A napok vészesen közeledtek. Montague sajnos nem tudta kiheverni teljes mértékben toalettbeli élményeit, ezért a kviddicsmeccseket nélküle kellett végigküzdenie a mardekárnak, ami egyenes arányosan a vereségeket is jelentette. Montague szülei ráadásul bejöttek az iskolába az igazagtónőhöz, sőt Piton is beszélt velük. Montague-t a bezártság annyira megviselte, hogy még azóta is komoly lelki megrázkódtatásban volt. De az ötödéveseket most a kviddics érdekelte a legkevésbé meg az elvesztett kviddicskupa. Az utolsó hajrába értek. A tanárok már nem adtak fel házifeladatokat, csak szüntelenül ismételtek és ismételtek. Draco többször ébredt olyan rémálmoktól gyötörve, hogy semmit sem tud, a vizsgáztató előtt csak tátott szájjal bámul ki a fejéből és egy értelmes mondat sem jut eszébe, de még szó sem, nem hogy egy varázsige. Számtalanszor azt álmodta, hogy nem találja a pálcáját és anélkül meg képtelen varázslatokat végez vinni. S már látta is anyja szigorú hideg kék tekinetét, apja metsző szürke szempillantását. Borzalmas éjszakái voltak. Hideg verejtékben úszott éjszakánként, forgolódott alig tudott elaludni. Blaise is hasonlóan többször felkelt éjszaka és hallotta ahogy gyertyát gyújt és valamit motoszkál az elhúzott baldachinja alatt. A kapcsolatuk semmit nem enyhült a hetek alatt. Blaise-nek úgy tűnt fontosabb az RBF-re készülés mint a kibékülés a barátaival. Már a régi hétvégi Numerológia gyakorlása Daphnéval is elmaradt. Draco és Pansy keményebben ráfeküdtek az óangol szövegek fordítására. Sokat memorizálták a rúnajeleket, szófordulatokat, ebből álltak az estéik, ha nem kellett járőrözniük vagy valami főinspektori különítményes dolgot elvégezniük. Az első vizsga hétfőn a bűbájtan lesz. Az egyik legfontosabb vizsga mindenkinek. Blaise teljesen ismeretlen könyveket ovlasgatott, Daphné a régi jegyzeteket halászta elő, és Astoria húgától is elkért minden szükséges dolgot hogy összevesse a két évfolyam jegyzetét. Draco és Pansy is A bűbájtan fejlődése című könyvnél maradtak. Vasárnap este már elviselhetetlenül feszült volt a légkör.  Mindenki tanult. Senki nem szólt senkihez. Draco érezte, ahogy már megint az idegességtől végigfolyik rajta a verejték. Hogy utálja a vizsgákat!  Sokáig égették a gyertyákat  a klubhelyiségbe. Az egész ötödévfolyam lent gubbasztott. Éjfélkor az első csapat elvonult lefeküdni: Tracey, Sally-anne, Nott, monstro és Crak. Draco köre fél háromig húzta, de tovább ők sem bírták. Egyes egyedül Blaise nem aludt egész éjszaka. Reggel ugyanúgy ott ült az ablakhoz igazított íróasztalnál, már vizsgatalárban, frissen mosakodva, borotváltan, szantálosan, de végletekig kimerülten. Nem beszéltek.  Blaise a reggelihez már nem is hozott magával mást csak egy pennát és egy tintatartót. A mardekárból többen is így tettek. Reggeli után a nagyteremben maradnak az ötödévesek és megkezdik az RBF vizsgákat. Draco már nem is emlékezett alsóbb évesként hogyan is élte meg ezt, ahogy bezáródik a nagyterem ajtaja és nem lehet elhaladni előtte, s nem lehet hangoskodni ,se m kimenni az udvarra. Az ablakok és az ajtók előtt tanárok felügyelnek a rendre. A nagyterem előtt csak az ötödévesek és a hetedévesek maradtak. Megkezdték a beültetést. A nagyteremben több tucat egyszemélyes asztalt állítottak a tanári asztal felé nézve. Idegesen foglalt helyet az asztalánál. Kitette a pennáját és a tintatartóját. Pansy két sorral távolabb és egy sorral mögötte ült. Blaise egészen elöl, Daphné a legutolsó padban. Jól szét lettek dobva. Milly bent középen gubbasztott széles háta is remegett, ahogy rázta a lábát. Draco megtörölte izzadt tenyerét a tenyerébe.

- Kezdhetik a munkát! – indította el a homokórát az igazgatóhelyettes.  A pergamen tetején ott állt csupa nagy betűkkel: RENDES BŰBÁJOS FOKOZAT – BŰBÁJTAN. Draco rémült szürke szemekkel olvasta el az első feladatot. Add meg a tárgyak röptetését szolgáló varázsigét és írd le a hozzá tartozó pálcamozdulatot. Draco gyorsan végigfuttatta a szemét, a vidítóvarázs volt az idei tananyagból. Csendesen peregtek a homokszemek. Sercegő pennahegyek. Apró köhintések, halk sóhajtások. Mindenki belemerült az RBF-vizsga első megmérettetésébe. Draco is idegesen remegő kézzel töltötte ki az írásbeli vizsgapapírját. Ahogy befejezték ismét el kellett hagyniuk a nagytermet, de ebédre lent is maradtak.

- Hogy ment? – ért hozzá Pansy és Milly.

- Csak az a rohadt sok kérdés ne lett volna. Harminc kérdés egy vizsgára? Már teljesen kitikkadtam mire a végére értem – zsörtölődött Draco.

- Igen, de minden kérdésre tudtunk válaszolni nem? – rántotta meg a vállát Pansy. Ebéd után abban a kis helyiségben várták, hogy szólítsák őket a gyakorlati vizsgákra, amelyyben elsősökként várták a beosztást. Névsor szerint szólították őket az egész évfolyam névsora szerint. Feltárult az ajtó s Flitwick professzor szólította négyesével a diákokat:

- Finnigan, Seamus; Goldstein, Anthony; Granger, Hermione; Greengrass, Daphne – Daphné összerezzent, s még Blaise bátorítóan megszorította a lány kezét, mielőtt belépett a gyakorlati vizsgára. Draco izgalma már a tetőfokára hágott. Az írásbeli azért más volt mint most egy egész vizsgabizottság előtt bemutatni, hogy hogyan tud varázsolni. Egy varázslónak ez olyan, mintha azt néznék meg hogyan étkezik. A varázslás olyan természetes dolog az életükben. Micsoda dolog az, hogy most itt megmérettetik őket. Most hirtelen még abban is bizonytalan volt, hogy vajon apja beszélt-e a vizsgáztatókkal és hogy tényleg számít-e hogy az apja a minisztériumban dolgozik. Eleget tanult vajon? Jaj még vissza kellene szaladni átnézni néhány varázsigét! Most úgy érzi egy sem jut eszébe! Főleg hogy Daphné már bent volt ez már éreztette, hogy mindjárt sorra kerül és mi lesz majd akkor. Ott lesznek a vizsgáztatók és valami produkálnia kell. A bűbájtan ráadásul olyan fontos tantárgy! Draco kétségbeesett arccal bámult Pansyra. Pansy a száját rágta. Egyfolytában törölgette a tenyerét a szoknyájába.  Blaise az ujjai között forgatta a pálcáját lehajtott fejjel a falnak dőlve várakozott. Kinyílt az ajtó és már hangzott is a következő négy vizsgára hívása:

- Longbottom, Neville; Macmillan, Ernie; Malfoy, Draco; Monstro, Gregory – Draco úgy érezte mindjárt összepisili magát az idegességtől. Halálsápadt arccal lépett be a vizsgabiztosok elé. De Draco megnyugodhatott. Az RBF vizsgái  is éppen úgy el voltak rendezve mint minden. Griselda Marchbanks vizsgáztatta. S már nem egyszer vacsorázott náluk az idős hivatalvezető. A Mágiai Vizsgahivatallal Lucius Malfoy előrelátóan építgette a kapcsolatát, hogy most igazán mindent elrendezhessen a fiának. Draco tehát egy látásból már ismerős idős nőnek tette le a vizsgáit. Remegett a keze. Éppen egy lebegtetést mutatott be, amikor a következő csoportot hívták be. Vagyis. Pansyékat.

- Parkinson, Pansy; Patil; Padma; Patil, Parvati; Potter, Harry – ahogy beléptek, Draco idegesen odapillantott, s a borospohár, amit lebegtetett a padlóra zuhant és összetört. Az idegességtől, hogy Pansy és Potter is itt van vele egy teremben miközben vizsgázik, alig tudott a feladatokra koncentrálni.  Szerencsére a röptetőbűbáji incidenst sikerült átvészelnie, s alapvetően egy egészen tűrhető bűbájtan gyakorlati vizsgát tett le. Viszont este sem volt pihenés. A kedd a legborzalmasabb vizsgát tartogatta számukra. Átváltoztatástan következett. Blaise már második napja nem aludt. Egész éjszaka fent volt. Daphné felszívódott. Talán a könyvtárban volt. Valószínűleg rájött, hogy Blaise-hez most ezekben a napokban úgysem lehet szólni.  Keveset beszéltek. Mindenki ideges volt. Mindenki tanult. A mardekár klubhelyiségben sosem hallott csend honolt. Mindenki lábujjhegyen közlekedett, csak suttogtak néha-néha, de azt is inkább keveset.  Mivel Blaise vizsgázott mindenből utoljára senki sem tudta, vajon hogy sikerülnek a vizsgái. Szerdán gyógynövénytan. Blaise már harmadik napja nem aludt. Egyre mélyebbek voltak a karikák a szeme alatt. Reggelente három kávéval nyitott. Dracót annyira hidegen hagyta a gyógynövénytan, hogy ha rajta múlik el sem emgy a vizsgára. De Pansy csak rábeszélte hoyg csinálják meg. Nem sikerült valami fényesen, de azért Draco számított rá hogy meglesz a vizsgája.  A csütörtökön volt az egyik legalább vizsgájuk. SVK volt Umbridge-al. Teljes mértékben A defenzív mágia elméletére épült az egész írásbeli vizsga. A gyakorlatin olyan nevetséges kérdések voltak, igazán meg sem kellett lendíteniük a pálcájukat. Csütörtökön este négy napi kialvatlanságot maga előtt görgetve Blaise beájult az ágyba. Vacsorázni se ment le velük. Draco és Pansy viszont most gőzerővel tanultak. Pénteken rúnaismeretből vizsgáznak. Vagyis számukra egy igen fontos tárgyból. Csak írásbeli lesz. Vagyis délre végeznek.  Nem vihetnek saját szótárt. Az írásbelire a könyvtárból külön átellenőrzött szótárakat kapnak kézhez a fordításokhoz. Amikor Rúnatan írásbeli után Draco letette a pennáját úgy érezte igen, végre egy vizsga amit egészen biztos, hogy kiválóra sikerült megcsinálnia. Pansy arcán is megkönnyebbült mosoly terült szét, amikor vizsga végén megkeresték egymás tekintetét a nagyteremben. A pénteket Blaise végigaludta. Hétvégén viszont gőzerővel látott neki a tanulásnak ismét.  Hétfőn bájitaltannal nyitottak. Blaise minden írásbeli vizsgán ott ült elöl bal szélen. Külön RBF feladat sortkapott, valószínűleg ezért is ültették oda előre nehogy elfelejtsék, hogy kinek kell más vizsgalapot adni.  Kisujjból kirázták az egész bájitaltan vizsgát. Draco így már a második legjobb vizsgáján volt túl. Blaise arcán semmi nem látszott. Senkihez nem szólt. Kötettel a hóna alatt szaladgált még a mosdóba is, és egész ebéd alatt is még valami bájitaltan kötetet bújt. Elképzelni sem tudta a fiúnak vajon hogy ment a külön RBF. A gyakorlati vizsgán szintén Marchbanks professzor felügyelt, Piton nem is volt jelen. Blaise a régi szokásos helyén a kis köpőedény mellett  készítette a bájitalokat. Ráadásul úgy tűnt jelentősen többet kell csinálnia, mert egyszerre két, három üst alá is begyújtott. Kedden elmentek legendás lények gondozása vizsgára de valójában egyiküket sem rázta meg a vizsga eredményessége. Asztronómia úgyszintén nem tartozott igazán a kedvelt tantárgyaik közé. Arra csak Sally-anne, Tracey, meg Nott izgulta túl magát. Draco utolsó vizsgája a Mágiatörténet volt. Pansy is ezt tanulta már napok óta. Sem az asztronómia sem a legendás lények gondozása nem érdekelte őket. Mindkté délután mágiatörténetet tanultak. A klubhelyiségben minden ugyanúgy zajlott. Blaise az ablak mellett lehajtott fejjel, időnként felhúzott lábakkal tanult. Milly monstro és Crak a kanapén ásítoztak egy-egy könyvvel a kezükben. Daphné felszívódott, eltünt és hiába kérdezték merre volt csak kitérően válaszolgatott.  Amikor másnap reggel az írásbeli mágiatörtént dolgozatot meglátta Draco elmosolyodott.  Csak a fő kérdéseik:

- véleményed szerint a pálcatörvény táptalaja volt a 18. századi koboldfelkeléseknek, vagy segített azok megfékezésében?

- Hogyan szegték meg 1749-ben a Titokvédelmi Alaptörvényt és milyen intézkedéseket foganatosítottak a hasonló esetek megelőzésére?

- Írd le milyen történelmi helyzetben került sor a Mágusok Nemzetközi Szövetségének megalakítására! Miért nem léptek be a liechtensteini boszorkánymesterek is a szövetségbe? – Draco elégedetten kezdett neki az esszék kidolgozásának. Ezeket tényleg álmából felkeltve is kisujjból tudná. Hiszen apja a Mágusok Nemzetközi Szövetségében alaposan benne van, már csak tőle is pontosan jól tudja az egészet, ezt még tanulnia sem kellett. Talán a legkönnyebb vizsgája a mágiatörténet volt.  Draco úgy érezte összesítve nagyon jó RBF vizsgákat zárt. A fő tárgyakból, a kedvencekből nagyon könnyűnek találta a feladatsorokat, de alapvetően a bűbájtan, az átváltoztatástan és az SVK is jól ment. Most már csak az eredményeket kell kivárni, amik csak a nyár derekán érkeznek meg. Milyen soká is lesz még az.  Már csak Daphné és Blaise tanultak. Numerológia vizsgára. Írásbeli. Habár Daphné látványosan unta az egészet. Lustán ténfergett a klubhelyiségben, nem tudott mit kezdeni magával. Unta a tanulást. Ki-be mászkált és alapvetően nagyon nyugodt volt. Az estélytelenek nyugalmával készült az utolsó RBF-vizsgájára? Mindenki tudta, hogy még ha Daphné csodával határos módon át is megy az RBF-en sőt, ha netalántán várakozáson felüli szintet is megüt azzal sem jut be Vector professzor RAVASZ-előkészítő kurzusára, ahova csak kiváló RBF-el lehet jelentkezni. Daphné nagyokat ásítozott. Átmosolygott a húgára, meg bárkire aki csak sajnálkozva ránézett. Daphné maga volt a béke elixír. Semmi nem idegesítette. Már szinte gyanúsan nyugodt volt.  Blaise ellenben feszülten számításokat végzett. S várta az utolsó vizsgáját.

Másnap ebéd után végre minden ötödéves kellően lustálkodhatott. Végleg lezárult a vizsgaidőszak. Vége az RBF-eknek. Draco kártyázott egyet Monstróval és Crakkal. Pansy és Milly pedig az elmúlt egy hónap Szombati boszorkány termékeit lapozgatták kellően kiélvezve hogy most már bűntudat nélkül olvasgathatják kedvükre a magazinoakt. Vége a tanulásnak, jöhet a várva várt pihenés. A délelőtt még vizsgázó Daphné és Blaise feszült légkörben értek fel a nagyteremből.

-         Na hogy sikerült a számmisztika? – hallatszott a kanapéról Pansy kérdése.

-         Elég komoly feladatsor volt – morogta Blaise.

-         Pite volt az egész – mosolygott negédesen Daphné. – Lazán megcsináltam.

-         Daphné, sikerült egyáltalán egyetlen feladatot is végigvezetned? – kérdezett rá ingerülten Blaise. – Egész vizsga alatt, csak mosolyogtál, látványosan unatkoztál és unatkozva rajzolgattál az RBF feladatlap szélére. Láttam! Ne mond, hogy nem ezt csináltad! – emlékeztette Blaise. – Feltűnően jó kedved volt!

-         Mert feltűnően könnyű volt a vizsgám – nevetett könnyedén Daphné.

-         Ez a vizsga nem lesz meg te is tudod – mondta szárazon Blaise, s az iróasztalhoz lépett, ahol reggel még szanaszét hagyta a numerológia jegyzeteit.

-         Garantálom hogy meglesz! Én már most tudom! Lépéselőnyben vagyok hozzád képest Blaise! – kacsintott rá a lány pajkosan.

-         Mi? – grimaszolt Blaise értetlenül. Most már Draco is hátrafordult érdeklődve a párost figyelve. Milly is leeresztette kezéből a Szombati Boszorkány magazint.

-         Ahogy mondom. Egészen száz százalékig biztos vagyok benne, hogy kiválóval fogok átmenni a numerológia RBF-en. Júliusban meg is mutatom neked az eredményemet – bólogatott magabiztos mosollyal Daphné.

-         Ez képtelenség, félig üresen adtad be a lapot Daphné! Ott ültél a mellettem levő sorban láttam! – csattant Blaise.

-         Ettől függetlenül még kiváló leszek – rázta a fejét nevetve Daphné.

-         Ilyen nincs! – vágta le a köteteket Blaise. – Hogy lehetne kiváló egy félig butaságokkal kitöltött dolgozat? Mh? Daphné? – Blaise lelépett az ablaksor felé vezető lépcsőkön. Kérdő tekintettel közelített Daphné felé. – mindketten tudjuk, hogy semmit nem készültél számmisztikából! És csapnivalóan gyenge vagy belőle! Mégis hogyan érted volna el, hogy kiválót kapj? – ráncolta  a homlokát Blaise.

-         Blaise cicus! – búgta most ugyanolyan hangsúllyal Daphné, ahogy Blaise szokta mondani. – Te mondtad, ami nem megy ésszel…azt máshogy kell megoldani – mondta könnyed hangsúlyban Daphné, s felmosolygott a fiúra, ahogy leereszkedett az egyik fotel karfájára.

-         Mi? – Blaise egyre erősebben ráncolta a homlokát, s többször végigmérte Daphnét. Draco szeme kikerekedett a kívácsniságtól. A lányok a kanapén visszatartott lélegzettel várták, hogy ugyan hogyan csikarta ki a kiváló RBF-et Daphné számmisztikából, holott mind tudták a lány meg fog bukni belőle. – Daphné? Hogy érted el, hogy kiváló legyél? Ha nem ésszel…- tette hozzá nyomatékosan Blaise.

-         Úgy…hogy…lefeküdtem a számmisztika vizsgáztatóval – ejtette ki egy szuszra Daphné. Kijelentésként mondta. Sem nem nevetett, sem nem kacérkodott. Egyszerűen csak kilökte a mondatot. Blaisenek leesett az álla. De a többieknek is. Pansy száraz szemmel pislogott. Draco csak lesett a lányra. Blaise beletúrt a hajába.

-         Basszus Daphné! Te jó ég! – Blaise homlokából kitúrva a haját hitetlenkedve meredt a lányra, miközben a fejét ingatta. – Ezt….ezt nem hiszem el! Merlinre! Te…te komolyan lefeküdtél a számmisztika vizsgáztatóval? – meredt a lányra megrökönyödve Blaise.

-         Mondtam már igen. – felelte rá egyszerűen Daphné. Úgy viselkedett mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. – Magam is rájöttem, hogy nekem nem megy ez a numerológia. Nem értem sokszor már a feladatot sem hogy mit kellene csinálnom. Ettől függetlenül az RBF-et meg kellett csinálnom.

-         De Daphné ez annyira durva! – nevetett fel hisztérikusan Blaise. – Hát ez kész! Ez őrület! Daphné hogy tehetted! – nézett értetlenül a lányra Blaise. Draco nem tudta eldönteni, hogy Blaise lekever egyet Daphnénak, vagy lekapja itt előttük. – Az a férfi egy idős, kövér pacák volt! – fintorgott Blaise.

-         Nem volt annyira vészes – nevetett fel könnyedén Daphné.

-         Azta  mindenit! Komolyan mindjárt nem tudom mit csinálok! – járkált fel alá Blaise. – Hogy tehetted ezt? Daphné?! Ez szabályellenes! Mindenkit minden tiltott dologra ráveszel te szuka!

-         A cél szentesíti az eszközt nem? Nekem kellett egy kiváló RBF. A vizsgáztatónak meg egy jó éjszaka ennyi. Ez egy alku. Semmi több. Korrekt ügy nem? Teljesen jól megegyeztünk – rántotta meg a vállát Daphné, s kényelmesen hátradőlt a fotelban.

-         Te felajánlkoztál egy férfinak? Hány év volt köztetek negyven? S egy vizsgáztató is hogy lehet ilyen? Hogy kerültél egyáltalán a közelébe? – bosszankodott Blaise.

-         AZ egyik vacsora után, úgy intéztem, hogy válthassunk néhány szót, megemlítettem, hogy én is számmisztikából is vizsgázok, de félek nem fog sikerülni és hogy nem lenne e rá más mód. Persze félreérthetetlenül én is arra gondoltam és ő is. Azt mondta, mindig vannak más módok. S egy este felmentem hozzá a vendégszobába. Teljesen normális volt minden. És megvan a kiváló RBF-em!

-         Mindenki tudni fogja, hogy csaltatok! – csattant Blaise. – Aki érintett az ügyben nagyon is tisztában van vele, hogy neked egyedül nem ment volna a numerológia. Mindenki tudja, hogy valaki csak benyomott. ÉS!? Büszke vagy magadra?! Mit vársz éljenezzek ? Tapsoljam emg a csodálatos prdokuciódat és dicsérjem meg a találékonyságodat, hogy befeküdted magad a RAVASZ előkészítő kurzusokra? Dahpné most már mindig ez lesz? Befekszed magad a Gringottsig? – kiáltotta egyre nagyobb hangerővel Blaise. Újra és újra áttúrta  haját idegességében. Dühös volt, és valahol sértett és megbántott is. Daphné egyre kerekedő ártatlan smaragdszemekkel nézte Blaise kitörését.  A többiek hallgatagon lapultak.

-         Ha kell akkor igen. Megmondtam. Fogalmatok sincs mennyire akarom ezt. A Gringottsot. Tisztában vagyok vele, hogy ne mvagyok egy lángész. De lám mégis el tudom érni amit akarok. S ha kell…akkor így – mondta hűvösen Daphné.

-         Nem…nem is tudom…Daphné…azt hittem…nem ilyennek ismertelek…de mekkora baromság! Pontosan ilyennek ismertelek! – sziszegte rá Blaise. – Szinte tudtam, hogy művelsz majd valamit! Mert annyira akaratos vagy! Mindent szexszel akarsz megszerezni? – rontott a lányra dühösen.

-         Hát ha ahhoz értek a legjobban? – nevetett rá a lány pajkosan.

-         Nem semmi egy nő vagy komolyan mondom! – nevetett fel kényszeredetten Blaise. – Gyanús volt az egész az elejétől. Az a túl nagy nyugalom, az a nagy magabiztosság. A vizsga előtt is jól kialudtad magad, és közönyösen beültél, még szinte el sem olvastad a feladatsorokat. Hát ezért! Mert odaadtad magad ennyiért! Tudod kik csinálják ezt Daphné? A szajhák! – zihálta rá elhalóan Blaise.

-         Féltékeny vagy? – cirógatta meg Blaise arcát pajkosan Daphné. Blaise elrántotta az érintése elől az arcát. – mond hogy egy kicsit féltékeny vagy!

-         Számító, hideg, aranyvérű szuka vagy! – fröcsögte Daphnéra.

-         Igen…de a tied – mosolygott rá bágyadtan Daphné. – mert senki mást nem szeretek csakis téged! – térdelt fel, hogy közelebb kerüljön Blaisehez.

-         Odaadtad magad annak a disznónak! – nézett maga elé undorodva Blaise.

-         De csakis azért, mert jövőre is veled akarok lenni numerológián! S mert ez kell a Gringotts felé vezető úthoz – vetette át a karját Blaise vállán. Blaise küzdött magával. Az erkölcsei háborogtak. Daphné a vizsgaszabályokat is megszegte, ráadásul a cél érdekében tényleg megcsalta. De Daphné illata már ott volt az orrában, azok a fehér karok ismét őt ölelték olyan őrjítően, ahogy csak Daphné tud ölelni. A kéjes szép smaragdszín macskaszemek rá néznek, és ismét azok a butuskán lebiggyesztett formás cseresznyeszín ajkak. Blaise nem bírta visszafogni magát némi hezitálás még a józan eszével aztán lecsapott az édes ajkakra.  Ahogy a páros eldőlt a fotelen Draco még mindig megrökönyödve csak meredt rájuk. Ez aztán eléggé nem szokványos és brutális dolog! Pansy is sötét szemekkel álmélkodott. Hát így is lehet kiváló RBF-et csinálni? Nem. Nem mindenkinek. Csak az olyan csábítóan kívánatos, szép nőknek, mint Daphnénak. Ha Daphné nem úgy nézne ki, ahogy, egészen biztos, hogy az RBF-számmisztika vizsgája most nincs meg. De  ez az amit kinek így….kinek úgy kell megoldania. Mindenki legjobb tudása szerint teljesített. A maga módján Daphné is. Még ha ez egy eléggé…érdekes megközelítése a tudás bemutatásának. De mindenképpen hatásos. Hiszen Daphné elérte a célját. S bár Blaise-t alaposan megrendítette a dolog…azért megbocsát ezért a kis botlásért Daphnénak. Ebben mindenki biztos volt.