|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
| Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
| - Hogy mi vagy? - Draco elfehéredve engedte el a lányt. - De hát... de hát ittad azt a bájitalt... |
| - Ok. Nem tudom. Lehet...lehet, hogy terhes vagyok. |
| - Nem tudod? Nem tudod? Pansy, ne húzz fel! - ragadta meg a lány vállait Draco, és megrázta. - Mondd már el, mielőtt beleőrülök! |
Pansy lehunyta a szemhéját, mert nem akart a fiú szemébe nézni. Nem most képtelen lenne. Hatalmas levegőt vett, és...
- ühm. Nem tudom - az utolsó pillanatban meggondolta magát, s inkább kitért a válaszadás elől |
| Draco az egyik kezével megfogta a lány állát, és kényszerítette, hogy a szemeibe nézzen.
- Ha nem lenne fontos, nem borítana így ki. Gyerünk Pansy, ki vele! |
| - Nem- Pansy hevesen tagadólag rázta a fejét, s kézfejével törölgette könnyeit. -Semmi fontos tényleg- s tekintetével kerülte a kérdő-vallató szürke pillantást |
| - Ne sírj! - Draco ellágyulva simított végig a nedves arcon. - Mondd el, hogy mi a baj. Tudom, hogy nem csak arról van szó, ahogyan most élünk. Érzem, hogy titkolsz valamit... Mondd el! Kérlek! |
| Pansy sűrűn törölgette könnyeit, s szipogva de lenézett a fiúra. Szempilláin még rebegtek a gyémántfényű könnycseppek. |
| - A francba! - mordult fel Draco, és elindult a lány után. - Pansy! Pansy! Nézz már rám, kérlek! - ült le az ágy szélére. |
| Pansy nem bírta tovább, fellökve a széket beviharozott a hálószobába, de már potyogtak a könnyei. Hatalmas dörrenéssel vágta be maga után az ajtót |
| - Na már megint! Miért kell egy egyszerű kérdés miatt így felhúznod magad? Esküszöm, hisztisebb vagy, mint Myrtle! |
| - nem tudom mire gondolhatsz!- Pansy túlhergelte magát.- Képzeld minden nap kiállok az erkélyre, és kiabálom, hogy halálfaló vagyok ide!- S közben felhúzta köpenye ujját.- Hogy feltételezheted, hogy csinálok bármit is? Most én is mondhatom, hogy Te sem voltál ilyen! |
| - Lehet, hogy csak magányos és unatkozik. Végül is már hónapok óta nem csináltunk semmit, ami gyanús lehetne... - vonta meg a vállát Draco, majd gyankodva felnézett a lányra. - Ugye, te sem csináltál semmit, amíg nem voltam itt? |
- Úgy hogy átjött a lépcsőházunkba, és többször is elsétált az ajtónk előtt. Gondolom hallgatódzott az ostoba!- dünnyögte Pansy, s fintorogva beleharapott a sajtba.- AMikor semmit nem hallott, megvárta, amíg megjelenik valaki a lépcsőházban, és kérdezősködött, hogy kik laknak itt. Na ehhez mit szólsz?- rágta dühösen a sajtot, s közben kihívó tekintettel figyelte Draco válaszreakcióját. |
| - Honnan veszed, hogy gyanakszik? - Draco feszülten nézett vissza a lányra. |
| - Régen is ilyen voltam, csak szelektív az emlékezeted!- sziszegte Pansy, s konok tekintetét a fiúra vetette.- Egyébként meg képzeld, már egy hónapja nem fürdötem rendesen, éhes vagyok és fázom. Persze hogy kikattanok, ha ilyen hülye megjegyzéseket tesze. Egyébként ,csak hogy még egy rossz hírt mondjak, és végre hasznosíthasd a pálcám: a szemben levő öregasszony, aki éjjel nappal átles hozzánk szerintem gyanút fogott! |
| Draco felsóhajtott, és leült a lánnyal szemben lévő székre.
- Mi a fene van veled mostanában? - kérdezte, és Pansy pálcáját letette az asztalra. - Állandóan mindenen megsértődsz, és olyan érzékeny vagy. Nem ilyen voltál eddig! |
Pansy megdermedt és eltolta magát. - Most ezzel arra célzol, hogy meg akarsz ölni?- Pansy kihúzta köpenye zsebéből a pálcáját, s a fiú kezébe nyomta.- Tessék tedd csak az enyémmel - s sértődötten leült a konyhaasztalhoz, s elemelt egy kést, hogy szeljen a sajtból |
| - Tudtad, hogy régen a rossz hírek hozóját megölték? - ráncolta össze a homlokát az utolsó mondatra a férfi. |
| - Csodásan hangzik - simult Pansy az ölelő karokba.- Akkor minek hoztad a zsemléket. Betelhetünk egymással is nem? Egész nap az ágyban leszünk- miközben beszélt igyekezett kikerülni, hogy Draco szája elhallgattassa.- És csak szólok a melegvizünk is akadozik. |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
