekete haja festékként csorgott a homlokára, Fabian a fejébe húzott kapucni alatt védve volt, csak a vállánál érezte, hogy nedvesedik a pulóver anyaga. Scorpius az ablakból nézte őket.
- Helóbeló! – a két Zabini sorra belecsapta kezét a két Malfoy tenyerébe.
- Mi a helyzet? – nézett végig a fiúkon Fabian. Scorpius vékony számlapapírokat hajtogatott legyezőszerűen. – Komolyan hazahoztad a munkát?
- Muszáj, munkaidőben kicsit elbambultam. Egy csokor liliomot küldettem Lily Potternek a virágárusnál sokat vártam – fújtatott Scorpius. – Mekkora önszopatás volt ez! – keresgélte a számlasorszámokat Scorpius. – Öcskös, a tiednek hetes a vége?
- Nem, ez még csak az ötös – zizzentette meg a levegőben unottan a papírt Deimos. – Hogy ez a bankszakma mennyire unalmas! Zack ha teheted menekülj anyád bankja elől – nézett unott szemekkel a srácra Deimos.
- Miért az irattárban nem unalmas? – dünnyögte Scorpius.
- Ha a papírt betetted a helyére onnantól nincs vele gond. Nem kell számsorokat keresgélni így mint neked. Scorpius kitépte a lapot öccse markából.
- Ez a hetes, nézd!
- Ja én a piros számot néztem – nézett fel a bátyjára Deimos.
- Sok hasznodat veszem, mondhatom – morogta Scorpius és visszaült az íróasztalhoz.
- Mit akartok? – nézett Deimos.
- Hogy halad a Lily Potter projekt? – kérdezte Fabian.
- A bátyámat kérdezd, ő dolgozik az ügyön – intett a fejével Deimos.
- Elég döcögős a dolog. Kétlem, hogy ez a szerelem – hajtogatta harominkaszerűen a papírokat Scorpius. – te?
- Nem volt időm rá – vont vállat Fabian.
- Felmehetünk a padlásotokra? – kérdezte Zack a két punnyadó Malfoyt felváltva nézve.
- Mit akarsz te a padlásunkon? – ült fel a süppedős szőnyegen Deimos.
- Anyánk képeire akarja megint kiverni – vett el egy gömbgyertyát a közeli gyertyatartóról Fabian és unottan dobálni kezdte a levegőbe. Vagy hat éve fedezték fel a Malfoy-kastély padlásán, hogy mennyi régi holmi közt egy újságokkal és plakátokkal teli láda is volt. Tele Daphné Greengrass plakátokkal és újságokkal is.
- Nálunk minden ilyen el lett tüntetve – méltatlankodott Zack.
- Szerintem sosem volt otthon ilyen jellegű kiadvány Zack – jegyezte meg Fabian.
- Honnan veszed?
- Úgy, hogy idősebb vagyok nálad, és anyámék sosem tartottak dugiládákat seholsem – Zack teljesen lelombozódott. – Hát ez az, pedig jó kis képek azok.
- De az anyád te perverz! – vágta a gyertyát az öccséhez Fabian.
- Hé! A gyertyára vigyázzatok! – szólt rájuk Scorpius.
- Ünneprontó! – sziszegte Zack és Deimos felé dobta a gyertyát.
- Mivel én voltam itthon az idősebb, nekem volt a feladatom a kártékony Zabini gyerekek elől védeni a kastély értékeit. Még most is ugyanolyan ördögfiókák vagytok. Sosem tudhatom, mikor estek késsel a képeinknek – pillantott fel a fiúkra Scorpius.
- Zack csak egy kilövellés erejéig akar anyánk képeinek esni a padlásotokon. Hozod a kulcsot vagy nem? – kérdezte Fabian, s ahogy Deimos visszadobta neki a gyertyát egy határozott erőszakos mozdulattal belenyomta a gyertyatartóba.
- Finoman! Ne lyuggasd össze-vissza a viaszt! Azon egy lyuk van, ugyanarra kell illeszteni, különben töröd a viaszt!
- Te csak Lily Potter lyukával foglalkozz! - Scorpius fejét ingatva állt fel, és a padlás felé indult, útba ejtve a kulcsosszekrényt is, ami a padlásra vezető ajtót nyitja. A padlásra követték a fiúk, állott levegő volt és kicsit poros. Ritkán használták a padlás tágas egylégterű alacsony termét. Gyerekként nem kellett így behúzniuk a fejüket mint most. Zack rárontott a jól ismert brokáttal borított ládára. Fabian széttépett egy méretes pókhálót és a kis padlásablakhoz ült. Scorpius is ráült az egyik láda tetejére, amíg az öccseik elvoltak maguknak.
- Te haladtál Lily ügyben?
- Nem igazán foglalkoztam a dologgal – könyökölt az ablakba Fabian.
- Ha meglenne a köpeny, a három ereklye a minisztériumban lehetne.
- Tudom, de engem nem érdekelnek ezek a dolgok – igazgatta a csuklóján a bőrszalagokat.
- S a lány?
- A lány még annyira sem.
- De azért a fejedben van?
- Persze. Fogjuk rá – biccentett felületesen Fabian. – sok a meló! - kapirgálta a festéket az ablakpárkányról Fabian.
- Hagyd már – lökte meg Scorpius.
- átfestem nektek ha akarod, úgyis felpattogzott végig a festék.
- Nem arról van szó
- Csak megszokás, hogy mindenért fegyelmezel minket? – nevetett Fabian. Egy darabig bámult ki az esőbe, olyan megfejthetetlen szemekkel és arckifejezéssel, ami Scorpiusnak is feltűnt.
- Mi az? – kérdezte halkan, hogy Zack motoszkálását se zavarja meg.
- Megtudtam ezt-azt – vonakodott Fabian a válasszal.
- És? – dőlt előre a könyökére támaszkodva Scorpius. Úgy kuporogtak a padláson, mint gyerekkorukban, mint ha nem lenne már mindkettejüknek felelős komoly munkájuk. Itt mintha ismét gyerekké vedlenének, de az arcukon a sötét komolyság nem ezt sugallta, csak a testtartás a szűk helyen.
- Hogy állsz a tánccal? – kérdezte Fabian.
- Sehogy – grimaszolt Scorpius. – Miért?
- Akkor sem, ha Lily Potterről van szó? – emelte meg a szemöldökét kérdőn Fabian.
- Táncol?
- Aham – bólintott fáradtan Fabian.
- Keringő, vagy mi? – ráncolta a homlokát Scorpius.
- Nem. Nem igazán szokványos tánc. Egy underground szervezetnél. Heti kétszer kontakt improvizációs táncórákon. Egy srác mondta.
- Mi ez a kontakt izé? – dörzsölgette a haját a feje tetején Scorpius.
- Úgy értelmeztem, hogy ez egy olyan tánc, amit spontán táncolnak, nincsenek előre megírt lépések, ezt az érzés váltja ki. a mozgás érzésből fakad.
- Pfuh! Hát ez tuti nem az én asztalom – döntötte hátra a fejét Scorpius. – Még egy keringő oké, de de egy ilyen… és akkor hogyan táncolnak?
- általában egy pozícióból indulnak ki, és valami amatőr zenére kezdenek el mozogni, és hagyják, hogy az érzés vegye át az irányítást a mozdulatok felett. Elég komoly egymásra hangolódás szükséges. csak akkor mozognak, ha megvan az érzés… és mindvégig testileg érintési pontoknak kell lennie.
- Nem hangzik túl érthetően? Honnan tudsz róla?
- Egy sráccal dumáltam, aki azt mondta, el kellene néznem ide, beszéltem neki az érintés gyógyító erejéről, a fizikai kontaktusvizsgálataimról és szerinte, valahol lelki síkon itt is rá tudnék hangolódni a témára. Aztán megemlítette, hogy Lily Potter is oda jár – harapott a szája szélére Fabian.
- Akkor meg? Menj el! Nézd meg, próbáld ki! Talán a potter-csajhoz is közelebb férkőzhetsz.
- Nem nagyon akarok beolvadni az underground témába – vonakodott Fabian.
- Ez az, amire gondolok? – nézett sötéten Scorpius.
- Igen. Rendszerellenesek. Mind. Lily állítólag elég komoly szórólap-cikkeket ír. Persze mindet apád ellen. Valamennyit anyám ellen is - túrt a hajába Fabian. – Éles kritikája van.
- Pocsék helyesírással és nyelvhelyességgel – jegyezte meg gúnyosan Scorpius.
- Az underground-nál nem az számít, hogy hogyan írod, hanem, hogy mit írsz – nézett az ablakpárkányra Fabian.
- Így viszont már érthető, hogy mit keres a szerkesztőségben. akár ha beépülsz, fel is számolhatnánk az egész szervezetet – csillant fel Scorpius szeme.
- Nem igazán érdekel a politika, és nem látom értelmét, hogy egy kis szervezkedésben veszélyt látva ártsunk másoknak – ellenkezett Fabian. – fölösleges Lily Potternek és a társaságának nagy hangsúlyt tulajdonítani.
- Akkor is jelzem apámnak – pattant fel Scorpius és bevágta a fejét.
- Gondolod apád nem tud róla? – rázta a fejét Fabian. – Nyilván tudja, hogy nem élvezi az egész társadalom támogatását, nem avadázhat le mindenkit aki ellene van, különösen ha lily Potterrel tervei vannak a köpeny miatt. Szerintem hagyja, hogy had higgye a lány, hogy értelme van annak amit csinál. Nem fogja mártírrá tenni Harry Potter lányát, apád nem hülye!
- Jó, azért alkalomadtán majd rákérdezek – rántotta meg a vállát Scorpius a fejét dörzsölgetve. – Komolyan ezzel a lánnyal nagy fejfájást okozott apám – sóhajtotta.
- Megnézem azt a táncot – emelkedett fel Fabian. – Zack végeztél már? – kiáltott a padlás másik végébe Scorpius.
- Mindjárt!
- Lent megvárlak – nyitotta ki a padlásajtót Fabian.
|