Pocsékul indul ez a reggel is! – Tanja ledobta magáról a paplant. Émelygett, és hányingere volt. Biztos, hogy a tegnapi vacsora az oka. Minden falatot kényszeresen nyomkodott le a torkán. A fürdőbe sietett. Előkotorta az üvegcséket. Már megint nem emlékezett az éjszakájukra. Fogalma sem volt hányszor…főleg, hogy Falco éjszaka többször is felverte, hogy szeretkezzenek. Tegnap az egész családból undora volt. Pedig kivételesen Blaise és Grainne is a Malfoy birtokon tartózkodik. Beszélni kellene Blaise-el, de túl bizalmas a viszonya Pansyval, Falcoval…veszélyes is lehet. Esélye sincs, hogy igazán együttműködhessen vele. Keverte a bájitalt, alighogy lecsorgott a torkán, vissza is köszönt. Már nem először fordul ez vele elő. Tanja morcosan méregette az üveget.  Már ha csak ránézett hányingere volt. Mi a fene? Bosszúsan keresgélte a gyorstesztet. Fogmosás közben érte az eredmény.

-         Ó a rohadt életbe! – csapta le a fogmosópoharát, de eltévesztette a kagylóban csörömpölve tört össze az üveg magával sodorva a bájitalos üveget is. Hát ezért képtelen már napok óta leerőszakolni a torkán az esemény utáni bájitalt. Falco te rohadt szemét állat! –Tanja szeme könnyes lett a kétségbeesett dühtől. Falco ordítása köszönt vissza.

-         Tanja! Miért kell emlékeztetned, hogy utállak? – ordította s döngő léptekkel tépte fel az ajtót. – Muszáj felébresztened? Megkergültél, mi bajod van?  - véreres szürke szemek, indulatos mérges arckifejezés.

-         Állapotos vagyok – csapta be a szekrényajtókat dühöngve Tanja

-         Mi? – Falco bambán az ajtófélfának dőlt, s áttúrta a haját. Kisebb gondja is nagyobb volt jelenleg a gyerektémánál, igazán nem is foglalkozott az üggyel és most ilyen váratlanul? És éppen így?

-         Mit nem értesz ezen? – szipogott mérgesen Tanja.

-         Húha felcsináltalak? – vigyorgott rá Falco, s elkapta a derekánál fogva.

-         Gyűlöllek! Miért csináltad ezt? – verte az öklét Falco mellkasának. – Nem akarok tőled gyereket!

-         Mh én sem tőled  - húzódott el flegmán Falco. – De sajnos mástól nem áll módomban. Tudod téged vettelek feleségül. És?

-         Mit és? – Tanja bosszankodva kezdett öltözködni.

-         Fiú vagy lány? – Falco el is felejtette, hogy eredetileg le akarta ordítani Tanja fejét, amiért a csörömpölésével felébresztette.

-         Lány – billent meg Tanja egyensúlya, s Falconak szédült.

-         Sejthettem volna – húzta el a száját Falco. Átsimította Tanja fenekét, s ujjaival a csiklót tapogatta.

-         Ne érj hozzám! – sziszegte Tanja.

-         Már késő – nevetett Falco,s ellépett mielőtt Tanja nekiront. Külön érkeztek a reggelihez. Tanja fagyos tekintettel, Falco levakarhatatlan vigyorgással ült.  Ráérősen gyújtott illanóra. Pansy azonnal csattant.

-         Falco tedd el az illanót! – nézett hidegen a fiára.

-         Miért? – szívta be az ópiumillatot Falco.

-         Megmondtam. Az étkező asztalnál nem illanózunk!  - pattogtak keményen a szavak.

-         Ma igazán megengedhetem magamnak – mosolygott elégedetten Falco.

-         Ma mégis miért? Talán nagyobb a bőr a képeden mint eddig? – vágta rá flegmán Draco.

-         Hamarosan a közreműködésemnek köszönhetően egy ifjú Malfoyt köszönthetünk a családban – Draco és Pansy összenéztek. Tanja még erősebben vonta össze a szemöldökét, de nem szólt semmit.

-         Ó hát gratulálunk – nyögte ki Pansy és Draco egyszerre. Falco mindent olyan váratlanul tett. Ezt a bejelentést is.

-         Annyira ne gratuláljatok. Lány lesz – fújta ki a füstöt Falco. Pansy arcán gondterhelt sötétség suhant át, ami nem kerülte el Draco figyelmét sem.  Tudta miért. Tehát a név még mindig nincs biztosítva. Egy nő soha nem viheti tovább a nevet. És Deimoséktól hiába várják a csodát. Erre tessék Falco sem hozza az enyhülést az ő gondjaikra.

Pansy néhány órával később a szalonban üldögélt Grainne-el. A kis Zacharias majszolta a nagyi kedvenc gyömbéres süteményét. Blaise a szantálillanóját próbálta meggyújtani, úgy hogy a pálcáját és az illanót is feldobta. Reménytelen kísérletezés volt. A zsonglőrmutatvány nem akart összejönni. A kanapén feküdt s mind a kettő a hasára zuhant vissza tűz nélkül. Draco a kávéját kortyolgatta az ablaknál és mormogott. Hümmögés. Dünnyögés. Grainne az anyjára nézett. Pansy lemondóan rázta a fejét, de odaszólt.

-         Draco mit morogsz ott az ablakban?! – fordult Draco felé.

-         Hogy mit? A te fiad! A te véred örökölte! Miért van mindig ez? – bosszúsan kortyolt a kávéból.

-         Micsoda? – nézett értetlenül Pansy.

-         Már hetek óta – rázta a fejét Draco. – Kinézek a szalonom ablakából és azt kell látnom, hogy a fiam a fűben kefél egész nap! – Blaise majdnem felgyújtotta a kanapét. Dülledő szemekkel kapta fel a fejét.

-         Hogy mi? – azonnal felült és az egyszerűbb jól bevált módszerrel gyorsan meggyújtotta a szantálillanót. Draco mellé lépett.

-         Blaise! – szólt rá Grainne.

-         Fejezzétek ezt be! – Pansy letette az öléből Zack-et.

-         Hűha! – Blaise hatalmasat füttyentet. – Ez nem semmi én mondom – nézett ki Draco mellett az ablakon. – Jól nyomja!  - Pansy elhúzta a sötétítőfüggönyt a két férfi szeme elől eltakarva a  kilátást. – Ne Pansy! – fogta le Blaise vihogva. – Pornó megy a kertetekben, és tök jó! – röhögött Blaise.

-         Draco muszáj volt ezt éppen a vendégeink előtt megemlítened? – nézte hidegen Pansy a férjét miközben arcszíne elsötétült a látottaktól. Mielőtt elhúzta a függönyt egyetlen villanásig látta a fűben a tónál zajló eseményeket. Fia izmos gyors ritmusban járó fenekét. Tanja szétvetett karjait, ahogy sikoltozik.

-         Miféle vendégek? Nézett körbe a szalonban Draco. – A lányunk van itt, meg a …barátunk ,a volt szeretőd és a mostani vőnk – nézett gonoszul Pansyra.

-         Akkor is! És miért nem beszéltél Falcoval? – sziszegte neki halkan.

-         És mégis mit mondjak? Drága fiam, örülnék ha a szexuális vágyaid kiélését a lakosztályodra korlátoznád, mert a kufircolásod a parkunkban zavarja a  békés nézelődésemet? – gúnyolódott Draco. Blaise hasát fogva röhögött.

-         Vááh! Draco ezt elképzeltem! Merlinkém micsoda helyzet! Kérlek ha a beszélgetést megejted intézd úgy hogy én is ott legyek! – kacsintott Dracora.

-         Blaise iszonyat perverz vagy! – nézett rá hidegen Pansy.

-         A fiadnak rohadt jó technikája van – állapította meg a szakértő szemével Blaise. – Csak nem tőletek leste el? – kacsintott rájuk.

-         Válthatnánk témát? – mérte végig hidegen Blasiet és Dracot.

-         Az erkölcscsősz feleségem megszólalt – húzta el a száját Draco, s egy mentaillatú illanót halászott elő a zsebéből. Blaise-el a sakkasztalhoz ülve gyújtott rá.

-         Ugye a téma lezárva? – nézte a két férfit gyanakvóan Pansy.

-         A szerelmes szívem teszem rá – kacsintott Blaise a hölgyekre, de amint Dracohoz fordult már vihogott.

-         Iszonyatosan bosszantó – pöckölgette a hamuzóhoz az illanót Draco.

-         Hát szerintem engem is zavarna a dolog, hogy a fiamat látom…így – nézte a kis Zack-et Blaise. – És mióta kukkolod őket mh?

-         Nem kukkolom őket – tiltakozott Draco.

-         Szóval mióta? – szívta meg az illanót Blaise.

-         Mh hát már legalább három hete – tüdőzte le a füstöt Draco. – Amióta megenyhült az idő. Még jó, hogy most magas a fű. Így is egyértelműen látni. Belegondolva anyám a csillagvizsgálóban…ül…és… - Draco zavartan nézett Blaisere.

-         Ááá! A szent erkölcsű nagymami! – vihogott a markába Blaise – Csoda hogy nem kapott szívinfarktust ,amikor meglátta mit  művel az unokája a parkban.

-         Nagyon kínos. ÉS biztos, hogy észrevette. Ha én észrevettem. Sőt, szerintem én sokkal később vettem észre. Mostm égis hogy szóljak nekik, hogy állítsák le magukat, anélkül, hogy egyértelműen lebuknék, hogy láttam őket. Jah és mellesleg szerintem Pansy is tudta már korábban is.

-         Nem vagytok semmik! – röhögött Blaise. – Tehát a fiatokat lesitek egész álló nap?

-         Hülye vagy már megint! – intette le Draco. – de legutóbb Pansy nagyon tiltakozott a parki sétánktól. És szerintem ez volt az oka. Csak hát mind a ketten hallgattunk róla. De ég a pofám anyám elé ülni minden étkezéskor, mert sejtem, hogy mit gondol, és mit tud, s mit látott. És hát persze, hogy tőlem vár előrelépést az ügyben.

-         ÉS belegondolva Falco és Tanja meg sem gondolja ,hogy az egész család látja őket a kastélyból.

-         Vagy legalábbis nem foglalkoznak vele.

-         Na jó, hát most nyilván nem gondolják, hogy az ablakban vagytok egész nap. Gondolom azt hiszik észre se veszitek azt a pár percet, amíg ők… - segített Falcoék védelmére Blaise.

-         Mondtam, ez nem tíz perc és kész. Egész nap kint fekszenek! Mit valami nyulak. Oda nézek és már megint csinálják. És megint és megint. Kezdetben én is azt hittem, hogy ok várok fél órát és végeznek. Visszasétáltam és tessék , és most már állandóan. Ha itthon van Falco és jó idő van, kint fekszenek. És a szalonom csak erre néz. Ráadásul a zeneterem is – morogta Draco. – Egész álló nap szexelnek! Hogy bírják? – Draco egyenesen háborgott, Blaise megállás nélkül röhögött, persze csak a markába, mert nem akarta, hogy a hahotázására a nők felfigyeljenek, akik babatanácsadást tartottak a kanapén.

-         Én azt hittem viccelsz, hogy egész nap  -hüledezett Blaise.

-         Egy fenét! – ütögette az illanót a hamuzóhoz Draco. – Már ki sem merek nézni az ablakomon. Egész nap a négy falat bámulhatom, mert sose tudhatom, hogy épp mit látok ha kipillantok. És persze így hogy mehetnénk ki a parkba, amikor…

-         Draco- draco! Igazán sajnállak, szörnyű lehet neked!  - röhögött Blaise.

-         Az is! Tulajdonképpen meg sem lepődtem, amikor ma bejelentették, hogy Tanja terhes. Hát ha ennyitől nem esik teherbe, hát akkor tényleg a fiaimmal van valami nagy-nagy gáz – nyomta el az illanóját Draco.

-         De megnyugodhatsz nem örökletesen bénázzák el a dolgot – vihogott Blaise.

-         Mh. Hát épp Falcoról nekem sem a bénázás jut eszembe – ráncolta a homlokát Draco.- Főleg azok után, amit láttam – tette hozzá motyogva. Blaise felröhögött, de gyorsan elhallgatott.

-         Igazán egyedi élményeitek vannak Draco. Mh nem költözhetnénk egy kicsit hozzátok? Annyi nevetésből maradok így ki – csapkodta a térdét Blaise.

-         Te sem vagy különb – nézett rá mérgesen Draco. – A fejem tenném rá az egyik parton ti lennétek, a másikon Falcoék. Lesütött szemmel kellene járkálnom a saját birtokomon! – hördült fel borzadva Draco. – Na nem! Még egy perverz nem kell a házba köszönjük szépen!

-         Sose tudhatnád épp melyik zugban húzzuk meg a feleségünket mi? -  heherészett Blaise, s elnyomta az illanóját.

-         Ez nem is vicces – tiltakozott Draco ,de a szeme sarkában mosoly csillant.