-         Döntöttél?- nézett kérdőn a feleségére.

-         Igen - monddta sötéten Pansy.- Megejtjük a cserét.

-         Én menjek?- kérdezte Draco. Tudta, hogy fölösleges most magyarázatot követelnie. Pansy mégiscsak anya, és Deimos életéről van szó. Azért pedig Pansy akár az életét is feláldozta volna. Így nem volt meglepő ez a döntése sem.

-         Nem. Én magam megyek hozzájuk - szólt sötéten Pansy.

-         Elkísérlek!- vágta rá azonnal Draco.

-         Ahogy akarod!- állt fel Pansy.- Akkor indulhatunk is - zsebébe süllyesztette a kiütés elleni bájitalfőzetet, s kilépett a folyosóra. Draco szorosan a nyomában haladt. A kastély előtt egy számozatlan, címertelen fiáker állt.- Nem akarok feltűnést kelteni- mondta Pansy a fel nem tett kérdésre. Draco besegítette feleségét, s becsapva a hintó ajtaját, már el is indultak. Draco tudta nagyon jól, mit akar Pansy. Az, hogy személyesen jelenik meg Potteréknél, mindenképpen erőt képvisel. Nyomós nagy súlyú tett, és mindenképpen hatásos. Már megint tetszett neki Pansy fellépése. Mindig meglepi a felesége, ahogy saját értékrendszere és elgondolása szerint cselekszik, mint most is. És nagyon büszke volt rá ezért. Megállt a hintó a Cserje utcai villa előtt. Az emeletről fények szűrődtek az utcára. Hát persze, nyilván ők is fent vannak a gyerekekkel. Pansy pattogó léptekkel leugrott a hintóról meg sem várva, hogy férje segítse le. Draco utána ugrott, s követte. Pansy még a hintóban arca elé húzta a széles talár kapucnijának fátylát. Nem akarta, hogy felismerjék út közben. Gyors, hideg koppantással bekopogott. Kinyílt az ajtó. Az előtérből meleg fény esett a kint ácsorgókra. Harry meglepődve nézett a kint álló két alakra. Dracot persze rögtön felismerte, s Draco csak egy gúnymosolyt eresztett meg felé, s így már sejthette, ki az előtte álló nőalak. Hermione is megjelent az ajtóban, s nézte a kint várakozókat. Pansy felfedte arcát, félrehúzva a fátylát arca elől. A négy felnőtt egyformán beesett arccal karikás szemmel nézett farkasszemet egymással. Szülők, akik virrasztottak napok óta beteg gyerekeik felett.

-         Szép jó estét!- szólalt meg mély rekedtes hangon Harry.- Segíthetünk valamiben?- hangja nyugodtan csengett.

-         Potter!- biccentett Pansy.- Granger!- s a nő felé is biccentett. Draco hasonlóan mindkettejük felé billentette a fejét.  A terrakottás verandán álldogáltak.- Alkut ajánlok Potter.

-         Már rosszul kezdődik - morogta Harry, mire Hermione megbökte.

-         Hízelgő - húzta gúnyos mosolyra a száját Pansy, s közben zsebébe nyúlt, s előhúzta a bájtialos üveget.- Cserét ajánlok. Nekünk is van valamink, amire nektek van szükségetek, és nektek is van valamitek - Pansy elhallgatott, majd egy rövid szünet után folytatta- amire, nos nekünk van szükségünk. Mi elhoztuk a mienket. A kérdés az elfogadjátok-e, s cserébe nekünk adjátok-e azt, ami nektek van.

-         Mi a bizonyíték, hogy nem vertek át? Malfoyokról lévén szó, miért bíznánk bennetek?- kérdezte Harry bizalmatlanul méregetve őket.

-         Nem, mint ellenség jöttem hozzátok. Nem, mint aranyvérű, vagy Malfoy vagyunk itt. Hanem mint szülők. Kétségbeesett szülők, akik a gyermekük érdekében cselekszenek - nézte Harry reakcióját.- Mint anya jöttem hozzátok, nem mint az aranyvérűek vezetője – Harry s Hermione bizonytalanul egymásra néztek, majd a két Malfoyra.- A gyerekeink mindannyiunknak fontosak. Ahogy nektek is fontos a sajátotok, nekünk is fontos a sajátunk. Nem nekünk kell, hanem a gyerekeinknek - Pansy várakozóan nézett a házaspárra. Harry sokáig nézte őket, egyikről a másikra járt zöld tekintete, végül bólintott. Hermione felszaladt az emeletre.

-         Khm - Harry zavartan álldogált az ajtóban, amíg feleségét várta, s fáradt mozdulattal a hajába túrt.- Bejöttök?- tett bizonytalan invitáló mozdulatot, de Pansy halványan elmosolyodott.

-         Nem – rázta  a fejét.- Nem akarunk zavarni.

-         Hát, ha mint szülők vagytok itt, akkor nem zavartok- mosolyodott el bizonytalanul. Hermione már sietett is lefelé a gyógyszeres levéllel a kezében. Egyszerre nyújtották át. Pansy is még fogta az üveget, de már a gyógyszerlevelt is és Hermione fordítva. Nem bíztak egymásban, hát igen. Pansy elengedte az üveget, s Hermione is a gyógyszerlevelet. Mindketten birtoklóan rászorították ujjaikat a kezükbe kaparintott szerre.

-         Mi akkor megyünk is- mondta Pansy.

-         Biztos nem jöttök be?- nézett rájuk Hermione.- Most főztem le teát.

-         Sajnos nem maradhatunk- szólalt meg Draco is.- Ti is siessetek inkább- intett szemével a Hermione kezében levő bájital felé.- Jó éjszakát!- léptek hátrébb a Malfoyok.

-         Jó éjszakát- néztek a távolodókra a házból. Draco besegítette feleségét a hintóba, s beszállva utána, már el is hajtottak. Harry becsukta a bejárati ajtót. Hermione kérdő tekintetével találkozott a tekintete.

-         Ez meg mi volt?- kérdezte Hermione.- Megtört a jég?

-         Nem hiszem- mosolygott rá vissza Harry.- Talán csak olvad – Hermionéval együtt a gyerekszobába mentek, s néhány óra múlva már kezdtek halványodni Jamien és Nassyn a sárkányhimlő kiütései, mint ahogy kezdett csökkenni Deimos, Falco és Grainne láza is.

* Vége*L