A vizsgák gyorsabban közeledtek mint ahogy azt szerették volna. A fekete tó partján kisebb csoportokban heverészve tanultak. Pansy Draco hasát használva párnának olvasgatta a bűbájtan anyagot. Draco a könyvét használta napellenzőnek. Meleg tavaszi nap sütött rájuk. A tóhoz közelebb Blaise és Daphné lapozgatták a pergameneket egymás kezéből kikapva a következő oldalt. Kettejük jegyzeteiből és innen-onnan szedett-vetett anyagokból hoztak össze egy valamire való tananyagot. Blaise egy száraz fűszálat tartott az ajkai között s időnként dühösen megfújta, mire a fűszál lebegni kezdett.

- Én mondom nektek erről a bűbájtanról ki fognak vágni  - morogta Blaise félig zárt szájjal, hogy a fűszál nehogy kiessen.

- Mert bűbájtanórák felét ellógtad – vágta rá Pansy fel sem nézve.

- Nem igaz – makacskodott Blaise. – Ezeket nem lehet megtanulni.

- Én puskázni fogok, eldöntöttem – bökte ki Millicent, aki a fűben könyökölve már félig aludt, de a hangokra felébredt.

- Piton megmondta, hogy mi nem fogunk átmenni  - dörmögte az árnyékos fatörzs mellől Monstro.

- Hát ha megerőltetnéd azt a tejszínhab képlékeny agyadat, lehet átcsúsznál – nézett oldalt szúrósan Pansy, mire Draco a könyökére támaszkodva feljebb ült.

-Figyeljétek meg összesúghatjuk magunkat – húzta össze a szemét az erős fényre Draco.

- Nem hiszem. Az RBF-en is mit megtettek, ez még annál is rosszabb lesz - ellenkezett Pansy.

- Nekünk úgyis mindegy Blaise – csapkodta meg a fiú fenekét Daphné és ráült a fiú derekára. – Engem ez az egész nem érdekel, felőlem jegyzetek nélkül is bemehetnénk.

- Éjjel-nappal tanulunk ez egyszerűen kimerítő – dühöngte Blaise.

- Ha nem tetszik a tanulási stílusunk csatlakozhatsz másokhoz Blaise – merült újból a könyvébe Pansy.

- Nektek sokkal nehezebb lesz – vigyorgott elégedetten Draco. – Én Aritmetikára és Bájitaltanra semmit nem tanulok. De mivel ti a Mágiatörit választottátok – sandított Blaise-re és Pansyra – ti abból is tanulhattok.

- Látom milyen elégedett vagy magaddal – húzta el a száját Pansy. – Csak nem Granger segít át az aritmetikán? Ő is azon van ugyebár?

- Miért titeket meg Weasley-patkány és Mr. én vagyok a világ megmentője segít át? – gúnyolódott Draco.

- Mi egymást segítjük át – mosolygott  össze Pansy gonoszul  Blaise-el. – De téged senki sem segít aritmetikán magadra leszel utalva. És én csináltam meg számtalan házidat is – Pansy elgondolkodó arcot vágott. –Draco talán nem ártana mégiscsak átnézned azt az aritmetikát. Vagy Monstro és Crak tudásában reménykedsz? – a négyes csendesen felnevetett.

- Látom az esti teljesítményemmel nem voltál megelégedve, azért vagy ma ilyen szúrós – sóhajtott fel Draco, de arcán kaján vigyor bujkált.

- Jaj olyan vagy Draco!- csapkodta meg Pansy a könyvével a fiút, miközben fülig vörösödött. Blaise hangosan hahotázott mögöttük.

- Nem kellene mégiscsak átnézni valamit bájitaltanra? – bizonytalankodott Draco.

- Az összes bájitalt kívülről fújod Draco. Sőt még olyanokat is, amiket nem vettünk – intette le Pansy és visszahanyatlott Draco hasára. – Bájitaltanra nem tanulunk. Holnapra épp elég a bűbájtan. Pénteken Mágiatöri és vége. El sem hiszem – Pansy álmodozva nézte az égen úszkáló bárányfelhőket.

- Egyetértek. Csodálatos lesz – sóhajtott fel Blaise is. – Az utolsó Roxfortban töltött esténken utoljára ünneplünk egy igazit. Készüljetek – figyelmeztette a többieket, majd a naptól bágyadtan lehunyta a szemét.

- Menjünk, mert itt teljesen leég az arcom – túrt Pansy ében hajába Draco. Pansy fellökte magát.

- Igaz, ma nagyon erősen süt a nap – lesepergette a talárjáról a fűszálakat és a karjára hajtotta. A többiek is szedelődzködtek. Pansy a hóna alá csapta a könyveket és Draco kezét fogva elindultak a kastély felé.  A kerengőn haladtak, amikor egy griffendéles másodéves elejtette a bájitalos üvegjét, s ráborította  a tartalmát Draco talárjára. Draco szörnyülködve nézte a leöntött talárját, majd egy pálcaintéssel helyrehozta.

- Leöntött – nézet körbe a mögötte gyülekező társaságon. – Sajnos ezért mint prefektus pontokat kell levonnom. Tíz pont a griffendéltől, amiért leöntöttél – Draco gonoszul összevigyorgott Pansyval és a mardekáros többséggel. Egy bozontos hajzuhatag közeledett feléjük utat törve a tömegben.

- Malfoy! Ezért nem vonhatsz le pontot! – Hermione szemei villámokat szórtak, mögötte Harry lépkedett.

- Na ne mond Granger!- nézett undokul a lányra. –  Lám-lám Potter. Nehezen viseled, hogy végül megszereztem előled a cikeszt? Csökkent a népszerűséged az iskolában mi? – húzta ki magát Draco.

- Dugulj be Malfoy! – vágta rá Hermione, de Harry előrántotta a pálcáját. Draco sem volt rest. – Harry ne! – próbálta megállítani Hermione. – A folyosókon nem szabad párbajozni!- a fiú mintha meg se hallotta volna közeledett Dracohoz. Draco elengedte Pansy kezét.

- Menj előre! Majd utánatok megyek – Pansy egy ideig bizonytalanul megállt, de végül is elindult a többiekkel a pincehelyiség felé. Alig néhány percre rá Draco is belépett a pinceajtón.

- Ennyi volt?- kérdezte Blaise. – Gyorsan lerendezted Pottert! Rekordidő! – vigyorgott Dracora.

- Piton meglátott minket szóval nem tartott sokáig – morogta Draco . –De ő is levont tíz pontot a griffendéltől, mivel természetesen Potter kezdte – kacagott gonoszul.

- Helyes – csapkodta a tenyerét Blaise. – a mi drága házvezetőnk.

- Tanulj Blaise, mert este már mágiatörit szeretnék olvasni – szólt rá Pansy, s mindenki a könyvei fölé hajolt.

Péntek délután Pansy a fotelban olvasgatva várta Dracot. Tovább írták az aritmetikát, mint ők a mágiatörténetet, s ásítozva figyelte az órát. Mi tarthat már ilyen sokáig? Egész éjszaka nem aludtak. Végig tanultak Blaise-el a klubhelyiségben, s most úgy érezte menten leragad a szeme. Blaise felment a fiúhálóba lepihenni, de Pansy meg akarta várni Dracot, hogy megtudja, hogy sikerült az aritmetika vizsgája. Lassan lebegett meg a szempillája, egyre lustábban mozgott a szeme, s végül észrevétlenül elaludt a bőrfotelben.

Draco belépett a klubhelyiségbe és látta, hogy Pany a fotelban kucorogva alszik. Puha léptekkel közeledett, s a fotel szélére ülve egy ideig figyelte a békésen szundikáló lányt, majd a térdét finoman megrázva felébresztette.

-         Nos hogy sikerült? – kérdezte nagyokat pislogva Pansy. – Tényleg elaludtam? – szégyenlősen lesütötte a szemét. – Jaj!

-         Nem is aludtatok igaz? – kérdezett vissza Draco. Pansy csak nemet intett a fejével. – Nem volt gond. Csak számítások voltak és nem volt vészes. Neked?

-         Mh – Pansy elgondolkodva ráncolta a homlokát. – Volt egy-két fogós kérdés. Főleg az évszámok és a fogalmak környékén. De az esszékérdések könnyűnek tűntek  - Pansy tanácstalanul megemelte a vállát. – Mindegy ezen én már nem fogok gondolkodni. Azért remélem egy várakozáson felülit kapok rá – pislogott Dracora.

-         Kis telhetetlen vagy már megint – simogatta meg Pansy állát. –Szerintem biztos jól sikerült – Draco végigfeküdt a kanapén – Vége. Nagyon furcsa érzés.

-         Hiányozni fognak a Pitonos órák. A dolgozatok, a könyvtárban ücsörgés – sorolta Pansy. – De elég volt. Most nagyon kivagyok ettől a sok tanulástól.

-         Hangokat hallottam és gondoltam lenézek – állt a lépcső aljában Blaise. –Ez a nő egy hajcsár – mutatott rettegve Pansyra. – Én mondom neked – Dracohoz guggolt és a fülébe súgta. – Óvakodj tőle! Ki fog szipolyozni!

-         Miket nem mondasz!- nézett mérgesen a két vigyorgó fiúra.

-         Megkínoz, kiszívja a véred! Tönkretesz még idő előtt- Blaise megborzongott. – Nem akarom megtudni, hogy milyen kegyetlen hajcsár vagy az ágyban – Draco hangosan felnevetett.

-         TE nevetsz Draco!? – Pansy durcás képpel elfordult a fiúk felől.

-         Na mégis mit tett? – ült fel Draco.

-         Képzeld olyan hajnali három körül kellemes álmosság jött rám, és már éppen készültem a könyv felett kényelmesen elaludni, és erre egy hatalmasat az asztalra csapott – Blaise panaszos arcot vágott. – Nehogy el merészelj aludni! Rám ripakodott érted!? Egész éjszaka nyúzott. Kegyetlen  - Blaise panaszosan a kanapéra vetette magát és jólesően ásítozott.- Igazi szörnyeteg – nézett morcosan Pansy felé, de végül mindhárman felnevettek.

-         Túl vagyunk a vizsgákon – nyújtózkodott Pansy.

-         Igen. Az azért nem volt semmi, amikor Piton odajött bájitaltanon – röhögött Blaise.

-         Igen és azt mondta – folytatta Draco. – Ha már mindenképpen Draco bájitalát másolja, akkor legalább a hozzávalók sorrendjét is pontosan kövesse!- a fiúk halkan röhögtek. 

-         Mert már megint megcseréltem őket, mert ugye Draco egymás mellé tette le ahogy használta, de az nekem pont a fordított sorrend volt – csapkodta a térdét kacarászva Blaise. – Én meg ahogy sorakoztak egymás mellett úgy akartam felhasználni. És Piton figyelmeztetett – Blaise melegen elmosolyodott. – A mi kedves jószívű házvezetőnk – Blaise színpadias szipogást vágott le. – Ó Merlinre! Imádom! Olyan jó hozzám!

-         Örülök, hogy ilyen pozitív érzelmei vannak Zabini – állt mogorván a pinceajtóban Piton. – De lehetőleg fogja vissza magát az áradozásban!- Piton hidegen elhúzta a száját. –Félreérthető – Pansy örült, hogy háttal ült a bejáratnak, mert alig bírta visszafojtani a feltörő nevetését. Pansy válla rázkódott a nevetéstől.

-         Miss Parkinson inkább karácsonykor pityergett volna mint most – morogta, majd végignézett a társaságon. – meglehetősen szélsőséges érzelmeik vannak ma- Dracora nézett. –Draco veled lehet beszélni? – emelte meg a szemöldökét Piton.

-         Igen tanár úr – állt fel Draco összeszorítva a száját, nehogy felröhögjön.

-         A záróvacsora részleteit szeretném megvitatni. Ha Miss Parkinson befejezte a pince jelentős mennyiségű egereinek az itatását, akkor szintén várom a bájitalteremben – fordult ki pengeélesre szorított szájjal a pincehelyiségből. Blaiseből kitört a röhögés, Pansy  is felkacagott, s Draco a kanapé karfájába kapaszkodva összegörnyedve nevetett.

-         El kell ismerni ezek tényleg hiányozni fognak a fenébe is! – Draco felsegítette a nevetgélő Pansyt. – Menjünk, ne várassuk, azért igen morcos tud lenni! – Draco még hátrafordult. – Blaise! Mire visszaérünk azért higgadj le jó?

-         Persze! Leöntök egy pár Wiskyt és egyből lehiggadok – hessegette őket kifelé a pincehelyiségből.