Tizen lépkedtek kettesével a Mágiaügyi Minisztérium lépcsőjén. Fegyelmezett rendben, sorban. A sort Nott és Tracey kettőse vezette. Mögöttük Monstro és Crak, majd Sally-Anne és Milly. A menet végén a két páros. Draco és Pansy, utolsóként pedig a Blaise-Daphné páros. Kopogtak a fekete bőrcipők a márványkövezeten. A trónuson ülő aranyvérű boszorkány és varázsló pár előtt álltak meg.

-         Számos új törvényelőkészítésen dolgoznak jelenleg is a minisztériumban, amellyel korszerűbbé, gyorsabbá és igazságosabbá tehető majd a mágiai ügyek intézése. A minisztérium munkájáról szeretnénk rendszeresen tájékoztatni a varázsló és boszorkánytársadalmat, hogy a varázsvilág lakói mind elégedettek lehessenek életükkel, az új rendszerrel és a mágiaügyi minisztérium munkájával. Szigorítani kívánjuk a muglikkal való kapcsolatfelvétel tiltásait. Szabályait. Hogy elkerüljük a félreértéseket, hogy ne zavarjuk meg mi se az ő világukat, ahogy ezáltal ők sem a miénket. Ez egy kölcsönös kompromisszum mindkét oldal felől. A mugli miniszterrel már folyamatosan folynak a tárgyalások, amelyek során tisztázzuk a jelenleg evakuálni tervezett muglik későbbi sorsát, beilleszkedését régi társadalmukba, vagyis a mugli világba. Nem földönfutókká és nincstelenekké kívánjuk tehát tenni őket, csupán a természet rendjét kívánjuk mindenütt helyreállítani. Ez közös érdekünk, mind a mágiaügyi minisztériumnak, mind pedig a mugli minisztertanácsnak is. Ezáltal biztosítani tudjuk a később felmerülő félreértések elkerülését. Renszert szigorú fegyelmet és rendet kívánunk tartani. Számos intézkedés született a világok átjárhatóságát illetően is. A Foltozott üst átjáróban folyamatosan figyeljük az átmenőforgalmat. És ellenőrzésünknek köszönhetően illetéktelenek nem is léphetik át a varázsvilág küszöbét. Ez mindenképpen hasznosnak tartandó a statisztikáink folyamatos javulást mutatnak ezen a téren is – folytatta a tovább és tovább a minisztériumi idegenvezető. Alecto és Amycus Carrow vezette a kis csoportot a mágiaügyi minisztériumban. Pansy azonban hirtelen megtorpant.

-         Umbirdge professzor! – suttogta Pansy. Annyira elámult hogy rég szeretett tanárját ismét láthatja. S a nő is mintha meghallotta volna a régi megszólítást, a halk suttogást megfordult.

-         Á! Parkinson kisasszony és Draco! Az én régi főinspektori különítményeseim! – érzékenyült el a nő is. - Gyertek velem! – intette a két fiatalt. Alecto Carrow futó fejbiccentéssel engedte, hogy a csoportból kiváljon a két fiatal, s Umbridge-ot kövessék.- Az irodám! – tárta ki az ajtót elégedett vigyorral Umbridge. Az ajtón ez állt: Dolores Umbridge – Miniszteri Hivatali Államtitkár, Mugliivadék-ellenőrzó Bizottság elnöke. Draco és Pansy is jó alaposan megnézték a fényesen csillogó feliratot. Látszott Umbridge-on hogy milyen büszke a pozícióira. És lehet is. – Sok a feladat a minisztériumban amint látjátok. S amióta a bizottság elnöke lettem, megállás nélkül szinte éjjel nappal a minisztériumban vagyok – sopánkodott a néhai főinspektor. – Kértek teát? – fordult a szép porcelán teáskészlet felé Umbirdge. Töltött mindkettejüknek egy-egy csészébe, s egy kínálótálban kekszet helyezett a kis teázóasztala köré.

-         Köszönjük – vették el a csészét.

-         Megváltozott a Roxfort is igazam van? – nézte őket felvont szemöldökkel Umbridge.

-         Piton professzor lett az igazgató. Igen, másabb az iskola – bólintott Pansy. Draco csendesen teázott a hölgyek társaságában. Igazán a két rózsaszín és macskaimádó nő vitte a szót. Ők hiányoztak egymásnak a legjobban. Pansy végigkérdezte Umbridge munkáját, feladatait, az azóta eltelt időket, s Umbirdge professzor érdeklődött Pansy tervei felől.

-         Éppen ilyen lelkes fiatalokra lesz szükségünk az új rendszerben, mint amilyen te vagy Pansy. Amint végeztél a Roxfortban a nyáron mindenképpen nézz be hozzá ma hivatalba. Szeretném ha a személyes asszisztensem lennél – mosolygott Umbirdge a lányra. Majd hirtelen Dracóhoz fordult. – Sajnálattal hallom, hogy Lucius Malfoyt, még mindig nem helyezték vissza a hivatalába. Pedig a Nemzetközi Máguskapcsolatokhoz Lucius kiválóan értett. Nem is értem, a Nagyúr miért várakozik még. – Draco gyorsan belekortyolt a csészéjébe.

-         Gondolom a birok ügyei most lekötik apámat – felelte kitérően Draco.

-         Nos ezekbe a dolgokba mi egyszerű boszorkányok nem láthatunk bele – kuncogott kislányosan Umbirdge. – Pedig ha rajtam múlna Lucius Malfoy ott lenne a Nemzetközi Mágusszövetség elnöki székében.

-         Igazán hízelgő a bizalma Umbirdge professzor – biccentett zavartan Draco.

-         Ugyan Draco, ez semmiség, én a Malfoyok hűségében mindig is teljesen meg voltam bizonyosodva. Nem is értem… - Umbridge rosszallóan nézett fel hirtelen. A két fiatal hátrafordult a fotelban.

-         Elnézést Államtitkár asszony, de mennünk kell – Alecto Carrow állt az ajtóban két diákjáért.

-         Első a tanulás igen értem – tette le a csészéjét sajnálkozva Umbirdge. – Nagyon örültem, hogy találkoztunk Pansy – búcsúzóul arcon csókolta a lányt, s kislányosan Dracóra mosolygott. – Remélem hamarosan találkozunk. Minden jót!

-         Viszont kívánjuk! – állt fel sietve Draco is.

-         Iparkodjatok a csoport már a Gringotts felé tart – sürgette őket Alecto. – Ha Umbridge szavakból építene várat magának akkor már rég tündérpalotája lenne – nézett bosszúsan maga elé a halálfalónő.

-         Lemaradtunk a Minisztérium bemutatásáról – ráncolta a homlokát Pansy.

-         Szerintem semmiről sem maradtunk le – morogta mellette Draco. A csoport mögé araszoltak a Gringottsban. De Blaise egyedül volt.

-         Hol hagytad Daphnét? – kérdezett rá Draco.

-         A Mágus és Koboldkapcsolatok új nagyfejesével eltűnt már a minisztériumban, aztán, az a pasi kísért át minket ide a Gringottsba is, de egy kobold útbaigazítására bízott minket, Daphnéval meg lelécelt valamerre! Ilyenkor meg tudnám fojtani – morogta Blaise rosszkedvűen. Az egyik csillébe helyezkedett el a kis csoport, s megindultak a barlangrendszerben.

-         Biztos csak a jövőbeni terveiről beszélnek – nyugtatta Pansy.

-         Na éppen ettől félek én. Ismerem Daphné módszereit a jövőbeni terveinek a megvalósításához – húzta el a száját Blaise.

-         Csak nem vagy féltékeny – kérdezte gúnyosan Pansy.

-         Nem – vágta rá hevesen Blaise, de úgyis mindenki tudta, hogy majd szétveti a tehetetlen düh. A féltékenység, hogy Daphné egy befolyásos férfival kettesben van valahol a Gringotts irodájában. Blaise mindenhez csak morgott. Semmi sem tetszett neki a Gringottsban. S a morgásától a többiek sem tudtak igazán az eligazításra figyelni. Daphné csak a Gringotts előcsarnokában csatlakozott ismét hozzájuk. Blaise magához húzta a lányt. Daphné elfordította a fejét.

-         Mi van? – morogta Blaise.

-         Semmi a világon mi lenne? – nézett rá hidegen közönyös smaragd szemekkel Daphné.

-         Csókolj meg! – követelte Blaise.

-         Jaj, hagyj most ezzel – szívta meg az ajkait Daphné. – Szeretnék fogat mosni – harapta be húsos ajkait. Blaise az alsó fogsorára harapott. Könyökön ragadva a lányt rángatta magával ki a Gringottsból.

-         Meddig nyomta torkig? – kérdezte sziszegve Blaise, de a körülöttük haladó Milly és Pansy így is hallotta, s mindketten elvörösödtek.

-         Dugulj el! – vágta vissza fagyosan Daphné.

-         Őt is lehánytad? Mint amikor velem kísérleteztél ezzel? – nézett hidegen a lányra blaise.

-         Blaise hagyd ezt abba! Csak beszélgettünk – rántotta ki a karját Blaise szorításából Daphné.

-         Igen? Miben fogadjak, hogy a felvételid a Gringotts banki képzésére már most el van döntve? – kérdezett rá nyersen Blaise.

-         Blaise kérlek ne rendezz most jelenetet! – nézett körbe zavartan Daphné.

-         Ismerem a taktikádat Daphné. Gyorsan bebiztosítod az előrehaladásod. Sosem tudnád levakarni magadból hogy Greengrass vagy. A véredben van. Úgy hordozod magadban mint a géneket. De kezdek besokallni attól, hogy végigfekszed magad a Gringottsig, hány férfinak teszed szét a lábad még, pusztán érdekből?! – csattant Blaise hangosan.

-         Blaise Zabini valami probléma van?! – dörrent hátra Amycus Carrow mélyhangja.

-         Minden rendben tanár úr! – sietett a válasszal gyorsan Daphné s figyelmeztető smaragd szemvillanást küldött Blaise felé. – Nyugodj már le nem volt semmi – sziszegte Blaisenek.

-         Ha annyira nem volt semmi, akkor csókolj meg – rántotta megállásra a lányt Blaise. Daphné habozva nézett a fiúra. Blaise kétségbeeset várakozó szemekkel meredt rá. De Daphné csak a fejét ingatta. Ezt nem teheti. Tényleg undorító lenne. Arcát a fiúéhoz simította, s a fülébe súgta.

-         Ne haragudj!

-         Na látod ez az! – ciccegett Blaise, s bosszúsan ott hagyta Daphnét. Fejét ingatva előzte ki a párokat. Miért van az, hogy Daphné képtelen megállni, hogy bármi áron is de elérje, amit akar? Daphné annyira más logikával él. Számmisztikából annyi tudása sincs, hogy esélye legyen RAVASZ vizsgákat tenni, de ő mindig összefut egy pasival akinek elég, ha Daphné lefekszik neki és kész. S Daphné készségesen adja azt a tudását, amivel viszont belépést kaphat ahova lehet. Blaise viszont viszolygott az egész helyzettől. A vizsgaszabályok miatt is…és maga miatt is. Hogy Daphné így fekszi be magát mindenhova. Valahogy…nem érezte azt, hogy egy nő erényére válik ez. Persze Daphné tekintetében neki sem az erény jutott éppen az eszébe. Csak miért akkor ez az érzés. Ez a sajgó mellkas most már megint.

-         Ugye nem fogtok veszekedni? – kérdezte zavartan Milly a fiútól.

-         Nem. Minek is? – sóhajtott lemondóan Blaise. – Csak most megpróbálom túltenni magam ezen.

-         Ismét egy görbe este Roxmorts kocsmáiban? – ajánlotta egyik szemöldökét kérdőn megemelve Draco.

-         Az jól jönne – vigyorgott rá Blaise.

-         Na ez a beszéd – karolta át Draco Blaise vállát. A két jóbarát egymásba kapaszkodva haladt tovább. Daphné pedig Pansy mellé araszolt a sorban. A két lány tanácstalanul összenézett, de Pansy nyugodtan látta, hogy Draco igyekszik Blaisenél elütni a dolgot. Nagyon összedolgoznak most. Egymás malmára hajtva a vizet. Igyekszenek elsimítani a kényes ügyeket egymás előtt. Összecsiszolódtak már nagyon. Ennyi együtt töltött év után…elvégre utolsó évesek. Milyen hihetetlen is!