A májusi melegben Hermione éppen a vizsgadolgozatokat javította, csendes délutáni 
teázás közben tágas karosszékében üldögélve. A következő heteket már otthon akarta 
tölteni, ezért is ütemezték be elsőnek az ő vizsgáit. Lassan ereszkedett a szobára az 
alkonyat. Összetekerte a kijavított pergamenlapot, és hirtelen kivágódott az ajtó. 
Hermione felkapta a fejét, és bosszúsan végigmérte a betolakodókat. Két húsz év 
körüli fiatal volt. Megállapította, hogy a fiú szakasztott hasonlít Harryre élénk zöld 
szemével, igaz ő nem hordott szemüveget. A fiatal lány, aki még a kilincsen tartotta a 
kezét, most földbegyökerezett lábbal meredt Hermionéra.
-	Megtudhatnám, hogy minek köszönhetem ezt a mérhetetlen udvariatlanságot?- 
pecsételte le a pergament Hermione, és felállt az íróasztaltól. Hatalmas hasától 
nehézkesen megkerülte az asztalt és karba tett kézzel nekidőlt.
-	Azonnal el kell innen mennünk.- vágta rá rekedten a fiú.
-	Mi történik itt?- a fiatalok mögött Harry állt meg az ajtóban. Végigmérte a 
társaságot, akik mind felé néztek. Harry egyikről a másikra nézett, s végül a fiúra 
nézve kétkedően kérdezte:
-	Jamie?- a fiú csak bólintott.- Ez nem normális dolog ugye tudjátok?- Hermione 
értetlenül kapkodta a fejét egyikről a másikra.
-	Mi? Harry? Mond mi ez az egész?
-	Nézd!- a fiú Harrynek nyújtott egy pergament. Harry rögtön felismerte az évek óta 
nem látott Roxforti térképet.- Honnan szedtétek?- terítette szét Hermione mellett az 
íróasztalon.
-	Az most nem fontos. Ezt figyeld!- A 7. emeleti folyosóra bökött, ahol két egymás 
mellett lebegő név állt: Lucius és Draco Malfoy. Mögöttük, pedig már megjelent 
Crack és Monstro is. Látta, hogy a hatodikon áll Ginny és Parvati, így tudta, hogy 
egy kevés időt nyertek, amíg ők feltartóztatják őket. A háta mögött álló lányra 
nézett, de megakadt benne a szó, amikor rájött, hogy nem tudja, hogy hívják, de 
ösztönösen rákérdezett:
-	Nauszika?- a lány mosolyogva bólintott.
-	Furcsa helyzet ugye?- kérdezte a lány megértően.
-	Hát eléggé. Na hozd Jamiet.- majd hozzátette.- A kicsit.- Hermione levegő után 
kapkodva pislogott.
-	Harry?- sípolta a tüdejéből.- Ugye nem azt mondod, hogy ők a …a mi 
gyerekeink?- a két férfi futólag összenézett:
-	De igen.
-	Nem. Ez lehetetlen.- hirtelen összecsuklott, Harry odaugrott hozzá, hogy elkapja.
-	Hermione erre most nincs időnk.- Harry szorosan tartva talpra állította.- 
Előrementek Jamievel. Tudod, hogy le kell jutnod Roxmortsba onnan haza 
hopponáltok. Otthon találkozunk.- felnézett az ajtóban Nauszika állt a három éves 
Jamievel a karján.
-	Mehetünk?
-	Jó ti előrementek, mi pedig feltartóztatjuk őket. Hermione szedd már össze magad, 
mert Malfoyék a nyakunkban vannak.- rázta meg gyengéden feleségét a vállánál 
fogva. Hermione a Malfoy szó hallatán teljes éberséggel nézett körül.
-	Jól van, menjünk. Gyere Nassy.- azzal kiviharzott az ajtón. A folyosón elhaladó 
kopogások hallatszottak, ahogy végigfutottak.
-	Anya nem kellene így szaladnod. Rólam se feledkezz meg.- hallatszott a kiáltás 
messziről.
-	Mi se késlekedjünk. Elkél a segítség már Ginnyéknek.- Harry előrerohant és a nála 
most néhány évvel fiatalabb fia követte. Harry futás közben előrántotta pálcáját, és 
Jamie követte a példáját.
-	Hogyan jöttetek vissza?- nézett oldalt Harry.
-	Időnyerővel.- válaszolta egyszerűen.
-	Na jó-jó. De az összes időnyerő széttört még mikor Hermionéval a 
minisztériumban voltunk. Akkor, hogy lehet, hogy ti mégis…
-	Igen, de csak a minisztériumban lévők törtek el.
-	Tudod, hogy- hogy jutottak most be Malfoyék?
-	Hiszen te is tudod. A szükség szobáján keresztül.- lihegte Jamie futás közben.- 
Emlékszel ott volt az a
-	A volt nincs szekrény.- dühöngve vette hármasával a lépcsőfokokat.- Hogyan is 
feledkezhettem meg róla.- bosszankodva legyintett, és befordult a sarkon.  A 
folyosón már javában folyt a küzdelem. Ginny egy páncélos lovag mögül szórta a 
varázsigéket. Neville pedig láthatóan belegabalyodott a pajzsként használt 
faliszőnyegbe. Parvati, pedig inkább erővel próbálta a földön tartani támadóját. 
Harry egy fali stukkó mögé húzódott, és onnan segítette ki Parvatit szorult 
helyzetéből, megbénítva ellenfelét egy jól irányzott pálcamozdulattal. Jamie a 
lépcsőfordulóban guggolva várta támadóját. Malfoyék még fél tucat hívüket 
magukkal hozták a támadásra, akik most lelkesülten zúzták a folyosó berendezéseit 
irányt tévesztett átkaikkal. Csaknem fél órája küzdöttek eredménytelenül, amikor 
Harrynek rossz előérzete támadt, körbenézve a harcolókon megállapította, hogy 
Draco nincs közöttük.
-	James!- kiáltott át fiának.- Utánanézek, hogy Draco merre van. Sietek vissza.
-	Jól van.- kiáltotta vissza a fiú. Harry átfutott a titkos átjárókon, s rátért a 
Roxmortsba vezető útra. Lélekszakadva rohant, és már messze járt a Roxforttól, 
amikor rossz sejtése beigazolódott, két alakot látott a földön.