Ginny mezítláb keresztbetett lábát maga alá húzva üldögélt a hátsó kert napernyője alatt és koktélparadicsomokat csipegetett a vajaskenyeréhez. A szomszédban zümmögött a fűnyíró, a mugli férfi a rádió slágerét dúdolta hozzá. A gyerekek labdát pattogtattak az aszfalton. Ginny féloldalra fogott haját most a mellkasára seperte. Könnyű vékony pántos fehér nyári ruhában volt. Melegen indul az ősz. Túl melegen. Annyira magába mélyedt, hogy ne mis hallott a lépteket, csak a hatalmas kosarat, amit mellé emeltek a kerti székre. Tele bordó szőlőszemekkel. Ginny felkapta a szemét, s s szürkéskék szemek rávillantak.

-         Mit keresel itt?!- kérdezte barátságtalanul.

-         Ennyire ne fogadj szívélyesen! – ült le vele szembe Draco. – Hoztam szőlőt! – bökött a kosárral.

-         Nem kell a szőlőd! – vágta rá mérgesen Ginny.

-         Már megint kezdjük, hogy mim nem kell? – siklott végig lustán Draco tekintete a nőn. Ginny enyhén elpirulva elnézett. A hasán már nem tudta letagadni, hogy gyermeket vár. Apró domború hasánál zavartan meglebegtette a ruhát, hogy leplezze, amennyire tudja. Draco így is észrevette.

-         Malfoy szállj le rólam! – kapott be egy kis paradicsomot Ginny. Draco is a mosott paradicsomokba nyúlt, s egy marokkal kivett belőle. Felhajtott a nadárgja szárát, s a lábát a felfújt medencébe mártotta.- Azt nem neked csináltam! Vedd ki belőle a mocskos lábad! – dörrent a férfira.

-         Mennyei ez a langyos víz – mosolygott elégedetten Draco egy paradicsomot a szájába nyomva. – Mikorra várod a kicsit? HA jól számolom április igaz? – Ginny elkapta a tekintetét, s újabb szelet pirítóst kent meg. Ropogott a kenyér a fogai alatt, ahogy beleharapott.

-         Utálom, hogy eljössz és játszod a kiskirályt! Mikor szabadulok meg tőled? – méregette Dracót, ahogy nyújtózkodva kényelembe helyezi magát a medence vizében lubickolva a lábával.

-         Valld be, hogy unatkoznál ,ha nem látogatnálak meg – felelte flegmán Draco újabb szem paradicsomokat nyomkodva a szájába.

-         Legszívesebben rád támadnék! – sziszegte mérgesen Ginny.

-         Nem akadályozlak meg – villant Draco szeme.

-         Nem úgy értem! – vörösödött el Ginny.

-         Kérlek fogalmazz egyértelműen nem tudom mire gondolsz! – sóhajtott Fel Draco, az utolsó szem paradicsomot nyammogva. – Itt ülsz egy pántos fehér semmiben a hátsó kertben. Az alsóneműket felvetted már? – gonoszkodott Draco. Ginny felpattant, s Dracónak akart rontani, de a férfi lerántott az ölébe, s a hajába túrva szájon csókolta. Tenyerével végigsimított Ginny megduzzadt mellein. – Annyira kívánlak! –súgta Ginny nyakára szorítva az ajkait.

-         Ezt ne a kertben! – tiltakozott Ginny, rémülten a muglik felé pislogva.

-         A házban szabad? – nevetett Draco.

-         Nem ott sem, sehol sem! – heveskedett megkésve Ginny. Draco áthúzta Ginny lábát, hogy szembe üljön vele a nő, s csípőjét ingerlően megemelte. Ginnyből halk sóhaj szakadt fel. Erőtlenül könyökölt a férfi vállára.

-         Malfoy! – kezdte Ginny.

-         Nyugodtan hívhatsz Dracónak – vigyorgott Draco, s kezével izgatottan markolta meg Ginny fenekét, s megemelve felállt vele ,hogy behúzódjanak a házba. Ginny már az ajkaira tapadt indulatosan csókolta,

-         Tegyél le! – túrt a szőke hajba Ginny ,magához szorítva a férfit.

-         Mindjárt! – motyogta Draco az ajtónak szorítva Ginnyt. Felsöpörte a szoknyarészt, s Ginny meztelen fenekén és combján kalandoztak az ujjai.  Ginyn nekivágódott a hátsó ajtónak, a lengőajtó bebillent, s Draco dőlt vele a széles étkezőasztalra szegezve a nőt. Mindketten levegő után kapkodva, kifulladva ziháltak. Draco lerántotta a fehér bugyit Ginynról, s azonnal magáévá tette. Ginny felsikoltott, s Draco karjába kapaszkodva igyekezett felvenni az ütemet. Apró zihálásait Draco lihegése szakította félbe, karjával átfonta a nő szép ívű hátát, s fergeteges tempót diktált. Tenyerét minduntalan Ginny széles csípőjére csúsztatta, Ginny közelebb fészkelődött az öléhez, hosszú lábszárával szorítva Draco fenekét magához ,s Felsikoltott a gyönyör pillanatában. Draco kifulladva tenyerelt az asztalra. – Azt hiszem most megsüketültem – nyögte megrázva a fejét, ahogy Ginny sikolyától még mindig csengett a füle. Ginny ellökte magától, s felrántotta az alsóneműjét, Sértetten nyitotta ki a hűtőajtót, a hűvösben próbálva lenyugtatni magát. Ginny mi a fenét művelsz?! Már megint odaadtad magad ennek a szemétnek, méghozzá  a legkisebb tiltakozás nélkül! Sőt! Olyan kiéhezetten bújt hozzá, és szorította magához, mintha egész héten a férfi érintése után sóvárgott volna. Vagy tényleg ez történt? Miért nem tud undorodni ennek a férfinak az érintésétől? Ginny bosszúsan csapta be a hűtőajtót, s a dobozos tejet meghúzta.. Megérezte a csípőjén a férfi érintését. Draco átsimította a hasát, a combjait, majd maga felé pördítette. Kilökte a kezéből a tejes dobozt ,csattanva  zuhant a földre s Draco a hűtőnek szegezte a nőt.  Ginny háta csapódott a hűtőnek ,rezegtek a poharak a hűtő tetején, újra és újra összekoccanva. Draco birtoklóan végighúzta kezét a Ginny oldalán, s megemelte a combját.

-         Hagyd ezt abba! – sziszegte Ginny ,lesütött szemekkel, de tudta ,hogy fölösleges a próbálkozása, mert már akaratlanul is átvetette a karjait a férfi vállán, s hagyja, hogy megemelje, hogy a hűtőnek nyomja ,hogy együtt dülöngélve a konyhában kék-zöld foltokkal szaporodva, nyögdécseljék végig a házat. A falnak csapódott ,s Draco gyorsan adta a lökéseket. Hörögtek mindketten, egész testében remegett, Draco vágyát magába fogadva, nyöszörögjön a csúcson.  Draco markolta a combját ,szorította ,a z ujjai szinte belevésődtek a bőrébe. S Ginny haja a vállára omlott kuszán, lágyan omolva végig.

-         Miért nem utasítasz vissza? – kérdezte halkan Draco,

-         Már magam sem tudom – húzódott el Ginny, de Draco visszatartotta. Beletúrt a vadvirág illatú vörös hajba, s megcsókolta a nőt.

-         Ginny!-  mormolta a nő hajába fúrva az orrát.

-         Menned kell igaz? – hajtotta le a fejét Ginny. Draco halványan bólintott. – Helyes! Húzz a büdös francba! –mondta Ginny ,de ajkán nevetés bujkált. Draco flegmán visszavigyorgott, s megigazítva a ruháját elsietett.