20. A prefektusi fürdőben
Ujjairól sugarakban folyt a víz, de már gyorsan el is zárta a csapokat. Sietősen kilökte magát a medencéből és maga köré tekerte halványrózsaszín fürdőlepedőjét, nedves lábait áttetsző magassarkú üvegpapucsába csúsztatta és már igyekezett is az öltözőbe. Meglepetésére az átvezetőben már várakozott valaki. A lány és fiú öltöző ugyanis külön volt a prefektusi fürdőnél s egy átvezető teremből lehetett a fürdőbe jutni. Pansy üvegpapucsa élesen csattogott a kövezeten, s a fiú felnézett. Méregzöld köntösben várakozott, hogy a fürdőbe mehessen és a cipőkopogásra felnézett. Szürke tekintete végigjárt a magassarkú üvegpapucsba bújtatott apró lábfejektől a karcsú vékony lábszárakon, térdkalácson s a combközéptől a vastag frottírtörülközőn. Pansy zavart arckifejezéssel álldogált, hajából még csöpögött a víz, s mellénél szorosan tartotta a fürdőlepedő széleit.
- Mh. Azt hittem a kviddicsöltözőben zuhanyzol – motyogta halkan.
- Ott csak átcsapattam magam – mondta rekedtesen Draco és felállt. Szürke villogó tekintetével leplezetlenül Pansy nőies testvonalaira tapadt. Kiszáradt a torka s ádámcsutkája szárazon mozgott le és fel ahogy nyelt, a gondolattól, hogy Pansy itt áll előtte teljesen meztelenül csak egy semmi kis fürdőlepedő takarja bájait. – De egy pihentető fürdő is jólesne.
- Akkor nem is tartalak fel – kezdte Pansy és tett egy lépést, de Draco villámgyorsan mellette termett és a meleget ontó földszín falicsempéhez szorította. Ajkaival rátapadt a lány szájára és tenyerével végigsimított a nedves combokon.
- MH. Draco.
- Na azt ne mond, hogy most sem alkalmas!- mondta bársonyos hangon Draco s ajkaival már a vízcseppeket szívta fel Pansy válláról.
- Nem alkalmas! - vágta rá dühösen Pansy, szemei villámokat szórtak, ahogy Draco felnézett egy pillanatra.
- Sajnos most nincs mentséged, tudod fejben tartom most már – mosolygott ellenállhatatlanul Draco.
- Biztos várnak az ünnepségen – próbálta eltolni Pansy.
- Talán megengednek nekem egy privát kétszemélyes ünneplést is – futtatta ajkait Pansy nyakán. Pansy megremegett az érintéstől, és karjait erőtlenül átvetette Draco vállán, hogy belekapaszkodjon.
- Jaj Draco!- suttogta, s leeresztette a szempilláit. Draco ujjait máris a nedves forróságba siklatta.
- Mondani szeretnél valamit?- kérdezte Draco.
- Ühüm – morogta Pansy.
- Pansy, le sem tagadhatod, hogy kívánsz látod?- mozgatta gyengéden az ujjait, hogy ne sértse fel a finom hártyát.
- Olyan szemét vagy!- lihegte Pansy hátravetett fejjel és Draco birtokba vette a hamvas ajkakat.
- A legutolsó esténk óta állandóan az ujjaimat figyeled, azt hitted nem vettem észre?- mondta gúnyos önelégült mosollyal Draco
- Valóban ezt tettem volna?- kérdezte öntudatlanul Pansy, Draco ingerlő ujjaitól fátyolos szemekkel.
- Ó igen. Nem is tudom hányszor felejtetted rajta a szemed. Vágytál rá igaz?- Draco Pansy kulcscsontján húzta végig a nyelvét.
- Ne faggass!- markolt a szőke tincsekbe Pansy.
- Szóval igen - nevetett fel elégedetten Draco.
- Nem kellene ezt csinálnunk – zihálta Pansy.
- Ki akadályoz meg?
- Draco..- Pansy képtelen volt folytatni. Draco gyorsított a tempón és lélegzet visszatartva adta át magát az érzésnek.
- Miért fosztanálak meg ettől? Mh?
- Olyan mocsok vagy! Már megint kihasználsz!
- Egy fenét! A kedvedre teszek – borította csókokkal Pansy remegő nedves testét.
- Ne…- Pansy zihálva elakadt.
- Nem hagyom abba ne aggódj!- mosolygott Draco gonoszul, s ujjait intenzívebben feszítette Pansynak.
- Csak az én kedvemre?- fújta ki egy szuszra Pansy.
- Igaz, ez legalább annyira az én kedvemre is van – egyezett bele Draco.
- Draco….- Pansy felsikoltott és apró remegések futottak át a testén. A gyönyörtől elhagyta a maradék ereje is, de Draco szorosan tartotta, hogy ne csússzon le. Draco hagyta, hogy az utolsó szorítások is elüljenek.
- Ez gyors volt Pansy! De annál élvezetesebb – vigyorgott Draco. – Mindig is ezt akartam hallani.
- Mit?- pihegte Pansy s homályos tekintettel Dracora nézett.
- Hogy a nevemet sikoltod a csúcson – vigyorgott le a lányra.
- Te beképzelt!- Pansy el akart lépni, de rájött, hogy Draco ujja még mindig…- Draco?- döbbent le.
- Egy újat?- kérdezte Draco és ujját ismét lágyan előre hátra siklatta.
- Ne csináld!- reszketett meg Pansy.
- Én igyekezlek kárpótolni a kiesett időkért – villant huncut fény a szürke szemekben.
- Inkább ne is beszélj!- Pansy harapdálni kezdte Draco húsos ajkait , s néhány szorítás után ismét végigfutottak az extázis hullámai rajta. Draco érezte, de nem szakította mega csókot. Pansy Draco hajába túrva fejét a csempének támasztva feszítette csípőjét Draco tenyeréhez. Ujjaival Draco füle mögé fésülte az előrebukó tincseket, és rajongó szemekkel nézett rá. Draco pedig lélekbelátó szemekkel viszonozta a pillantást. Pansy megrémült ettől, ahogy így néztek egymásra, s gyorsan behunyta a szemét.
- Legközelebb ígérem hosszabb lesz. Bár most igazán te siettél!- suttogta Pansy fülébe.
- Te sietsz fürdeni nem?- vágott vissza Pansy és Draco csuklóját eltolta a combjai közül. – Akkor igyekezz!- a lányöltöző felé lépett.
- Nem is tudom ki a hálátlan!- panaszkodott megjátszott sértődöttséggel Draco.
- Említettél valamit?- emelte meg a szemöldökét Pansy.
- Le fog csúszni a törülköződ!- vigyorgott rá Draco, s Pansy még idejében elkapta a leesni készülő rózsaszín anyagot.
- A pincehelységben találkozunk – akart kilépni Pansy, de Draco hangja még megállította.
- Várj!- Draco köntöse zsebébe vágott kézzel nézett rá.
- Igen?- lépett még vissza Pansy.
- Miben leszel?- Pansy végigmérte a fiút és meg kellett állapítania, szívesen folytatná még egész este azt, amit eddig csináltak. Nagy hatással volt rá Draco, mélyzöld köntösében.
- Miért?- rázta értetlenül a fejét Pansy.
- Mert szeretnék hozzád öltözni – mondta elrekedő hangon Draco.
- Kávébarna – vágta rá Pansy, s gúnyos mosolyra húzta a száját.
- Rendben, akkor kávébarna – bólintott Draco s ő is gúnyosan elmosolyodott. Pansy bezárta maga mögött a lányöltöző ajtaját, s Draco belépett a prefektusi fürdőbe.
|