Álomba sírta magát, ott az élettelenül fekvő férje mellett. Egy hűvös kéz érintését érezte a karján. Ahogy megmozdult azonnal hátrált is. S egészen a folyosóig eltávolodott a nőtől. Sokáig nézte egymást a két nő. A szemükben azonban közös volt a fájdalom. Egy férfi szerelmén osztoztak ketten. S a vörös hajú nő már átengedte ezt. Hermionénak még arra sem volt ereje, hogy minden fájdalmát a nőre zúdítsa. Ginny mellett Piton jelent meg az ajtóban.

-         Ms Granger ha befejezte az önsanyargatást, talán tehetünk is valamit- fúrta hideg szemeit a nőébe.

-         Mit?- suttogta kábultan Hermone, s egyikről a másikra nézett.

-         Fekete mágia persze, és tudom, hogy maga ilyet soha nem tenne ezért egy szívességet kértem a hölgytől- biccentett a Piton.- Ha képesek félretenni egy órára a nézeteltéréseiket talán visszahozhatjuk. Potter ha még most sem tért magához, ami nagyon úgy néz ki, akkor megakadt élet és halál között. Ott lebeg a függöny választóvonalán. A kérdés akarják-e visszahozni?- Ginny és Hermione összenéztek. Erre mit lehet felelni? Tele sérelemmel és fájdalommal. A megcsalt feleség, a gyermekét elvesztett reménytelen szerelmes nő. Mit mondhatnának. Tényleg akarják viszont látni azt, aki megforgatta a kést a szívükben? Mennyiben volt Harry hibás? És mennyiben a jóslat? ÉS Dumbledore? ÉS Ginny? És Hermione? Mind hibásak voltak. Együtt. És igen. Akarják. Viszont maguk között tudni azt, aki a legfontosabb a világon mindkettőjüknek. Hiszen ha Harry nincs, akkor ők sincsenek. Az ő létezésük is fölösleges. Ginny bizonyosan utána megy, még ha Hermione nem is. Ginnyt egyedül ez hozhatta haza. Hogy visszahozhatja Harryt az élők közé. S ezért tette be a lábát a Cserje utcai villába ismét.- Ha kérhetem a nézeteltérések tisztázását előttem mellőzzék- vetette előre Piton.- És gyorsan döntsenek, met nem kívánom az egész estémet itt tölteni - Hermione tudta, hogy csak rá várnak. Csak az ő beleegyezése kell, hogy akarják e visszahozni Harryt.- Rendben! Mit kell tennem?

-         Főként engedélyezni.

-         Engedélyezem - bólintott beleegyezően és feltántorgott az ágytól. Piton egyetlen más szóra sem várt, azonnal előkapta zsebéből a tömjéneket, gyorsan meggyújtotta, s már rajzolta is az ágy köré a kristályporos kört. Ginny pedig gyors mozdulattal meggyújtotta az áldozati tüzet.

-         Granger adjon egy hajtincset Weasleynek- mordult oda futólag Piton. Hermione értetlenül állt.- Amennyiben nem akarja, hogy Pottert Weasleyvel idézzük meg akkor gyorsan tegye- sziszegte Piton. Hermione levágta egy hajtincsét és szótlanul átnyújtotta Ginnynek, aki máris az áldozati üstbe vetette.  Gyorsan kavarta, az illanó anyagot- Igyekezzen már!- zörrent rá Piton, s pálcáját előkapta. - Válasszon Granger maga fekszik Potter mellé vagy Longbottom?

-         Majd én- csattant gyorsan Hermione, s már fel is siklott az ágyra.

-         Újabb választás. Weasley vagy én teremtsük meg a kapcsolatot Potterrel?- vonta fel a szemöldökét Piton.

-         Maga!- szólt határozottan Hermione.

-         Akkor viszont rábízza magát Weasleyre!- mondta gúnyosan Piton. Hermione nézte Ginnyt, egy ideig aztán a párnára hanyatlott.

-         Ajánlom, hogy visszahozz, különben száz százalék, hogy életed végéig kísérteni foglak- sziszegte a nőnek, s lehunyta a szemét. Ginny nem szólt semmit. Pálcájával az áldozati tűz felé pöccintett, s gyorsan széteregette a felszálló füstöt az ágy fölött. Gyorsan történt minden. Ginny és Piton együtt mormolták a varázsigét. S Harry egy nagyon távoli ponton hallotta is a monoton hangokat, ismétlést, zúgást, mormolást, mint egy ősi hullámverést valahol a távolban, és megcsapta a jázmin illata. A nő ott volt vele valahol, de a szemére eső sötétségtől nem látta. Lassan kezdett derengeni a fény, s egyre erősebb lett a világosság. Végül mintha egy vakító neoncsővel világítottak volna a szemébe szemhéja kipattant, de azonnal vissza is ereszkedett rá a sötétség. Csak távolról hallotta a hideg férfihangokat.

-         Sikerült. Most még pihennie kell!