A fiúk valamit titkolnak elölem. Most már egészen biztos vagyok benne. Sokat zárkóztak be Fabian szobájába, vagy Fabian átszaladt a Malfoy birtokra, anélkül, hogy szólt volna nekem. Anya szerint azért mert ök már „nagy fiúk” felnöttek. Nagykorúak. Micsoda baromság. Tizenöt éves múltam. Ugyan mivel lennének most másabbak mint régen. És ami még inkább bosszantó. Hogy Fabian minden kérdésemre besüketül. Csupa olyan indokokkal, hogy ez nem tartozik rám. Sürün váltanak leveleket, de egyet sem olvas Fabian fel nekem. Csak futólag odaveti, hogy Scorpius csókoltat. Írtam Scorpiusnak én, hogy hátha kipuhatolhatom töle. De Scorpius még a szokásosnál is zárkózottabb levéllel válaszolt. Leírta a tantárgyait, hogy nem megy most haza az ünnepekre. Falakba ütköztem. A bátyám és a legjobb barátunk most falat emelt és én nem tudtám átugrani. Csalódottan inkább belevetettem magam a táncba. Elhatároztam, hogy idén meg akarom nyerni azt az évfolyamok közti versenyt a záróvizsgán. S bármi áron is, de megcsinálom. És végigturnázzuk franciaországot és a környezö országokat. Most nem is írok többet, megkaptam a föszerepet a darabba, és már esténként is inkább gyakorolnom kell. Fabiannal úgyse lehet beszélni.

A két fiú a Merlin színházban találkozhatott leghamarabb. Scorpiusnak a nyár végén hivatalos meghívó érkezett a lánytól. A vérnarancs színű pergamenen két narancsés citromsárga szárny árnya vetődött. Meghívó a francia Beauxbaton modernbalett szakos diákjainak győztes vizsgaelőadására: a Flamingó forradalmára. A címszereplő: Diamond Zabini. Az előadás szlogenjét a hátsó oldalra aranybetűkkel véste Fabian: Dee, az istennők pedig közöttünk élnek. Scorpius a vörös muszlinruhába öltözött gyönyörű aranyhajú Loise mellett érkezett a színházba. Draco leguggolt a hat éves kislányhoz, s  a derekára téve a kezét súgott neki valamit. Loise felszaladt a páholyukba. Mindenki székén ott volt az előadás története, a pontos szereposztással. Fabian vigyorogva intette át a páholyon keresztül a barátját. Scorpius kerülgetve az elviselehetetlen nagy tömeget érkezett át a Zabini páholyba.

- Mennyien vannak! – hüledezett Scorpius.

- A fél mungó kivonult és a Gringotts. Apa elejtette, hogy a lánya lép fel és persze mindenkit érdekel Dee, a többségüknek nem is érkezett hivatalos meghívó – nevetett Fabian.

- És milyen az előadás? – kérdezte Scorpius.

- Hát Beauxbatons nyertes ez nem elég neked? – nevetett Fabian. – Hát…majd meglátod – súgta sejtelmesen Fabian. Fabian hátrahúzódott, hogy Scorpius jól láthasson tőle a páholyból. Lassan csendesedett el a közönség. Elsötétedett a terem. Scorpius érdeklődve nézte a sötétbordó függönyt. A megvilágításban megjelent az árnyjáték. Két karcsú női kéz hullámzott a flamenco lassú ritmusára. Felkúszott a zenekari árokból a dallam, a vonósok kezdték, majd tőlük átvették a fúvósok is a dallamot. A könnyedén felfutó sztakkátókra pedig belibbent a függöny elé a vörös, hosszú szoknyás flamenco ruhás Dee. Egyenes, dús, és sűrű fekete volt a haja, lassan ringott a csípője, egyik, majd másik oldalra, remekül ötvözték a sztepp és a balett elemeket.  A balettcipő koppant mindne apró kis lépésre, Dee spiccben lökte fel magát a forgásra a vörös szoknya lebbent a gyorsuló fordulatszámokra, majd hirtelen megérkezett a társulat többi tagja is. AZ egyedül kószáló kis flamingót a vízparton megrohamozták társai. Az össztáncban, Dee-t középre helyezték mindvégig, gyors, pergő ritmusú felszabadult flamenco tánc volt, a fiatal madarak könnyű szárnyalását imitálva, spicc és stepp váltogatta egymást, fürgén, ritmikusan, ütemesen, és a tekintet mégis minduntalan egyetlen szereplőre fókuszált. Dee-re. Lélegzetelállító volt. Vadul villantak a smaragdszemek, a fekete haj lebbent minden fordulatra, a karcsú szép hófehér karokra simult a szoknya lágy anyaga, ahogy lendületesen lengette előre, hátraerős karcsapásokkal. Az elviselhetetlenségig fokozódó fürge táncnak hirtelen lett vége, Egyszerre borultak a földre, sötétség, lassan kúszó hárfadallam. Az éjszakai imitáltságú sötétben narancsos muszlinkendőt lobogtatva, a csend homályában megjelenik a mesterséges medence kerül a címszereplő. Könnyedén tipeg végig apró balettmozdulattal a medence szélén,  könnyedén dől hátra az ívókútra. Lassan csúszik le a csempézett szélre, szárnylebbenés minden karmozdulat, suhog a finom narancsos vöröses kendő ahogy végigfekszik a medence szélén, s felhúzza a térdeit kivillan a térde meztelen bőre a szoknya alól, hátratámasztva a karját tolja fel a mellkasát, csupasz nyakán csillan a homályi fény, a fekete tincsek szinte a vizet súrolják. S megjelenik a bordó sűrű kendős flamenco, aki mindvégig a háttérből figyelte a kút körül lépkedőt. A naranycsos kendő fellebben az ujjak lágy mozgás a csukló kecses forgása rafináltan tekeri a kendő és a szoknya anyagát. Alig látszanak a lány lábai, mégis érzékelni a mozgását. Elhal a zene. Csak a stepttánc pergő ritmusa marad. A hím flamenco tapsai adják a fokozódó ütemet. Dee a partner felé csapja a fejét. Oldalra kitolva a fenekét indítja meg a flamencot. Átveszi a hím tapsát, s egyszerre adják a lépéssort. Le, és fel, és le és fel. Koppan a cipő a színpadon. Hihetetlen erővel verhetik a lábukat a talajhoz, ha szinte dübörög az egész színház a hangjuktól és csak a gyorsuló lábak ritmusa. Semmi zenei aláfestés. Dee pedig letáncol mindenkit a színpadról. A partner átöleli az egyre közeledő szárnyrebbentő flamencot, s most egyszerre hullámzanak jobbra, majd balra, a csípőjük teljesen összesimul, Dee lehunyt szempillákkal andalog a hím ritmusára a fiú keze végigsiklik a nőies vonalakon, megszorítja a csípőjét. Scorpius lélegzetvisszafojtva várja a jelenet folytatását, de hirtelen felvirrad a nap, s a többi flamenco a párost látva körültáncolja őket.  Dee a fiúval összeérintve a kezét forog, majd mindketten átszökkennek a medencébe, s elindul a mindent elsöprő flamenco tánc. A medencében alig bokáig érő lehet a víz ,de msot csapják mindketten, ahogy a lendület viszi őket, Örömünnep a flamencók között. Taps és sztepp, spicc és vissza. Dee átlendül a fiú vállán és ismét talajt fog a másik oldalán, egyre hevesebben csapja a szárnykaat, hullámzik rajta az egész vörös könnyed anyag a szoknya a kendő, egyre jobban nedvesedik, a csapódásból az első sorok is kapnak, erős az illata a víznek, valami különös mediterrán virág illatát árasztja és nagyon erős és nagyon bódító, és az örömünnep közepén Dee a királynő. Verhetetlenül. Letáncol mindenkit a színpadról, arcán szétterül a mosoly, s két utolsó ütem fürge vízben tocsogással ér véget a jelenet.  És elindul a násztánc jelenet. Mélyen kivágott dekoltázsú ruhában érintik össze a kezüket, keleties íz vegyül a zenébe is. Diamond karjai szinte asszonyosan telten mozognak megcsillan rajta az ezüst karperec, van valami hívogató a mozgásban, ahogy szinte észrevétlenül tekeredik a csípője, a fiú mögé lépve fogja át a kezét, a karjaik összesimulnak, s Dee hátravetett fejjel, hosszan hátranyújtott lábbal néz fel a fiúra, s négy fehérbe öltözött ruhás lány suhan be a jelenetbe hosszú fehér lepedőt lengetve. Dee félelemtes hastáncot lejt le, az egész alhasa kivan ahogy felemeli a karját, most látszik ahogy a feje fölé amgasan lengetett szárnyakkal köröz a csípőjével, gyönyörű a köldöke. Lélegzetelállítóan szép fehér a bőré, széles a cspője, és kívánatosan telt. Leeresztett sötét pillákkal, kissé oldlat fordított fejjel lejti a csábító násztáncot, részegítő alatta még a zene is. Minden férfit megbabonáz a teremben az egészen biztos. S ahogy valami kéjes sötét pillantással felnéz közben és kinéz a nézőtérre. Mintha csak éppen annak az egyetlen férfinak táncolna aki őt nézi. Scorpius is szárazon nyel.

- Ez Dee? – suttogta száraz ádámcsutkával Scorpius.

- És mondja valaki ezek után, hogy az istennők nem járnak közöttünk – súgta vissza Fabian. Tánc közben kivillan Dee teljes lábhossza az anyag alól, a fiú átsimít a combján, majd a fehér lepel mindent eltakar. Csak a karok lengése látszik, ahogy a két flamenco lengeti mögötte a karját, aztán Egy igazán vérnarancs színű telt ,asszonyi fölénnyel kitör a lepedő alól Dee. Az asszonnyá érett nő. Hosszan előreszalad a színpad szélére, a karjai összefonódnak magasan kinyújtva a feje felett, majd hátrafordulva simítja át a haját a fején és a nyakán ahogy hátrálalengeti a csípőjét hullámzik a fodros szoknya, csípőringással guggol le, majd emelkedik ismét fel, szárnylebbentések, suhintja a tenyere oldalt a fenekét hol jobbról, hol balról.  És közben valami észveszejtően leng a hosszú fekete haj a levegőben. A smaragd szemek tüzesen néznek előre, kihívóan, csábítóan és mégis elszántan és félelmet nem ismerően, öntudatosan. És most már felülemelkedve minden más flamencón adja az irányítást, háttérbe szorulnak a hímek, mert Dee a flamencoval lekörözi őket, s a szoknyájukat lengető tánckar minden női tagja őt követi. A víz körül minden állat felé sereglik, s átveszi Dee irányítását, Dee uralja a tóparti madarakat, adja a ritmust, s mindenki átveszi Dee fürge stepptáncát, egy ütemben fordítják jobbra, majd balra a fejüket, egyszerre lengetik a táncruhát, a fordok suhognak a parketten, gyorsul a flamenco, s a lázadó, flamencót egy sötét ragadozó ragadja el a tóparti forradalomból. Összelebben a két függöny s hatalmas tapsvihar tör ki a közönségből. Deet avállukonhozzák be a táncosok, s leengedik a könnyű vörös ruhában kipirultan mosolygó lányt, aki könnyed pukedlivel köszöni meg a hálás tapsot. Scorpius szeme előtt még mindig a parketten fetrengő kéjes csípőmozgású lány képe lebeg, a sötét haj, a kelmék lengése, a smaragd tekintet.

- Taps, vége – bökte meg Fabian. – Gyere szétnézünk a büfében. Téged is letaglózott mi? – vihogta rá Fabian.

- Nem mindennapi látvány – nyelt nagyot Scorpius.

- Csodálkozol, hogy nyertek vele? Az egész előadás Dee-re épül a vak is látja – legyintett Fabian. – Persze mert ha megjelenik egyszerűen mindenki más megszűnik körülötte.

- Nagyon szépen táncol – sóhajtotta Scorpius.

- Beérett az előadás most már látszik. Nagyon érzi a témát. A forradalmat. Éppen olyna volt csupa tűz, és szenvedély és zizeg az egészben valami erotika, ami a flamencóban is ott van. Jó téma választás – kért peszgőt a húgának is Fabian.

- Jó témaválasztás? Fabian ez az előadás Pazar volt! Lehetetlenség felülmúlni. Soha nem láttam még ilyet.

- Tudom mi tetszett. A földön tekergőző Diamond. Igazam van? Mindne pasi beájult eddig tőle. Nem volt olyan aki nem. Ahog felhúzza a térdét, ahogy a haja söpri a földet ahágy hátrahajtja a fejét és aztán ahogy visszanéz hatalmas kihívó smaragdszemekkel, és felpattan és csak szökken sé szokken és spicc és forgás és emelés és spicc ha láttad volna a próbákat! Na meg ha látnád De lábát! Tiszta vér és seb az egész! Undorító! Közben meg bájvigyorog a színpadon miközben majd kidől mert alig bírja megtartani már a spiccet. Na ez a szívás! – morogta Fabian a pezsgőjét kortyolgatva.

- Na, fiúk! Hogy tetszettem? – rohant hozzájuk Dee már átöltözve egy könnyű bordó ruhába.

- A legszebb flamingó voltál akit csak láttam – mosolygott rá Scorpius.

- És belémzúgtál legalább egy kicsit? – kacsintott rá Diamond, s a poharát a fiúkéhoz koccintotta. – A tánc érdekel ne ma szépségem, Hogy ment a tánc?

- Nem csináltad meg spiccben azt a hosszú forgássorozatot – húzta el a száját Fabian.

- Igen, mert délelőtt nem ment – sóhajtotta Dee. – Két hete turnézunk vele. Kész vagyok. Szétment a lábam. Nem bírom. Ez volt az utolsó. És elég volt.

- Jól táncoltál, sosem láttam még ilyet – mondta Scorpius.

- A hibák ellenére tényleg ez lett a legjobb előadás, msot nagyon éreztem a szerepet – mosolygott elégedetten Dee.

- Dee te mindig nagyon érzed – forgatta a szemét Fabian.

- Nem engedem a lányom többé színpadra! – lépett hozzájuk Blaise, s homlokon puszilta a lányát.

- Apa! De miért? – tiltakozot hevesen Diamond.

- Ezek a jelenetek – legyezte meg magát Blaise. – Minden férfit a tekintetemmel kellett visszaintenem mielőtt felmásznak rád – vihogta Blaise.

- Dee olyan büszke vagyok rád! Úgy örülök, hogy te megélheted mindazt amiből én kimaradtam – pityeregte Daphné a lányát puszilgatva. – Csodálatos voltál!

- A vérében van a tánc – bólintotta Fabian.

- Jó majd táncolok veletek is – nevetett rá Diamond.

- De nem ezt! Ne mvágom spiccbe magam miattad ne is álmodj róla – morogta rá Fabian.

- Nem, nem kell spicc – nyugtatta Diamond, s csillogó smaragdszeme összeakadt egy pillantásra a még mindig őt ámulva figyelő Scorpiuséval. Scorpius zavartan kapta el a tekintetét. Most döbbent rá először, hogy ez a Dee már nem is olyan kislány. Hanem egy kész nő. És az a tánc!