A Zsebpiszok köz egyik romos épületének alagsorában hűvös levegő áramlott a kékes fényben derengő  alacsonymennyezetes terembe. Fabian maga is mezítláb volt, mint a táncosok és résztvevők mind. kapucnis ujjatlan fekete felsőben mozgott a zene furcsa ütemtelen hangjaira. Olyan volt, mint egy szeánsz, mozgással kísérve, szüntelen kapcsolódva valakihez a teremben. Egy befelé fordulás, de közben mégis egy másik emberre való utaltság. Fabian maga is meglepődött, hogy alapvetően jól vette a helyzetet. A srác aki elhozta csak azt mondta tanácsként: Zárd ki a gondolatot!  Lily Potter hosszú egyenes szálú vörös haja súrolta a puha szőnyeganyagot. Karcsú és nagyon hajlékony mozgása volt. Könnyedén libbent egyik mozdulatból a másikra, félig lehunyt pillái alól nem látta, hogy a lágy ívet kinél fejezte be. Háttal simultak egymásnak, csuklók érintkeztek, és a deréknál ringtak csak egymásnak. A zene végtelennek tűnt. Fabian nem tudta eldönteni, hogy ismétlődik-e a dallam, vagy bármilyen motívum. Mintha minden csak improvizáció lenne. A zene, a tánc, az érzések. Lilya feje átbillent a mellkasán, és futólag felrebbent a szempillája. Kizökkent a mozgásból, ahogy meglátta a kapucnis alakot.

-          Te… te! – hebegte zavartan és el akart húzódni, de Fabian a karjuknál megtartotta a testi kapcsolatot.

-          Táncolj! – morogta Fabian, s Lily elfordítva a fejét, hagyta, hogy a karjuk összesimulva ismerkedjen.

-          Hogy találtál rám? – dőlt neki Lily könnyedén, Fabian enyhén térdre ereszkedve tartotta meg a lányt, ahogy a hátán átbillent a másik oldalára Sűrű vörös haja függönyként borította be a hátát és hullott alá a levegőbe egyik, majd másik oldalán.

-          Varázslat.

-          Én sosem tudnálak így megtalálni – hajtotta hátra a fejét Lily, karjaival hosszan hátranyúlt, s Fabian combján csúszott végig lefelé, a puha szőnyeg felé simulva.

-          Elég az, hogy én megtalállak – suttogta Fabian, megtartva a lányt és utána mászva.

-          Nem, ez nem igaz. Így minden találkozás csak rajtad áll – ingatta a csípőjét Lily. Karjai Fabian nyakára simultak, Fabian végighúzta az orrát a lány nyakán, és vállán, ajkai követték a mozdulatot. Lily távolodva és visszaringva simult hozzá, együtt simultak a talajhoz karjaikkal.

-          Nem izgalmas így? – súgta Fabian.

-          De igen, csak sosem tudhatom, jössz-e újra – feküdt hanyatt a szőnyegen Lily.

-          Ez az én titokzatosságom titka – simult rá Fabian a lányra.

-          Nem szeretem a te titokzatosságodat – simította át a fiú simára borotvált arcát Lily. – Ez a tánc… az érzésekről szól – kapaszkodott Fabian karjába, s hosszan hempergetek végig a szélső fal mentén. Lily haja hol a padlóra omlott, hol Fabian mellkasára. – Hogy csinálod, hogy ez a kapucni mindig a fejeden marad?

-          Hozzámnőtt – morogta Fabian.

-          érints meg! – zihálta Lily, Fabian felé térdelve hátrahomorítva, s Fabian kezét maga után vonva. Fabian tenyere végigsimította a mellkasát, a hasát és a lábai közti vonalat. – Áruld el a neved!

-          Nem – rázta a fejét Fabian, s elhallgattatva a lányt az ajkára simította a sajátját. Nem akarta megcsókolni, de aztán mégis valahogy elmélyült a csókjuk. A táncmozgásaik egyre lassultak. A földön küszködtek egymással, lassú vonaglásuk, egyre kevesebb mozgásból állt. De az ilyen földön egymásba gabalyodás és földön fetrengés ebben a műfajban úgy tűnt teljesen természetes. Fabian nagyon sok párost látott így a földön, sokáig mozdulatlanságban. A sarokban kötöttek ki, ujjai a lány szoros nadrágjában.

-          Nagyon nedves vagy – suttogta döbbenten Fabian, s ujját becsúsztatta a lány forró ölébe. Lily reszketve fojtotta el a nyögését. Homlokát Fabian kulcscsontjának nyomta és pihegve mászott fel Fabian derekára.  Csupa hűvös pára volt minden, Lily homloka is. Egy elfojtott nyüsszentés jelentette, hogy Lily elélvezett alatta. Aléltan rogyott a szőnyegre. S mire kinyitotta a szemét, a fiú már nem volt sem mellette, sem a teremben.

Scorpius keresztbe tett karral fenekét a korlátnak döntve állt az erkély éjszakai megvilágításában. Fabian tenyerével a korlátnak támaszkodva nézte a parkban sétáló forgatagot. Meleg volt az éjszaka. a két fiatal srác a friss éjszakai levegőt szívta az erkélyen. A megvilágított teremben a hangosítón jól hallatszott a tisztán csengő női hang.

-          Az idei év a Gringotts fejlődésének egyik csúcspontja.  Széfjeink kapacitását nemcsak bővítettük, de befektetőink igényeihez igazítottuk, fokoztuk a biztonsági és védelmi intézkedéseket. Árnyaltabb és gazdagabb Bankba léphet minden ügyfelünk. A bankév zárása is bizonyítja, hogy  a varázsvilág stabilitása pénzügyi tekintetben is évről évre biztosabb alapokon át. A Forradalom vezére társadalmi stabilitást, jómagam, Pénzügyi stabilitást hoztunk az új rendszer fényébe, kérem fogadják szeretettel felszólaló vezérünket: Draco Malfoyt… - a tapsorkán, a csillogó fények csak az ablak szűrésében jutottak ki az erkély csendjébe.

-          Elmentél arra az underground- estre? – kérdezte mintegy mellékesen Scorpius.

-          Igen el – felelte szűkszavúan Fabian.

-          Eredményes volt?

-          Szakmai szempontból mindenképpen – biccentett Fabian. – ha kivizsgálhatnám a résztvevők általános erőnlétét, és egészségét az nagyon nagy előrelépés lenne…

-          a lányról kérdezlek…

-           semmi különös – felelte körbenézve a parkon Fabian.

-          Képzeld, válaszolt a virágcsokorra – nézett rá oldalt Scorpius.

-          tényleg? Hát ez, végülis jó hír – csapkodta meg Scorpius vállát futólag Fabian.

-          Jah, csak annyira vonakodik.

-          Stresszelsz.

-          Mert nagyon lassan haladok ezzel az egész üggyel – sóhajtotta gondterhelten Scorpius.

-          Kérd fel táncolni, most a keringő után – javasolta Fabian. Az első taktusok után Daphné Greengrass hamar elunta a táncot. Suhogó borostyánszín szoknyában lépett ki az erkélyre a fiatalokhoz. Korát meghazudtoló vonzó külseje volt. térdig szaténban, s onnantól rojtos csipkeszél takarta a térdkalácsát, ferde vágásban, megvillantva tökéletes lábszárát. Hátborzongató volt a vastag csipkeszegély. Akaratlanul is minden férfiszem, Daphné combjára, térdeire és lábszárára tapadt, követve a csipke fokozatosan ereszkedő vonalát.  Csípőre tett kézzel állt az erkélyajtóban és így a gyertyafény beragyogta sötét haját, aranykontúrt adott a nő körvonalainak.

-          Scorpius, ide menekültél, mikor mi ünneplünk? – korholta meg a fiút Daphné. – Ez a bank legnagyobb ünnepe az évben. Nem kell az én fiam melankóliájához asszisztálnod. Kérd fel a Muglikereskedelem Vállalatvezetőjét, nagy befektetéseik voltak most idén! Nyomás! – ütötte össze a tenyerét Daphné, jelezve, hogy a javaslata utasítás és nem választási lehetőség.

-          Gratulálok elnökasszony, a beszéde gyönyörű és lehengerlő volt, mint megszokhattuk – lépett hozzá szertartásosan scorpius, s kézcsókra emelte Daphné krémtől illatos és puha kézfejét. Daphné mosolyogva simította át a fiú arcát, s ellépett az ajtóból, kilépett, fiához az erkélyre.

-          Ügyes leszerelése egy Malfoynak anya – támaszkodott a korlátra továbbra is Fabian.

-          Ennyi év után, van már benne rutinom – lépett a korláthoz Daphné, s egy ezüst tárcát húzott elő apró szaténtáskájából. – Egy szálat?

-          Nem kösz.

-          De szívsz egyet anyáddal! – pattintotta szét Daphné a tárcát és nyomatékosan fia  orra alá dugta.

-          Nem igazán érdekel ez a banki felhajtás – vett el egy szálat Fabian vonakodva és ahogy anyja meggyújtotta neki lassan megszívta.

-          mostanában keveset beszélünk, sosem jössz haza – tette karba a kezét Daphné és ingerülten beszívta a füstöt. megtámasztva könyökét a kézfejével.

-          Sok a munka!

-          Apádnak is, ő mégis itthon van – szidta Daphné.

-          Apa igazgató, teljesen más munkakör – vonakodott Fabian.

-          Nem szeretem, amikor nem látok a gondolataidba, amikor nincs rálátásom az életedre – nézett futólag a fiára Daphné. Fabian nézte a fehér szálat, ahogy anyja vörös rúzsa megszínezi, ahogy az ajkához emeli a vékony kis szálat.

-          Nem  irányíthatsz mindent anya – jegyezte meg szarkasztikusan Fabian.

-          Jó, akkor rákérdezek, mi van a Lily Potter üggyel? – kérdezte Daphné ingerülten.

-          Mi volna? semmi  - fújta ki a füstöt Fabian.

-          Scorpius Malfoy napi szinten virágokat küld neki. Kétszer kávéztak , egyszer az irodájában, zárt ajtók mögött, majdnem egy óráig.

-          és ez csak az, amit te a Bankban látsz – jegyezte meg irónikusan Fabian.

-          Milyen igaz – nézett a fiára Daphné. – hihetetlen, hogy még dísztalárból is tudtál olyat varratni, aminek kapucnija van – morogta Daphné, s oda akart nyúlni, hogy lerántsa fia fejéről.

-          Ne! – fogta le anyja karját Fabian.

-          Ha kapucni van rajtad, olyan kiismerhetetlen vagy. Szinte idegen.

-          Azért olyan nagyon sosem voltunk közel egymáshoz anya. mindig voltak fontosabb dolgaid – jegyezte meg Fabian.

-          Azért a lényeges elemekről tudtam – vetette ellen Daphné. – Miért nem tudlak lebeszélni erről a vacak kapucniról? Olyan vagy benne mint egy kvibli!

-          A mai világban jobb, ha nem ismernek minket ki. Ha nem tudják, ki vagyok és honnan.

-          Ért valami attrocitás?

-          Nem.

-          Napi szinten kapok fenyegető leveleket, ez természetes az én pozíciómban, de ha téged is érint valami… - fogta meg a fia karját aggódón Daphné.

-          Nem erről beszélek – nézett anyja smaragzöld szemébe Fabian.

-          Akkor miről? – Daphné kutatva kereste fia szemét a kapucni mélyében. Fabian elfordult és komótosan letüdőzte a füstöt.

-          Scorpius említett valamit underground szervezetekről és hogy létezhetnek-e – jegyezte meg Daphné. – Kizárt dolognak tartom, hogy a steril körülmények közt felnövekvő Scorpius Malfoy tudhat egyáltalán ilyesmiről. A Malfoy-család hermetikusan zárt világban él. Tőled jött az az infó! Kivel vagy kapcsolatban?

-          Anya kérlek! – csapott a korlátra ingerülten a tenyerével Fabian, s a cigarettát  két ujja közt tartva nézett le a park formára nyírt bokraira.

-          Ne bonyolódj semmibe!  A földalatti mozgalmak veszélyesek. Nem viccelek. Azért léteznek, mert Draco Malfoy hagyja őket. Tud róluk, ahogy én is tudok. Kész, szemet lehet hunyni a légypiszok felett, nem lényeg. De ne keveredj közéjük, mert bajod lesz belőle. Kihatással lesznek rád. Az életedre, tartsd távol magad tőle.

-          Anya nem vagyok földalatti szervezetek tagja. Könyörgöm, miért kell minden rosszat feltételezned rólam?

-          Mert meggondolatlan vagy

-          Nem vagyok az.

-          Lily Potter benne van egy ilyen szervezetben – nézett rá sötéten Daphné.

-          honnan tudsz te erről? – nézett az anyjára Fabian.

-          Mondtam, hogy mindent tudok. Fabian, mégis mit gondolsz? A varázsvilág második legbefolyásosabb intézményét irányítom, mindenről tudnom kell -  fújtatott futó nevetéssel Daphné.

-          A magánéletemről nem kell tudnod – nézett rá sötéten Fabian.

-          az, hogy Lily Potterrel kavarsz nem nevezhető magánügynek. Főleg, hogy parancsod van rá Draco Malfoytól – jegyezte meg maró gúnnyal Daphné.

-          Sem Draco Malfoy, sem más nem adhat nekem parancsot arra, hogy kivel kettyintek, szóval igenis magánügy – csattant Fabian.

-          Lefeküdtél vele?

-          Ha így lenne, sem mondanám el – morogta Fabian dühösen pöfékelve.

-          Mégiscsak foglalkoztat a dolog. Kiderítetted, hogy Lily Potter egy rendszerellenes csoport tagja, utánajártál. Így van, mert biztos, hogy tőled tudja Scorpius. Mi ez Fabian? Az ereklye érdekel? A lány? Vagy ez is csak verseny, közted és Scorpius közt? Mert Scorpius látványosan rajta van a témán.

-          Miért érdekel most ez egyszerre?

-          Csak annyit kérek légy óvatos. Nem véletlen, hogy Draco Malfoy bőven a nagykorúságotok után tárta elétek ezt a tervét.  Lily Potterrel lennetek kétélű fegyver – rekedt el Daphné hangja, s komorodott el az arca, ahogy a sötétben árnyék suhant át a szemén. – Rendszerellenes, nyiltabban mint az apja. Sokkal nyiltabban. Vakmerőbben, elszántabban. Ha ti a köpenyt akarjátok, vajon Lily Potter, mit akarhat? Ha kapcsolatba lép veletek őt vajon milyen okok vezérelhetik majd? Gondold végig, őt nem az apja buzdította, valószínűleg magától tervel ki dolgokat. S mi egy rendszerellenes összeesküvő célja? Megdönteni a rendszert! Fabian.  Ha támadási felület kell, akkor a Zabini és a Malfoy család vastagon az ilyenek célkeresztjében van. Te is, Scorpius is. Ne hagyd, hogy elszédítsen! Ne hagyd, hogy megbabonázzon! Mert ő is nő! Meg tudja tenni, ha akarja! S neki céljai vannak. Mi van ha azzal, hogy mi beférkőzünk az ő családjába, azzal ők is beférkőznek a miénkbe? Milyen házasság az, ahol politikailag ellentétes oldalon állnak a felek? Lily Potter sem hülye. Tudja, hogy akartok valamit, de ő is akar valamit. Amit enged, azt okkal teszi majd. Draco a szerelem illúziójában reménykedik, az egyetlenbe, ami a köpenyhez vezető út. De annak a köpenynek ára lesz Fabian. Ha Lily Potter valaha is átruházza… az nem-e jelenti a mi bukásunkat is? Nem jelenti-e majd egy rendszer összeomlását, azzal, hogy a két ellentétes ház összeházasodik?

-          Összeomlástól tartasz anya? – kérdezte rekedten Fabian.

-          Igen. Mint minden hatalmon lévő.

-          S mi van? Ha a két ellentétes ház házassága a békét hozza el? Erre nem is gondolsz?

-          Pacifista vagy, mint apád.

-          Miért veted el még a gondolatát is?

-          Mert én vezető vagyok Fabian. Tudom, hogy a dolgok nem így működnek. Különösen ha valamilyen szinten politikai házasságról beszélhetünk. Légy nagyon óvatos, mert az ilyesmi nem szerelemből köttetik, hanem érdekből. Ha Lily Potter enged, ha egy Pottert vezet bármelyikőtök is oltár elé, az nem egy szimpla szerelmi ügy. Ott a háttérben komoly dolgok húzódnak. Nem akarom, hogy egy ilyen házasságban élj.

-          Anya, csak ilyen példa van előttem és nézd meg, egészen jól működik. Te és apa, Dracóék.

-          Nem kell mindenben követni a mi példánkat – tiltakozott Daphné, s elnyomta a cigarettáját. – Csak azt akartam mondani, hogy bármit is csinálsz, észérveket sorakoztass mellé, és ne érzelmieket. Megyek a vendégeimmel is foglalkoznom kell.

-          Jó mulatást – biccentett neki Fabian.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.