-          Voltak véres jelentek? – kérdezte Dee kíváncsian.

-          Rosszabb volt mint egy leprikorn támadás részletes leírása – bólintott Fabian.

-          Akarod hallani? – vigyorgott Zack Dee másik oldaláról.

-          Nem! – tette a tenyerét a két fülére Dee.

-          Úgy kezdődött, hogy egy…

-          Neee! – kiáltotta Dee.

-          Fejezzétek már be! – szólt hátra az autóban Daphné.  Blaise oldalt nézett az asszonyra. Daphné az ablakba könyökölve nézte a tájat és a homlokát ráncolta. – Fiúk! – Zack oldalba lökte a húgát, mire az Fabiannak esett, Fabian visszalökte Zack felé.

-          Ne terpeszkedj rám!

-          Te ne terpeszkedj rám!

-          Elég legyen már! – csattant Daphné. – Állj meg! – szólt Blaisere, s szinte meg sem várta, hogy az út szélére kormányozza az autót kinyitotta az ajtót és kiszállt. A kocsitól távolabb ment és mélyeket lélegzett. Blaise hátranézett a srácokra.

-          Maradjatok a kocsiban – mondta, s ő is kiszállt.

-          Rosszul vagy? – kérdezte Blaise.

-          Nem, csak kiborultam – tette karba a kezét Daphné.  A homlokát Blaise vállának döntötte. – Szinte sajnálom, hogy Potter nem a széfben őrzi azt a vacak köpenyt, olyan egyszerűen megszerezhettem volna. Persze… Potter tudta, hogy a köpeny kellene, tudta, hogy bankigazgatóként bármikor benyithatok bármelyik széfbe és bármikor rendelhetek el bennük bármilyen kutatást. Túl szép lett volna, hogy igaz legyen. De most Fabianon csattanjon az egész?

-          Zack eleve kizárva? – nézett a kocsiban a két fiúra Blaise.

-          Viccelsz? Fiatal és bolondos is – nevetett Daphné. – Esélytelen, egy lány sem venné komolyan.

-          Na és Fabian, mik az esélyei? – nézte nagyobbik fiát Blaise. Magas volt, fizikailag erős felépítésű, gyerekként is mindig valami őrültségbe keveredett, ezért szinte mindig be volt kötve a keze, innen jött az, hogy megszokásból, és hogy ne fájjanak a csuklócsontjai kendőt kötött a két csuklójára, lazán az ő fejtámlájára tornázta hosszú lábait és cipőfűzői lógtak kifelé az első ülésre lábfejével valami ritmust vert, Walpurgis számokat hallgatott és kapucnis felsőjébe burkolódzva meredt maga elé, kezeit az erszényzsebébe rejtve.

-          Könnyen alkalmazkodik, simulékony a természete, képes meglépni vad dolgokat,  laza és megbízható, külsőre is alapvetően rendben van, ha keményen ostromol egy nőt szerintem behódol neki. A kérdés az, hogy mennyi időre és mennyire mélyen. Attól tartok, hogy a dolog szexuális vonalán nem lenne gond, de a köpeny megszerzéséhez nem elég a szex. Ahhoz ennél több kell.

-          Érzelem?

-          A kérdés az, hogy milyen Lily Potter. Lázadó, vagy engedelmes. Ha lázadó akkor Fabian az esélyesebb. ha engedelmes akkor… Scorpius nagyobb eséllyel indul, viszont tovább kell mennie.

-          tehát úgy gondolod a fiúnk meg tudná szerezni a láthatatlanná tévő köpenyt?

-          Igen, és ezt szerintem ő is sejti, ismeri a lányt, vagyis annyira nem lehet számára nagy gond egy kicsit eljátszadozni vele. Draco elültette a fülében a bogarat. Tudom, hogy meg fogja próbálni Lily Pottert és nem akarom tudni, hogy ennek mi lesz a kimenetele. Ezzel talán Azkabanig is viheti érted?

-          Persze, hogy értem. Potter mégsem fogja mosolyogva fogadni ha a lányát…Komolyan úgy gondolod, hogy Lily meg valamelyik srác nem is olyan valószerűtlen dolog?

-          Meglepődnél milyen nagy az esélye. Egyrészt a lány megvilágítást kapott. Reflektorba került a semmiből. A fiúk valószínűleg eddig fel sem figyeltek rá igazán. Scorpiuson látszott hogy azt se nagyon tudja kiről van szó. de most egyszerre  fel kell hogy figyeljen rá. Aztán ha egy lányt egy fiú kitartóan ostromol… előbb-utóbb ha tényleg nem ellenszenves neki, beadja a derekát.

-          Te bölcs, vajon honnan merítetted ezeket? – nevetett Blaise.

-          Elég sok férfit ismerek. Tudom, hogy így működik. Ha egy férfi kitartó és nem visszataszító, akkor egy próbát mindig megér a dolog.

-          Nem támogatom az ötletet. Nem fogunk tudni mit tenni, ha a fiúk rákaptak, akkor elkezdenek utánajárni – rázta a fejét tehetetlenül Daphné. – El kell fogadnunk, hogy Fabian döntése lesz minden. Az is ha belekezd, az is ha nem árul el nekünk ebből semmit.

-          Talán Draco többet fog tudni – húzta maga után Daphnét kézenfogva Blaise.

Pansy visszaült az étkezőasztalhoz a kristálycsillár alá. Csipkeujjai az alkarjára omlottak. Zavartan ült a három férfi társaságában.

-          Nem értesz egyet velem igaz? – tologatta a borospoharat maga előtt Draco.

-          Nem értem miért kell a fiúkat is belerángatnod.

-          Halogattam amíg tehettem, de már nincs ötletem, telik az idő. Nézd hány évesek vagyunk? Gondold el, mennyi év kellett az eddigi terveink kivitelezéséhez, szerinted a köpenyt mennyi időbe fog telni megszerezni.

-          S ha ez sem segít? – tárta szét a karját Pansy.

-          Komolyan feleségül kell vennem Lily Pottert? – rogyott magába Scorpius.

-          Egyelőre beléd kell hogy szeressen – nyugtatta meg Pansy.

-          S szerinted ez nekem nem fog sikerülni igaz? Eleve kudarcra van ítélve az ötlet?

-          Butaság kicsim – simogatta meg fia szőke tincseit Pansy. – Apád fejében fel sem merül az ötlet, ha nem lát esélyt rá, hogy Lily Potter a tiéd legyen.

-          azt sem tudom, hogy néz ki – sóhajtotta Scorpius összekulcsolva a kezeit.

-          Vörös hajú hisztis picsa – foglalta össze tömören Deimos.

-          Ezt most miért mondod! Nem illik így beszélned egy nőről – emelte rá a tekintetét Pansy a kisebbik fiára.

-          De ha egyszer az! Állandóan kisírta magának a jobb jegyeket. Emlékszem, hogy Longbottom tanár úr mindig kivételezett vele. Úgy csúfoltuk a kiscsajt, hogy talár úr! Mert miközben sírt mindig így ejtette: de talár úr! Én ezt megtanultam! de talár úr! én nem akartam! Mindent kisírt magának.

-          És mivel Potter gyereke volt Longbottom elnézte neki jellemző – hümmögte Draco.

-          aztán amikor nagykorú lett, eléggé elkezdte festeni magát – rántotta meg a vállát Deimos. – Bevallom semmiféle ingerenciát nem érzek arra, hogy eljátszam szerelmes vagyok belé, mert ha csak ránézek egy kikent szájú sírós kis majmot látok benne.

-          találkoztál vele? – csapott le Draco.

-          hogyne. minden pénteken a Kisüstiben ropja a többi hozzá hasonlóval, de elég fárasztóak. Tényleg azok – nyomatékosította Deimos.

-          Helyes akkor jövőhéten pénteken mind szépen elmentek oda – bólintott rá Draco.

-          Nem hiszem, hogy egy pohár mézsörrel a kezemben fogom elkápráztatni Lily pottert – döntötte a fejét Scorpius a  háttámlának.

-          A mézsör csodákra képes, főleg ha van benne szerelmi bájital – rántotta meg a vállát Draco.

-          Egyáltalán nem kell, hogy ez a te terhed legyen Scorpius. Négyen vagytok bármelyikőtöknek sikerülhet és nem kell mindjárt arra gondolnod, hogy ez rossz lesz, hiszen nem is ismered a lányt, lehet… hogy a végén még megkedveled – reménykedett Pansy.

-          Ha lehet ne vedd el. Nem tiszta aranyvér – jegyezte meg Draco.

-          Egyáltalán nem kell feleségül venned – nyugtatta Pansy. – Ez csak egy lehetőség, lehet, hogy nem is fog sikerülni, lehet, hogy másba szeret bele. De attól te ugyanúgy megpróbáltad és csak ez a lényeg. Nem kell mindenből úgy kijönnöd, ahogy apád megálmodja, te ezzel ne terheld magad édesem – simogatta fiát Pansy.

-          jó megyek, inkább gondolkodom  a szobámban egy kicsit – állt fel Scorpius, megunva szülei beszédét, s ott hagyta őket a testvérével.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés