.

-         hogy a jövőben talán Blaise ellen fog harcolni. Talán Blaise is ugyanerre gondolt, mert szemére könnyű borulat úszott. A fiú megköszörülte a torkát.

-         Kerestél valamit cicus – nézte, de most a könnyed csevegő hang hiányzott belőle. Pansy csak sejthette, mennyire sokat jelentett Blaisenek a csókjuk, hogy Pansy a felkérésre valóban őt csókolta meg és nem Dracot. Nem lett volna szíve megfosztani ettől a kéréstől a fiút. Blaise te csirkefogó!- Pansy elmosolyodott.

-         Ja igen. A próféta!- Pansy lenézett a kandalló előtti asztalra. Egy próféta hevert rajta szanaszét hajtogatva, Pansy felkapta és türelmetlenül keresgélni kezdett benne.

-         Csak nem csodálatos vezetőnkről keresel hírt?- kérdezte gúnyosan Blasie.

-         Természetesen kíváncsi vagyok a Nagyúrról érkező minden információra – bólintott Pansy, s az újság felett a fiúra nézett. Megtalálta, amit keresett. Hát ezért a felbolydulás. Megérkezett a mentális üzenet.

-         „Egy perc és a szükség  szobájában leszek!”- Pansy ledobta az újságot, s öles léptekkel átszelte a szobát.

-         Csak nem szívszerelmed hív?- Blaise rögtön tudta.

-         Eltaláltad!  - vágta rá felvetett fejjel Pansy és még gonoszul visszavigyorgott Blaisere, ahogy behúzta a pinceajtót maga mögött. Felrohant az emeletre. A szükség szobája előtt Piton állt. Pansy elbizonytalanodott, hogy most melyikhez van szerencséje. Gyorsan  zsebébe nyúlt és felpattintotta a Parkinson-címeres tükröt- Megigazította a szemöldöke vonalát és megállapította közben hogy az eredeti Piton áll őrt a szükségszobájánál. Pansy imádta a tükrét. Az egyetlen értelmes ajándék, amit a szüleitől kapott. De tényleg hasznosnak bizonyult. A tükör pontosan annak mutatta az illetőt, aki volt. Akár százfűléfőzet hatása alatt állt, akár animágus volt. Így Pansy magabiztosan és gyorsan el tudta dönteni éppen kivel áll szemben. És ezt a tükörrel nyert előnyt Draco már többször kihasználta. Na a fenébe! Pansy idegesen nézte a falat. Draco mindjárt kilép. Ha ezt Piton megtudja!- Pansy gyorsan a tanárhoz sietett.

-         Piton professzor! Piton professzor!- lihegte a tanárra Pansy.

-         Miss Parkinson! Mi ez a fölöttébb értelmetlen rémület?

-         A Pincében tűz ütött ki kérem siessen!- Pansy magában is leszidta magát, hogy ennél hülyébb ötlete igazán nem is lehetett volna. Piton azonnal széles vitorlát bontva talárjával maga után, elrohant a lépcső felé.

-         „Az égre Blaise! Csinálj egy kis tüzet a pincehelyiségben!”- küldte a fiúnak mentálisan. Draco kilépett a szükségszobájának ajtaján és Pansyra nézett.

-         Minden rendben?- kérdezte Pansytól, aki zaklatottan nézett vissza rá.

-         Hát többnyire! Piton állt pont az ajtó előtt  - bosszankodott Pansy. –Blaise remélem kitesz magáért és hatásos tüzet alkot.

-         Akkor siessünk!- A pincefolyosón hatalmas káosz fogadta őket, s Dracon megindult az átváltozás. Pansy tartotta meg a hirtelen meggörnyedő Dracot. Blaise ért ki a folyosóra.

-         Cicus kívánságod teljesítve! – mosolygott a lányra Blaise. Pansy a válla fölött belesett a pincehelyiségbe. Az egész szoba lángolt.

-         Húha! Blaise kicsit túlzásba vitted! – rázta a fejét nevetve Pansy.

-         A szívemmel gyújtottam meg – mosolygott rá Blaise kedvesen.

-         Vajon ki gyújthatta ilyen emésztő lángra?- kacsintott rá Pansy.- Te hős lovag! Ismét remekül végezted a dolgot!- csapott a tenyerébe Pansy, s utána Draco is, s Pansyt magához szorítva megcsókolta.

-         Sikerrel jártál?- suttogta Pansy.

-         Igen – mosolygott rá Draco.

-         Kettőt vettél igaz?- vonta kérdőre Pansy.

-         Hát ha nagyon akarod meghívlak igen – mondta undok grimasszal Draco.

-         Nagyon akarom! – vágta rá Pansy, s Draco kihúzta talárja zsebéből a két jegyet. Pansy megbűvölve figyelte.

-         Félelmetes lesz!- rebegte Pansy.

-         De annál izgalmasabb – villantotta ki fogait Draco. Kezében két jegyet tartott a Múlt színházába. Egyedülálló lehetőség volt, nem hagyhatta ki. És ezt az élményt is Pansyval fogja megosztani. Pansy kitalálhatta a gondolatait, mert cseresznyepiros ajkait a fiúéhoz szorította.