|
Témaindító hozzászólás
|
2008.08.26. 17:09 - |
negyedik kötet... |
[48-29] [28-9] [8-1]
Szió!
Nah, itt a végével még van egy minike lemaradásom, igyekszek most azt is bepótolni.
Érdekes, hogy a Mardekárosok mennyire máshogy fogják fel a világ dolgait... mondjuk nem baj... mert igaz, ami igaz, aki a tusán nevez, az számoljon azzal, hogy meghalhat. Még akkor is, ha nem feltétlenül a verseny miatt hal meg (hisz Voldemort nem volt azért beletervezve a labirintusba :)) ). Hisz az elején is elmondta Dumbi, hogy azért lett felemelve a korhatár, mert túl sok volt a halott. Tehát akár a vízbe is belefulladhatott volna Cedric, vagy véletlenül rátapos a sárkány, vagy akármi...
Az nagyon tetszett, hogy Pansy kiscicát ajándékozott orosz lovagunknak :)) Olyan intim kis dolog volt, ráadásul Dracot is elöntötte durván a féltékenység miatta :))
Hát, igazából ennyit tudtam hozzászólni ehhez a fejezethez (ez már nagyon a búcsú volt). De nagyon várom a folytatást!!! Nagyon-nagyon-nagyon!!!! :))
Írok ám oda is. :) Pusz: Stigu _@/"
Nos így a végéhez már én sem tudok nagyon mit hozzáfűzni. Gondoltam a kiscicáktól azért most már meg kell szabadulnunk már nem is olyan kicsik, a másik pedig, hogy szerintem nagyon jó búcsúajándék volt akár Blaise részéről akár Pansy részéről egy külföldi meghatározó személynek akitől el kell vállniuk most... ÉS legalább Draco is gy kicsit féltékenykedett:)) ez jót tett mindenképpen nekünk is.
Nos várom már a következő köteteket, hogy hogy sikerül emgoldanom őket és hogy minden úgy lesz-e ahogy elterveztem bennük ....jön az ötödik....Pusz Callie |
Válasz stigum!
Nem mertem a hozzászólásodhoz írni mert féltem, hogy megint kárba vész a fáradozásom tehát ide próbálok vésni vmi értelmeset. Már megint túlságosan benne vagyok az új kötetben és ilyenkor meg már alig emléskzem a régire:)) kicsit szétszedegettem itt a karaktereket hogy élesebben lássuk a szereplőinket gondolkodás felfogás eszme mardekárság aranyvérűség témakörben és az adott témában azért körvonalazódni látszottak hogy ki hogyan is gondolkodik most jelenleg itt a negyedik kötet végén. Daphné és Blaise nyitott kapcsolata a kilengések mellett meglehetősen stabilnak tűnhet.
Draco és Blaise kapcsolatát igyekszem minél jobban kidomborítani hiszen akárhogy is mint intellektuális partner Blaise ér fel a fiúk közt Dracóhoz mi több...nagyon sokszor igazán érezhetjük, hogy messze túlszárnyalja őt. Természetesen őt erre edzette az élet ő egy teljesen más életet élt mint Draco tehát tőle el is várható ez.
A poltika most már elkerülhetetlenül ott lappang a háttérben szépen lassan cseppegben adagolódik. A negyedik kötet kicsit rósaszín, kicsit szirupos kicsit érzelemcsöpögős kötete után talán már vmi értelmesebbet is össze tudok majd hozni a következő kötetekben.
Én már kicsit túlzásnak találtam ezt a sok sok nyalifalit itt Pansytól és Dracótól mondhatni a réig Éji hangulatom volt ahol egy érzelmesebb fejezetet mindig vmi komor követett hogy egyensúlyban tarthassam a történetet és ne legyen csupa szív és csupa love minden. hát ezt most itt nem tudtam megcsinálni, de igyekszem a későbbiekben élvezhetőbb, izgalmasabbés tartalmasabb, szépírói technikában gazdagabb fejezeteket a szórkaoztatásotokra bocsátani remélem sikerül...
pusz Callie |
Szió!
No, megint kis lemaradásban vagyok, úgyhogy ideje pótolgatnom dolgokat, főleg, hogy ezek most igen izgalmas fejezetek voltak.
34. fejezet:
Először is: tetszett, hogy Draco a bőre alatt érezte, hogy ezen a napon valami történni fog, és nem csak egy sima nap ez. Nagyon aranyos az is, ahogy Pansy és Draco szerencsétlenkednek egymással...hogy még nem igazán vállalják fel a dolgot a társak előtt sem, főleg nyilvánosan nem. De azért már a mélyben ott dolgozik, hogy vágynak egymásra és jó lenne a másik közelében lenni, megcsókolni, stb. És tényleg, a mélyben ott vannak az elfojtott indulatok, amiket azért legalább már saját maguknak bevallanak. Gondolok most itt arra, hogy Draco milyen kis féltékeny.
És jó, hogy Balise és Daphne kitartanak egymás mellett minden ellenére is. Semmi nem tud nagyon közéjük állni.
Jaj, és nagyon izgi, ahogy a lányokat (még ha most csak említés szintjén is, de) összehasonlítod. Egyre jobban kitűnik nekem, hogy Pansy soha nem lehet jó Malfoy feleség, mert annyira nem illik ő oda közéjük. Ő tényleg egy erős, független nő (vagy legalább is nagy az esély, hogy az lesz), aki nem lesz képes szabályoknak, és főleg nem egy férfinak behódolni. És persze Draconak tetszik ez, hogy a manóba ne tetszene, csak hát a szülőknek már nem biztos, hogy annyira fog.
Nah, azért forrósodik már a helyzet...tetszik :)) Végre kezdenek eluralkodni a vágyak, és remélem, hogy ezek aztán most már tényleg kitörnek egyszer :)) Jaj, nagyon tetszett a jelenet, ahogy egymásnak estek a lelátón :)) Emlékszem, engem is elkapott néha a fiatalos hév, és akkor nem volt megállás :))
És ezek után végre szavakba is öntik a gondolataikat... nagyon tetszik, hogy végre kimondják egymásnak a vágyaikat :) És az a kis levelezés is nagyon édes. Nagyon tetszett :)
Aztán megtörténik a nagy esemény... Voldemort visszatér, és ez borít mindent.
35. fejezet:
Hát, igazából ehhez a fejezethez nem nagyon tudok hozzászólni, mert a politikához, meg a stratégiai dolgokhoz annyira nagyon nem értek, hogy csak na. Kicsit nekem az jött le Piton szavaiból, hogy bár visszatért a Nagyúr, azért ne "vágjanak" ezzel fel, mert még bizonytalan az egész... sztem itt ebben az is benne lehet, hogy ugye a Nagyúr most még titokban dolgozgat, és nem kimondottan, bizonyítottan, és ha ők nagyon felvágnak, akkor gyanús lesz, hogy tényleg visszatért. De lehet, hogy csak én értelmeztem félre... :)
Ez a "vigyázzunk a nőkre" dolog tényleg durva, de egyetértek vele. A mi legszentebb képességünk, hogy képesek vagyunk új emberkéket teremteni. Szóval vigyázni kell erre, mert mi adjuk, tápláljuk, neveljük az emberiség jövőjét, nekik meg különösen fontos, mert aranyvérűek, és fent kell tartani a tiszta vért. Csak fura, hogy ezt Pansy nem látja, nem így értelmezi. Mondjuk ő a tipikus feminista nő, úgyhogy érthető.
És annyira jó, hogy Blaise így átlátja a dolgokat, hogy ennyire tudatos, és Dracora is megpróbálja ezt a tudatosságot átragasztani. Mert neki is szüksége lesz rá, de hát Draco még fiatal ehhez. Azért nekik még nem kell ennyire előre tervezgetni, tényleg fiatalok hozzá. Persze Blaise más tészta, ő azért felnőttebb már. És nagy igazságokat is mond általában. Ez a kis rész fogott meg nagyon:
- Te félsz? – kérdezett vissza Blaise.
- Nem tudom – ingatta a fejét Draco.
- Akkor majd én megadom a választ. Félj! Én is azt teszem. Mert kiszámíthatatlan – húzta el a száját Blaise.
36. fejezet:
Jaj, a fejezet tördelése kissé nehézzé tette az olvasást :) Mondhatni úgy kellett kibogoznom, hogy ki mond mit :)
Az elejéhez nem fűznék hozzá sok mindent...sztem az a nő feladata, hogy szüljön, úgyhogy egyetértek Daphnéval. Ezekben a konfliktusos helyzetekben annyira nagy és sok igazságot tudnak ezek a kölkök kipakolni magukból. Mindig olyan érdekesek ezek a beszélgetések.
Aztán végre kettesben lett az álompár :)) És a szülők még nem is tudtak a dolgokról....kíváncsi vagyok, hogy mit fognak szólni a párválasztáshoz Luciusék. Vagy hogy egyáltalán mennyire tudnak majd ezzel foglalkozni most, hogy itt a Nagyúr is. Nagyon édesek voltak amúgy kint a Tóparton :)) És különösen jólesett, hogy Draco nem felejtette el a dátumot, és hogy milyen romantikus kis ajándékot vett neki :)) Olyan édes volt (és tényleg) :)). Jaj, és aztán ez a drazsés dolog...nagyon belemelegedtek a játékba :)) Nagyon kis aranyosak voltak... Úgy várom már, hogy végre nyár legyen, és mindenki a Malfoy-kúrián csücsüljön :)) Vagy más izgit tegyen :))
Nagyon várom már a folytatást :)) Pusszancs: Stigu _@/" |
Szió!
Nah, igyekszem nem elmaradni a kritikákkal. Most nem biztos, hogy sokat fogok tudni írni, mert még eléggé dolgozik bennem a nátha és sztem már kifújtam az agyamat is az orromon keresztül az elmúlt pár napban :)) De azért megpróbálok valami értelmes kis dolgot összehozni. :)
Mikor az első mondatot olvastam, bevallom, rögtön valami kis erotikus dolog jutott eszembe, aztán ahogy továbbolvastam, rájöttem, hogy "ja, csak 4 fiú van a szobában". Kis csalódottságot éreztem csak :)))))
Sose gondoltam volna, hogy Crack és Monstro ilyen kis eszmefuttatásokra képesek...jó, hogy őket is kicsit mélyebbre írtad, mint amennyire JK anyánk volt szíves... Azért Draco is növöget, már világmegváltó tervei vannak :) Kicsit fura is volt nekem, hogy ő most ennyire vezérré lépett elő, de végül is ez is benne van a karakterébe, és azért ő lesz először halálfaló közülük (ugye?), tehát érthető, hogy neki ilyen korán jönnek már ezek a gondolatok. Meg hát az is lehet, hogy csak a lányok terén ilyen esetlenke és hogy ez is változik most, hogy túl van a tűzkeresztségen :))
Az is édes volt, hogy azért Milly nagy szerelme sem teljesen reménytelen :) Ez a kis apróság kifejezetten tetszett :))
Az is teljesen érthető volt a végigolvasás után, hogy Blaise milyen alapon beszélt ennyire felnőttesen...egész más az ő gondolkodása, egész máshogy látja már át ezeket a dolgokat...főleg egy olyan eset után, ami azért nagyon is a felnőttek problémaköréhez tartozik... mert egy ilyen nem kívánt terhesség lehetősége is mérföldekkel dobhatja meg valaki gondolkodását, fejlettségét, stb. Meg ő már amúgy sem az a kisfiú, aki a hálóban szövögeti a világmegváltó kis terveket (hanem a könyvtárban :)) ).
Nagyon érdekesen alakul Draco és Blaise kapcsolata...mindig úgy tűnik nekem, hogy akár a világ legnagyobb ellenségei, vagy a világ legnagyobb barátai is lehetnek még. Mert nagyon más a gondolkodásuk, az eszmeviláguk, de mégis meg tudnak beszélni mindent, tudnak hülyülni...tehát alapvetően sose tudom, hogy most épp mire számíthatók tőlük; hogy megátkozzák egymást a következő másodpercben, vagy csak csendben csevegni fognak a nőügyeikről. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz ebből a végére...meg fogják-e tudni tartani a barátságukat, vagy közéjük áll Voldemort és az aranyvér?
A Daphné-Blaise kapcsolat is érdekesen alakul...néha úgy érzem, nagyon rezeg alattuk a léc... Hát, majd lesz valahogy... :))
Aranyos kis fejezet volt ez amúgy....de olvasnám már a többit is :)))
Hát, most ennyit sikerült. Tényleg remélem, hogy lesz új fejezet még mielőtt a maradék agyamat is kifújom. Addig is pusszancs: Stigu _@/"
igen erre ne mgondoltam, hogy a hálószobában való jelenet első ránézésre talán ne mfog annak tűnni ami, de kétségtelen, hogy itt lehet a legjobban félrevonulni és ilyen titkos kis eszmecseréket foyltatni, mint amit bemutattak itt nekünk a fiúk.
Na és hogy én is írjak valami érthetőt. Ugye igyekszem azt kihangsúlyozni, hogy Monstro és Crak azért nem záptojás agyú, hanem ha olyan téma van terítéken, amit szinte ők is meg tudnak főzni akkor azért eléggé otthonosan mozognak és jobban van véleményük is. Egy ilyen halálfalócsemeték beszélgetést mindenképpen akartam hiszen ez elengedhetetlen tőlük ezt szinte vártuk is.
A téma nem csak Crakot és Monstrot változtatja meg előttünk de Dacot is. Itt érezni igazán, hogy milyen meghatározoó eleme ez az ő életüknek, hogy emnnyire változnak meg ha olyan téren mutatkoznak előttünk amiben ők a legjáratosabbak és a legbenfentesebbek.
Termsézetesen belép a képbe Blaise is. Akinek teljesen más gondjai és problémái vannak, aki állandóan az ellenpólus akiből valóban az sugárzik amit érzel is, hogy sosem tudhatjuk, hogy hogyan alakul a kapcsoalta a barátsága Dracóval....s ahogy fogalmunk sincs mi lesza Daphné/Blaise páros sorsa nos remélem, hogy a kötetek alatt még jobban színesednek ezek a dolgok, s hamarosan megtudjuk, hogy mi hogyan is alakul az érintettek életében és a kérdésekre talán váalszt kapunk. |
No, gyorsan írok ide is, bár van egy olyan érzésem, hogy ehhez a vizsgás fejezethez nem fog most olyan sok minden sikerülni (bár az előző kritikámnál is ezt éreztem :) ).
Pansy nagyon aranyos volt ezzel a "fázom"-előadással :)) Olyan tipikusan kis tinédzserlány-dolog...hogy nem nyíltan megmondja, hogy ölelj már át, vagy csak simán odabújik, hanem hogy azért mégiscsak a fiú dolga (lenne) valamit kezdeményezni :)) Nagyon tetszett, főleg az, hogy első noszogatásra nem nagyon reagált Draco :))
Ebben is voltak olyan részek, amiken nagyon röhögtem. Pl:
- A terveidről? – Pansy beharapta az ajkát.
- Jah hát az őszintét mondtad Daphné, ma még három strigulát akarok húzni az ágytámlámba? – kérdezte gúnyosan Draco.
Ez nagyon ott volt :)
A beszélgetések Mordonnal elég érdekesre sikeredtek. Sztem jól megfogtad az ő karakterét is...hogy milyen sakk-játékos is ő, hisz mindent úgy kell tennie, úgy kell csinálnia, hogy ne derüljön ki közben a titka, és hogy azért eközben megfigyeljen mindenkit...a griffendéleseket, akik a "főellenség" végül is, Pottert, aki eltűntette a Sötét Nagyurat, a potenciális halálfalójelölteket, és azokat, akik tuti azok lesznek...és őket mindeközben valahogy meggyőzni arról, hogy jó az az út, amire most még csak néha-néha gondolnak, de talán igazán még nem is érzik, hogy milyen is lehet az, ha rajtad van a sötét jegy. Sztem nagyon sok mindent megtudhatott a diákokról, tanárokról, mindenkiről, amit Voldemort jól tud aztán majd hasznosítani.
Azért arra még kíváncsi lennék, hogy Pansyvel mit beszélhetett. Biztos az is nagyon érdekes volt. Főleg hogy Pansy karaktere tűnik nekem a legösszetettebbnek, és mindig új mélységeit mutatod meg nekünk.
Most hirtelen ennyi jött ki belőlem, várom a folytatást. Pusszancs: Stigu _@/"
Szió!
Igyeksem én is pótolgatni a lemaradásaimat. Mordon vizsgáztatását azért is tettem így zárásként bele, mert Mordonnal az első órán is megvoltak a maguk kis konfliktusaik és ő jól is zárta volna ezt az évet, éppen azzal, hogy kicsit elbeszélgetett így búcsúzásként a mardekárosokkal, felmérte mi a kis fejecskéjükben mielőtt Voldemrot visszatér, s így hű helyzetjelentést tud majd adni a nagyúrnak ebben biztosak lehetünk. Gondolkodtam, hogy kiket is szólaltassak meg itt Mordonnál a vizsgán. De végülis annál maradtam, hogy a két legfontosabbat emelem ki és igazán ehhez is volt meg leginkább a táptalaj most...Mordont igyekeztem olyanra formálni, hogy azért mardekár szemszögből legyen teljesen másabb hiszen tudjuk, hogy ő valójában nem az exauror mordon, hanem a halálfaló Kupor, tehát hogy mit mond, hogy hogyan cselekszik az mindvégig egy burkolt kupor megjelenés volt itt a mardekárosok között...
El sem hiszem hogy lassan már rátérhetek az igazán mélyebb témákra és az egyre nehezedő kötetekrem amik kész kihívást jelentenek, fogalmazás, fantázia és eggyéb terén is hiszen rengeteg dolgot kell majd itt még újként csepegtetnem és ezt ki is kellene találni...nah írok a kövikhez is pusz |
Megpróbálom összeszedni, amik eszembe jutottak olvasás közben... Először is, végre Dracóék lebuktak. :D Igazán édes jelenet volt, aranyosak lehettek, ahogyan pirulnak, és Blaise-ék is viccesek lehettek a döbbenettől tátott szájjal. Igazán jót vigyorogtam azon a jeleneten. :))) Meg persze, azon is, hogy most folyton szekálják őket a kis pikáns megjegyzéseikkel - főleg Blaise... :D
Tetszett, hogy kiemelted, hogy Dracó és Blaise barátsága újabb réteggel bővült, most hogy már a szerelemről, nőkről is tudnak eszmét cserélni. Szerintem, azért is volt nagyon fontos, hogy ezt megemlítetted, mert ezzel enyhítetted a fiúk között lévő politikai ellentéteket. Vagyis, hogy bár abban nem értenek egyet, és feszült a viszonyuk miatta, de helyette kaptak valami mást, ami most összeköti őket cinkosokként. :)
Mivel tudod, hogy imádom a politikai részeket, így az is nagyon tetszett, hogy a fiúhálóban a mindenki által várt és elvárt szex helyett inkább beszélgettek Dracóék. :) Ez valahogy illett hozzájuk. Ezzel is kiemelted a számomra, hogy ők azért nem Daphné és Blaise, akiket leginkább a testi vágyaik irányítanak a szerelemben. Szóval, nekem ez olyan Draco és Pansy-s volt. :) Érdekes volt nagyon maga a párbeszéd is, amit lefolytattak. Mindkettejük kétségei nagyon a felszínre jöttek most, és azt hiszem, ahelyett, hogy most segített volna rajtuk ez a beszélgetés, inkább még jobban elbizonytalanították egymást, mind a politika terén, mind a kapcsolatuk terén. Mellesleg azért is tetszik ez a rész, mert kezd kialakulni bennem egy kép arról, amiről itt Pécsett beszélgettünk. Mármint, tudod, hogy miért az lesz a történet vége, ami lesz... Már látom a kis előjeleket... :)
Tetszett az is, hogy Daphné bár együtt örült Pansyvel, a húga miatt szomorú volt, és vígasztalta őt. Klassz, hogy így tud egyensúlyozni a testvére és a legjobb barátnője között. Azt hiszem, hogy így kell viselkednie egy testvérnek és egy barátnak. :) Astoriát viszont sajnáltam... Persze, tudom, hogy a végén ő lesz a győztes úgymond, de most nagyon rossz lehet neki...
Imádtam ezeket a fejezeteket (is), és nagyon várom a folytatást! :)) Pussz :)))
Külön köszönöm a mostani kritikát mert tényleg ráéreztél most itt az elemekre amiket sugalltam. Például a fiúk közötti kapcsolat. Mindig is rezeg a léc közöttük ha politikáról van szó, egy időzített bomba az egész. S ebben a kényes kérdésben legalább az egyéb szálak fűzik össze őket, mint az hogy mindketten barátnőznek most már. Blaise szemében ez mindenképpen egy lépcsődfokkal közelebb hozza Dracót. Ez azért rájuk fért most is és a későbbiekben is. Nem lesz egyszerű...
A beszégetésben pedig pontosan ez az ami a legfontosabb momentum volt. A bizonytalanság. Mindketten megerősítést vártak a másiktól vagy így vagy úgy ,helyette viszont ha lehet még jobban elbizonytalanították egymást. Pansy nem úgy válaszolt ahogy Draco szíve szerint vágyta volna. Pansy viszont olyan emgfogalmazásokat kapott Dracótól ami kérdésessé teszi a jövőt. CSpa baljós jelek hangzottak el, akár a halálfalóság, akár a gemma akár más. Főleg azért mert a bizonytalanságukban ehhez nyúltak.
S szerintem is Dracóhoz és Pansyhoz illő lett ez a három óra, akik azért nem ez az ugorjunk egymásnak típusok még akkor sem ha most fedezik fel ezeket az élményeket és érzéseket. Amit Pécsett beszéltünk....egyre jobban körvonalazódni fognak a dolgok és egyre tisztábban fogod látni és sejteni, hogy hogyan alakulnak a szálak, bár talán még okozok néha meglepetést. Pusz Callie
|
Na, szió!
Tanácsodat többrétűen is megfogadom :)) Már ami a rendszerességet illeti :)), úgyhogy gyorsan.... na jó, nem, most kritikaírás idő van :))
Tök vicces, mert igazából nekem most esett csak le a fejezet címe...tehát ez azért mutatja, hogy a tanulástól kezd már megzápulni az agyam :)) Ez a fejezet is nagyon tetszett nekem, bár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet (már nagyon vártam, hogy mit fognak alkotni röpke 3 óra alatt, és megmondom őszintén nem erre számítottam...aztán persze belegondolva tipikusan Dracos volt ez a megoldás...mármint hogy végigbeszélgetik az egészet. Ami persze érthető, hisz elég kényes dolgokról volt szó, és nem nagyon lehetett volna máshol/máskor intézni, de azért mégis...). Szóval sztem én is baromira csalódott lettem volna, ha az álompasi nem megmoleszterálni akar a hálószoba édes homályában, hanem...beszélgetni. Azért ez tényleg cinkes kicsit :) De mondjuk ebben a regényben Draco hozza a formáját, és az egész kötet alatt megfigyelhető ez a szerencsétlenkedés. :))) Mondjuk nagyon sok olyan kis jelet látok, hogy Pansy, mint nő, akik ugyebár előbb érnek, sokkal jobban kezeli ezt a kapcsolatot, a piszkálásokat, meg mindent, mint Draco...de hát nem is vártam mást tőle... nekem Pansy valahogy olyan lány, amilyen én sose voltam :)) Aki nem virnyog sokat, a kezébe veszi a dolgokat, valahogy nekem a magabiztosabb, érettebb lányok jutnak róla eszembe, és nem az otthon bőgős-semmit sem tevős tinik, mint amilyen én voltam :))) De lehet, hogy ez csak az én érzésem, és bakot lövök :)) MIndenesetre sztem sokkal felnőttebb már, mint Draco.
MIndenesetre a beszélgetés is nagyon érdekes volt, elég jól a mélyére ástál a dolgoknak... azért furcsa, hogy Draco mennyire hithű is (tény és való, hogy az utolsó kötetig JK ilyennek is írja le, csak sose gondoltam bele ebbe igazán), és hogy Pansy mennyire tényleg az a számító boszi, aki a saját érdekeit nézi (megjegyzem, ebben semmi baj nincs sztem). És elgondolkodtatott, hogy vajon ez vezet majd a végső szétmenésükhöz. Hisz melyik lány tudná elviselni, hogy a szerelme állandó életveszélyben van, meg stb., ami a halálfalósággal jár...
Azért egy kicsit megijedtem, mikor arról beszéltek, hogy ártott-e nekik ez a kapcsolat, meg stb., mert azért sose lehet tudni nálad, hogy mikor szeded majd szét őket (bár azért sejtem, hogy nem ilyen hamar), és igazán nem szeretnék most ilyeneket olvasni, ebben az általános bizonytalan lelkiállapotomban. :)) Mondjuk tény és való, hogy nagyon nehéz egy kapcsolatot úgy elkezdeni, hogy előtte barátok az emberek...nem tudják, hogy akkor most mi változik, mi nem, hogy viszonyuljanak egymáshoz, stb.
MOndjuk az is nagyon komoly volt, mikor a méregről beszélgettek....ez valamiféle előrejelzés volt Pansy sorsát illetően? (Tudom, hogy úgysem árulod el :)) ). Azért fantasztikus, hogy ilyen mély dolgokat is beleírsz, és ennyire jól kirajzolod ezeket a karaktereket. És hogy Pansy ilyen lett, amilyen. Szerencsére JK ebben eléggé szabad kezet engedett neked :)) És azért jó volt, hogy ezt a nagyon komoly dolgot a végén kicsit elbliccelték, és nem marad meg annyira ez a vészjósló légkör...
Aztán meg persze befutottak a többiek...várhattak volna még egy kicsit :)) És, hát, igen...mint az elején is írtam, ez nekem is szarul esett volna...3 óra, és semmi sem történik...azért ez elég cinkes :)) Vagyis Dracos :))
Nah, most hirtelen ennyi sikerült (ami elég jó mennyiség, tekintve, hogy most csak egy fejezethez írtam, és kb. 20 perce keltem), nagyon várom a folytatást...hátha csöppen bele valami kis pikánsabb részlet is :))
Puszka: Stigu _@/"
SZióka! Mielőtt teljesen elmaradok a válaszokkal gyorsan írok neked. EZt a fejezetet és az elkövetkezőket is arra szánom, hogylássuk a politika berobban kis mardekárosaink életébe és ezzel teljes káosz lesz úrrá, mert úgy érzik tudják, hogym it akarnak aztán emg kiderül, hogy annyira mégsem, hsizen most teljesen meg fog változni minden az egész életükben. Ők nem érzékelték azt még hogym ilyen is az amikor Voldemort hatalmon van csa ka családi történetek mesélhetnek nekik arról, hogy milyen volt akkoriban a régi szép időkben. Most viszont az ő érésükel, felnőtté válásukka legyütt bontakozik ki az egész varázslóvilág új társadalma...
Draco és Pansy kapcsolata igazán most kezd szintén a ráészmélés folyamatába lépni, hogy akkor hogy is állunk mi egymással, a saját érzéseinkkel és a saját gondolataikkal, és a másikkal. Természtesen igyekeztem semmit sem véletlenül elszórni és elhinteni itt a fejezetben. AZ hogy a későbbiekben melyik elem hogyan és milyen körülmények között jelenik meg amennyiben nem feledkezem meg róluk akkor...ki fog derülni....és valamilyen megvilágítást is kap. Milyen író lennék ,ha most itt elárulnám mit tervezek és lelövöm a poénokat. Hogy kinek hogyan rendezem a sorsát ,szóval természetesn most csak a bizonytalanságot tudom megadni, hogy azért most sem minden százas Draco és Pansy körül...
Igyekszem ezeket az utolsó fejezeteket kihasználni és HP hűen kicsit komorrá és vészt jóslóvá alakítani. hiszen nagy dolgok vannak születőben és sok mindent kell tenni:))
Pusz Callie |
válasz Stigám!
Nem mertem a másikhoz írni mert képes gportál és nem teszi hozzá és akkor fuccsba megy az egész fáradozásom. igazán nem is tudom hol kezdjem főleg azért mert tényleg nagyon elmaradtál és én már fejben befejeztem a negyedik kötetet:)))
Ahogy a cím is mutatta nem árultam zsákbamacskát ezzel a kötettel. Egyértelmű volt, hogy Draco és Pansy szerelmének kibontakozása lesz a fő téma, vagyis ez alatt akárhogy is az első csók sugallata is ott volt. A fő iránymotívum tehát ebben a kötetben tényleg a szerelem és az ezzel kapcsolatos kusza dolgok voltak elég könnyedre sikerült ez a kötet ahhoz képest hogy tudjuk a valódi negyedik kötet a HP septimában meglehetősen sötét és komor mind könyvben mind filmen. Draco éelte viszont talán most a legrózsaszínebb az egész sorozat alatt.
Nos magától értetődően jött, hogy a nagy DP csókot ide fogom tenni a karácsonyi bálra. Féltem is tőle, hogy sejteni fogjátok már a történet leges legelején még az első kötetnél is. MErt hogy ez olyan egyértelműen adja magát. Hogy együtt jönnek meg minden...valahogy olyan természetes hogy együtt vannak stb.
Talán kicsit túl érzelmes is lett ez a kötet így visszagondolva, tele nyavalygsokkal, bizonytalankodásokkal, és talán nem eléggé tinisen lehetett volna talán kicsit még tinédzseresebb az egész....hát ez jött ki belőlem, ennyire tellett.
Az, hogy mennyiben fogok a későbbiekben is kötődni az eredeti 11 történetéhez és regényfolyamához....ezt nem szeretném most még itt elárulni, úgyis kiderül majd a későbbiekben a kötet folyamán....bár valóban bennem is megfordulnak néha összehasonlások...de igyekszem azért tartani magam az eredeti HP-hoz és ahoz, hogy abból mint original forrásból mit tudunk. na és persze Hogy JKR jóindulatából még mikre derült fény....tehát ezekhez törekszem igazítani a történetet, mint forrásokhoz...s ezek tények...ezeken nem lehet változtatni, a többit persze lehet csinosítani...
Valóban ezt a kötetet is egy nagy nagy sinusgörbeként éltem át, egyszer jónak éreztem a történetet aztán nagy nagy zuhanással a mélyponton voltam benne...hol tetszettek hol nem....nagyon vegyes érzelmeim vannak a kötettel kapcsolatban...most is....hogy már igazán csak néhány elvarrni való szál maradt belőle alig potom hat fejezet...ami már igazán semmi. igyekszem még ebben a hónapban befejzni, hogy a decembert és a vizsgaidőszakot már az ötötdik kötetnek szentelhessem.
mh hát igyekszem megtartani azt, hogy ne egy szerelmi szexuális tapogatódzó limonádévá változzon a történet sokszor még önmagammal is vitatkoznom kell ez miatt...
IGyekszem fejben tartani mindent ami a későbbiekben kell majd a következő fejezetekhez, kötetekhez, amik fontosak lesznek amiket bele kell majd írni, amiket meg kell már itt emlegetni láttatni éreztetni stb...hát ne megyszerű dolog ezer dologra figyelni sé közben az adott kötetet is élvezhetőre írni és haladni a regényfolyammal úgy hogy ne szárnyaljak túl JKR keretein. Astoriát mindenképpen szoktatni akarom a történethez hiszen tudjuk milyen szerepet fog majd betölteni Draco mellett. TEhát külön hangsúlyosan odafigyelek az ő megjelenésére egy-egy fejezetben, hog hol és mikor milyen helyzetekben és körülmények között tűnik fel... rá mindig nagy gondot fordítok.
Mh tőle mtelhetően igyekeztem ezeket a részeket és ezt a kötetet a 15 éves tinédzserek szintjére ültetni, minden kis apró belső világukkal, amit így lassan már generációs távolságból kell visszanéznem...hát ne mtudom mennyire sikerült ezt tiniként megírni és tinitörténetté tennem... a lányos -fiús beszélgetések, gondok stb. beépítésével...nem könnyű teljes és tökéletes egészet alkotni....nem is érezm azt hogy most itt összejött ez...csak hát nem szeretek sokáig tökölődni egy köteten és egy fejezeten....s ennek ez az eredménye....ha egy évet gondolkodnék egy köteten...lehet több minden eszembe jutott volna süldő lány koromból, hogy hogyan is éreznek ezek a fiatalok...hát most ennyi jött át nekem.... remélem az ötödik kötet jobb lesz.
Tényeg köszi a hosszú kritikát...csak hát....így már elég nehéz visszaidézgetni, hogy éppen mi volt abban a fejezetben amihez írtad:))) én azt javaslom a kritikaírásba is mint a szexbe:) a legfontosabb a rendszeresség:))))
Pusz! Callie |
Ez maradt le:
És ha jól sejtem, Pansy orgazmust élt át...mikor először olvastam a fejezetet, már akkor is szöget ütött a fejemben, hogy ez igazi orgazmus, vagy csak amolyan első időkbeli, mikor még azt hiszi a lány, hogy ez az, pedig nem is, csak még nem volt sose ennél durvább (nekem régen voltak ilyenjeim, amikor még nagyon fiatal voltam, és én tényleg azt hittem, hogy annál jobb nem lehet, és hogy az már az, pedgi aztán később sokkal jobb lett :)) )?
És hát megérkezik a kétely is, hogy tényleg hagynia kellene-e Pansynek hogy azt tegye vele, amit csak akar?! Ismerős nekem ez is, át tudom érezni a helyzetét. Mindenesetre nagyon aranyosak a vívódásukkal, a vágyukkal, mindennel együtt. Hogy ilyen őszintén ki tudnak nyílni a másiknak, az meg csak sztem még jobb. Hogy el merik mondani, meg merik mutatni a gondjukat, bajukat, stb.
27. fejezet:
Ez a lányos éjszakai beszélgetés nagyon tetszett...hogy Pansy sztem úgy elmondana dolgokat, de nem teheti, hisz titok ez a kapcsolat... hogy úgy kell megbeszélnie a dolgokat, hogy közben azért titok maradjon a titok...hogy mindegyik lánynak van valami kis belső félelme, vágya, érzése :) Szóval tetszenek nekem nagyon ezek a lányos részek :)
Az is nagyon édes volt, hogy betört/szakadt Milly ágya :)) És azért az is, hogy Monstro végre hozzászólt :)) Ó, és ezek a heves, rövid kis események Pansy és Draco között annyira intim kis dolgok...olyan jó belekukkantani ezekbe a részletecskékbe :)
28. fejezet:
Azért jó, hogy megmaradtak ezek a szúrkálások, kellenek ezek az ő kapcsolatukba sztem...enélkül nem is ők lennének :)
No, megint előjött a kínos téma Blaise és Draco között...ez a halálfaló-kérdés ez még mindig szálka nekik. Mondjuk érthető. Csak azért igazán megérthetnék, hogy Blaise távol akar állni ezektől, és persze megérthető az is, hogy Draco ezt valamilyen szinten árulásnak látja. Érdekes dolgok ezek. Kíváncsi vagyok, hogy Voldemort ébredése után mennyire fogja ez az egész megmérgezni a kettőjük barátságát?!
Jaj, és ez az esős rész is nagyon ottvolt :) Tetszett, ahogy Draco kihúzta a sárból a lányt, meg hogy felküldte átöltözni :) Nagyon kis kedves fiú ez a Draco :)) Nekem is kéne egy ilyen pasi :)) Húú, a bigámiát bűntetik még? :))
29. fejezet:
Jaj, nekem nagyon tetszett ez a fejezet.
Hogy Draco és Pansy teljes kis kommunikációs rendszert építettek ki...ez nagyon király :) Csak épp a nagy körültekintés, hogy senki ne jöjjön rá, viszi őket a gyanakvásba bele. Mert ha olyat választanának, ami szokásos, az másoknak is azt...de ezt nagyon jól leírtad te is :)
És, igen, igen, igen, végre lebuktak...én már annyira vártam ezt a részt :)) És legalább jó pikáns pillanatban lettek rajtakapva :)
És a kis cívódás is nagyon édes volt :)
És az meg kifejezetten teszett, hogy beleírtad Astoria reakcióját. Ez különösen tetszett :) Nagyon jó, hogy őt is láthatjuk folyamatosan benne. Tényleg nagyon jó, hogy ezekre a pici részletekre is figyelsz.
30. fejezet:
A kis beszélgetés Blaissel is nagyon jó volt :) Amolyan fiúk közötti macsó kis társalgás :)
Tetszett ez a fejezet is, habár nem történt benne sok minden :) De azért 1-2 dolog kezd érthetővé válni, kezd világosodni.
Nah, maratoni kritikaírásom végére értem...ma kb. csak ezt csináltam :)) Úgyhogy remélem örülsz neki :) Én nagyon-nagyon kíváncsian várom a folytatást, és hogy mi lesz a jövőben (főleg, hogy nemsokára ébredés van, és persze utána jön a következő rész :)) ). És már a végét is nagyon várom, mert olyan nagyon sokat agyalok rajta, hogy hogy fogod a végét levarrni, és hogy Pansyvel mi lesz, meg mindinre olyan kíváncsi vagyok :))
Na, pusszancs: Stigu _@/" |
Hajaj, hát, most veszem észre, hogy nem gyengén vagyok lemaradva kritika ügyben. Úgyhogy most megint kapsz majd egy szép nagy áradatot :))
20. fejezet (asszem' ehhez már nem írtam):
Izgi volt a próba :) Tetszett, ahogy Harryt szapulták :)
A cicák nagyon aranyosak voltak :)) Kis édes állatkák :)
Pansy eléggé kikelt magából, ami nem csoda, hisz eléggé össze lehet zavarodva...a szerelmes lányok már csak ilyenek. Mindig az a folyamatos vívódás, hogy miért, vagy miért nem, vagy most akkor mi van?! Együtt tudok érezni vele. És tényleg nem könnyű, hogy visszautasítson valakit egy teljesen bizonytalan valaki miatt (nah, ezt most hűű, de leírtam :)) ).
21. fejezet:
Hát, ez a bál dolog mindenkinek akkora mumus :) Úgy tetszik, hogy egy tök egyszerű dologról van szó, mégis ennyit stresszelnek rajta :) Aztán Draco még szépen be is fuccsol Sally-vel :))
Aztán közben Draco Millyvel is befürdik nem gyengén :) Tetszett nagyon ez a fejezet, hogy Draco ennyit szív :)) És édes olt a végén, ahogy elgondolkodott Viktoron :) Meg hogy milyen kis önbizalom-hiányos tini ő is :)
22. fejezet:
Tényleg fantasztikus, hogy Draco mennyit el tud pöcsölni egy egyszerű meghíváson :)) Ez már tényleg nagyon égő neki :))
A lányok is nagyon édesek, ahogy keseregnek :) Imádom, ahogy megkavarod mindig a szálakat :)) Daphné kedves, hogy próbált egy kis lelket önteni beléjük, csak hát, nem is olyan egyszerű dolgo az, főleg, hogy azért Pansy tényleg eléggé kilátástalan helyzetben van még itt.
És azért a nagy poénok is benne vannak:
- De izgatottan várom, hogy milyen az, amikor Piton oldott hangulatban van – nyalta meg az ajkát Blaise s ő is feceregve, oldalazva Draco felé húzódott, s a lábával megbökte Draco cipőorrát.
Nekem ez tökre tetszett :) És ez a folyamatos szerencsétlenkedés Draco részéről...az is nagyon ottvolt :)) Hát, és tényleg elég érdekes volt ez az elhívás...olyan érdekesek, mint ők...hisz szerintem Draco és Pansy kapcsolában semmi sem a normális módon folyik :) De ezt már megszokhattuk. Legalább együtt mennek a bálba :))
23. fejezet (végre a bál :)) ):
A ruhákat már megint annyira jól leírtad, láttam magam előtt a két pasit :)
Sally-Ann meg megint nagyon alakított :) Kedvelem azt a csajszit, ahogy leírtad..olyan igazi kis boszi :) Meg hogy sose tudja, hogy hogy nézzen ki :) Nagyon aranyos :)
A lányok ruhájának leírása is angyon szép volt. Olyan jól tudsz ilyen szép leírásokat írni :)
Aztán Milly ájulása is nagyon tetszett...nem tudom, miért...de ez olyan tipikus, hogy egy bálon az egyik fűzős lány elájuljon...sztem nagyon illett ide :) Úgyhogy örülök, hogy beletetted ezt a részt :)
Jaj, és Blaise is annyira édes volt ahogy Daphét "csodálta". Annyira jó, hogy ő egy ilyen szókimondó, szenvedélyes pasi :) Nekem is kéne egy ilyen... hol lehet kapni ezekett a hímeket? :)
Hát, és persze Pansy és Draco megint hozta a formáját. Hogy ők nem tudnak vita nélkül eltölteni egy estét?! :) Persze érthető, hogy mindketten zavarban vannak, hisz egymással mennek a bálba, miközben mindketten vágyakoznak a másikra, de azt hiszik, hogy a másik utálja őket, és így itt van köztük egy szép nagy feszültség. Szóval érthető nagyon, hogy így reagálnak egymásra :) De azért mégiscsak együtt mentek a bálba, ahogy azt akarták :)
24. fejezet:
Igen, igen, igen!!!! Végre!!!! :))
Jaj, Draco olyan édes volt, ahogy megbámulta Pansyt :) Tényleg mások a lányok, mint iskolai talárokban :) Jaj, és a táncolós rész is nagyon tetszett...hogy először még kis esetlenek, aztán szépen összeszoknak :) Édesek nagyon :)
Óhhhh, és végre megtörtént az első csók, amit én már annyira nagyon régóta várok. Sztem ennél romantikusabbra nem is lehetett volna megcsinálni :)) Nagyon édesek voltak, de tényleg :) És végre a karpántot is megkapta...igazából ezen aggódtam én nagyon, hogy akkor Draco most mikor fogja odaadni neki...hát, végül mégis megkapta :)
Azért ez a tikolózás nem tezsik nekem...mármint teljesen érthető, hogy titokban akarják tartani, hogy ne cikizze őket mindenki, de így nem lehetnek együtt nyíltan, csak titokban, ami miatt asszem' lényegesen kevesebb erotikus rész lesz :)))))
25. fejezet:
Nah, hát pont erre gondoltam...hogy sajna így titokban nem sokat fognak tudni találkozni...főleg, hogy még nem tudnak a Szükség Szobájáról :) Azért baromira idegesítő lehet tényleg, hogy sose hagyják őket egyedül... Pedig annyira akarják egymást...és ez olyan édes (ez lesz a mai nap szava :)) ). Szóval csak epekednek egymás iránt, és nem érhetnek a másikhoz...ez olyan rossz lehet. De hát, kell nekik titkolózniuk :)
26. fejezet:
Na ja...ez is nagyon jó volt...hogy soha nem találnak megfelő helyet, időtt, hogy egy kicsit együtt legyenek :) Szívás :)
Amúgy fura, hogy Blaise gyakori félrelépegetései valahogy nem tudnak feldühítani. Valahogy ez olyan természetes tőle. De lehet, hogy csak azért, mert Daphne nem ragál rá...mindensetre ez most valahogy elgondolkoztatott... :)
Jaj, és végre egy kis csöppenet Dracóból és Pansyből :) És persze ezek az igen ritka találkozások ilyen elemi ösztönből történnek...érthető, hisz azért elég sokáig nem kapnak semmit a másikból, akkor az egy idő után így kirobban :) És persze ilyen nagy iramban haladnak, hisz dúlnak a hormonok. Arra azért kíváncsi vagyok nagyon, hogy itt is (ebben a regényfolyamban) meglesz-e a Malfoyok első éjszakás "szabálya", vagy nem?!
Óóó, és persze az első kiszívott nyak cinkje :) Emlékszem még erre én is :)
Jaj, és Draco nagyon kis cseles volt most :) És Milly még örülhet is...pedig ha tudná, hogy milyen érdek vezette az ifjú urat :)) És szerintem Pansy és Draco nagyon édesek voltak a teázóban is...hogy azért piszkálják még egymást, pedig látszik, hogy imádják egymást...persze ezek már nem a régről megszokott szemétkedések és szívatások, de azért megmaradtak, még ha csak zanzásított formában is :) Szóval ezek most ilyen kis kedveskedős szúrkálások, amik nagyon édesek, és illenek hozzájuk. És azért tényleg látszik rajtuk, hogy kezdenek felnőni, hogy már nem annyira gyerekek, főleg most, hogy már próbálgatják a szárnyaikat szexuális irányban is :) És tényleg rossz hatással van Blaise Dracora :))
Azt nagyon jól eltaláltad szetm, hogy Pansy szólt rá Dracora, hogy ugyanmár csináljanak valamit, mert általában szetm a fiatal fiúk olyanok, hogy tényleg nem tudják, hogy meddig mehetnek el, és nem akarják lerohanni a lányokat...akik meg már sokkal többre vágynának :)
És persze a titkos kapcsolatok örök vívódása, hogy most akkor elmondják-e vagy sem...érthető, hogy Draco meggondolta magát...hisz ő azért meg akar maradni az arisztokratikus ifjú szerepében, és ez talán nem annyira férne bele, vagy nem tudom (most elég kuszák a gondolataim) :)
Hát, igen, nagyon gyorsan haladnak...ami érthető, mert hajtja őket a fiatalos vágy, és tényleg eléggé sokáig húzták egymást idegeit. Sztem Pansyben az van, hogy végre megkapta annyi álmodozás és vágyakozás után, és most ki akarja használni, hogy Draco az övé...meg persze sztem eebbe vegyül azért egy kis félelem is, mert Draco, még ha ő maga észre sem veszi, kapós és más is szemet vetett már rá, és Pansy még véletlenül sem akarja elveszteni. Dracot meg hát tényleg hajtja a vágy, az újdonság, hogy olyan dolgokat tapasztahat meg, amiket eddig nem, esetleg csak Blaise által hallomásból. És persze kísérletezgeti, hogy meddig mehet el, mennyire tolhatja ki a határokat. Pansy meg hagyja, hogy eléggé kitolódjanak ezek a határok, mert ő is nagyon kívánja a fiút, nagyon szerelmes, és persze nem is akarja elveszteni, ha végre megkapta már :)
És ha jól sejtem, Pansy orgazmust élt át...mikor el |
Drágám!
Egy kiábránditó bűbáj szórásával kezdeném... a történet még mindig méltán pályáz az egyik kedvenc sztorim címére., úgyhogy kéretik nem elkenődni!!! Hogy mit szeretek benne ennyire? Azt hogy a politikai szál esetleges( és eddigi) bonyolódása ellenére, könnyed marad a stílus. Könnyed, és igényes, nem válik túlzóvá, túlérzelgőssé. És ez azért fontos, mert így megörzi azt a tinis, természetes bájosságát a történet, ami oly kedvessé varázsolja az egész szerelmes vivódást, a tapogatózó, ismerkedő incselkedést Draco és Pansy között. Csak annyit kapunk az érzelmekből, csókokból, amennyi kell, amennyi hozzájuk illik. Úgy érzem Dracót és Pansyt is, ez a mondjuk úgy "szerelmi siker" magabíiztossabbá teszi, amely majd a későbbiekre előrevetíti azt a párost, akik egymást segítve vezetik a politikai események tengerén az élre tőrni. Jól látom, hogy megint így lesz? Hogy ők ketten megint olyan erősek együtt? Az, hogy vállalják a kapcsolatukat a külvilág egy olyan horderejű változás szerintem mindkettőjüknél, ami meghatározza az egész további életüket, rendszerüket, sorsukat... sőt már az is hogy egymásba szerettek. A Hermionés jelenetben a halálfaló vezető Pansy villant meg előttem, az aki tudja, hogy mit miért tesz meg. A hűség az eszméhez, az elvhez ami rendíithetetlen benne... Szeretem hogy Pansyt ez teszi olyan... határozottá. Annak ellenére hogy láttatad őt gyengébbnek, bizonytalannak is. Ezektől lesznek a karakterek árnyaltak, és életszerűen, valóságosak.
Blasie és Draco barátságában egyre inkább érezhető az a kettőség, ami a halálfaló lét felől alkotott véleményük különbözőssége, és az igaz, cinkos, és kitartó szeretet, szinte testvéri viszony közötti vékony sávban mozog. Nagyon tetszik ez a vonal, mert nagyon is aktuális téma a mai világunkban.
A szerelmi jeleneteket imádom, mert olyan finomak, mégis kis pikánsak, és tudod mit... tetszik ez a szenvedélyes Draco, mert hogy az! És Pansy is az! Ezeket a letámadásos pillanatokat olvasva szinte várom, hogy engem is behúzannak egy fa mögé az esőben, vagy a hűvös falhoz döntsenek... szóval azt hiszem, hogy sikerült megint olyat alkotnod, ami után az ember nem szivesen dolgozik... vagy alszik, vagy úgy egyáltalán nem szívesen van egyedül :) és még meg kell említenem, hogy Daphné nagyon édes volt, ahogy Pansyval örül, és Astoriával sír! Na és az abszolút kedvenc: MIlLY!!! Hát zabálom őt, talán mert vélek felfedezni hasonlóságokat magam és Ő közte. Őt külön köszönöm Neked!!! XD
Na, puszillak, most visszamegyek chatelni!!
Saccmaccs
Drága Saccmaccs!
Épp itta z ideje, hogy a mulasztásomat most gyorsan pótoljam, és váalszoljak neked. Na igen pontosan a könnyed stílussal volt nekem a legtöbb gondom ebbe na kötetben. mert hogy miközben folyamatosan lapozgattam ide-oda a negyedik kötetet és Harrynek minden kínja van rémálmok gyötrik szenved a próbákon meg minden ahhoz képest Draco lóbálja a lábát, enyeleg, nyáladzik, és a legnagyobb problémája az, hogy el kell hívnia egy lányt a karácsonyi bálra. Persze én átérzem azt ,hogy azért ez a egy fiúnak iszonyatosan nagy teher és izgatottság és félelem és sóval minden ami nagyon nehéz...csak kicsit ellentmondásosnak éreztem az egész történetet. csak valahogy kicsit kontrasztosnak éreztem az egészet és egy nagy nagy limonádéírásnak....termsézetesen jól hozom a Tiffany és egyéb Harleqin regények színvonalát...de talán nem ez volt a célom ezzel a kötettel sem...hát ez lett belőle most már mindegy.
Nos az egymást segítve élre törni témát most itt ...inkább ehhez nem reagálnék...az erősségük együtt...mh...nem ehhez most tényleg nem szólnék a következő kötetekből úgyis látszik, hog mit akartam kihozni...meg hogy milyenek is ők együtt...
Blaise és Draco. Egy állandó visszatérő motívum lesz. Hiszen egyszerre barátok de egyszerre testesiítik emg egymás előtt mindazt amit elvetnek politikailag. EZ az ellentmondás izzik végig a kapcsolatukon. Ami termsézetesen gazdagítja őket és próbára teszi a barátságukat stb. stb. ezek szépen csengő szavak aztán vagy le tudom írni fejezetben is őket vagy nem. az már mindig egy más kérdés, hogym it tervezek el és aztán mit vagyok képes megfogalmazni és fejezet szintjén is elérni és elétek tárni.
Mindenesetre örülök, hogyk özeledik kedvenc történeteid közé beilleszkedni a HPfanfic világában remélem hogy az utols ófejezetekkel nem rontom el ezt a szépe nfelívelő pályáját a történetneka te szemetben. bár talán tényleg ezt a karácsonyt és csókot vártam egyik kiemelkedő pontnak a törtéentben...ne mvagyok emggyőződve róla, hogy ezt a kötetet sikerült a legjobban átültetnem DM formátumba. Daphné, Milly és Pansy a három barátnő....hát igyekszem őket gazdagítani és azért szerethetővé tenni, mert nekem minden mardekáros egyformán ott van a szívemben, egyesek erősebben mások kevésbé de azért ott vannak...Nah remélehetőleg még a hónapban befeejzdik ez a kötet! Pusz Callie
|
Hű, hát akkor vélemény írás.
Most összefoglalva írok, mert még mindig eléggé a hatása alatt vagyok. A bál, az nagyon tetszett. A ruhák, az a hangulat. Teljesen beleéltem magam, annyira szépen leírtad. És igen, végre elcsattant az első csók. És Draco most már kezd férfiként viselkedni. Legalább is ezt érzem, a mozdulataiból, stb. Szörnyen tetszik, ahogy fokozatosan alakult ki a kacsolatuk. Meg a titkolódzás nagyon jót tett szerintem nekik. Sokkal jobban felszította egymás iránt az érzéseiket, hogy nem lehetnek mindig együtt. Hogy úgy kell irányítniuk mindent, hogy senki ne jöjjön rá, erre pedig milyen jó ötlet volt a rúnajeles üzenetek. Hú, most annyi minden forog a fejemben. Leginkább Draco és Pansy Madam Puddifootnál kis jelenet. Mert ott kicsit kiütközött a bizonytalankodásuk. És meg kell mondjam, nagyon tetszik szerelmesen Draco. :P:D És az, ahogyan leírod az érzéseiket, hogy mennyire elborul az agya, mikor Pansy közelében van... imádom.
Hm... a lebukás igazából amikor megláttam a címet, az volt bennem, biztos Blaise lesz az, aki meglátja őket. De nem tom miért. :D Nagyon jót vigyorogtam azon, hogy mindenki szájtátva bámult rájuk. :D Voltak még olyan jelenetk amiket nem bírtam ki röhögés nélkül: Hát lehet, hogy te nyugalmat érzel de engem például dühít a gondolat most is ,hogy hogy lehet, hogy ennyire kívánlak – s Pansy kezét lejjebb tolta, hogy a lány sejtést kaphasson róla, hogy mire gondol. Pansy fülig vörösödött. Főleg hogy igazán most érezte a nadrág szövetén át először a kezével tapintva Draco vágyát. – Nem olyan élvezetes az önként életre kelő testrészeimmel tűrni a jelenlétedet – húzta el a száját bosszúsan Draco.
Ez csak egy pl, de votl több is. :D Ó, és hát megint csak úgy olvastam, hogy szinte faltam a betüket. Egyszerűen másképp nem tom olvasni a műveidet. :)
Most ennyire tellett tőlem.
Puszi: Freeb
szia freeb!
hát nekem viszont jóval kevesebb élvezet volt ebben mint nektek. MErt én állandóan gyötrődöm, hogy tökéletes e így vagy valóban így tenne-e Draco és Pansy és néha teljesen elbizonytalanodom, hogy jól oldottam-e meg ezeket a részeket vagy sem...szóval most elég kusza az érzésem a fejezetekkel kapcsoaltban. Pl. a lebukást sem tudom, hogyj ó lett e így valahogy most nagyon nem érzem, eléggé bizonytalan vagyok a dolgokban....lehet most kicsit le kell megint állnom a fejezetekkel hogy átgondolhassam a dolgokat, kell egy kis szünet hogy elmélyedjek ismét kettejükkel kapcsoaltban...nem tudom...
Inkább msot a nyugtalanság érzetét hagyták bennem a fejezetek mitn az elégedettséget és ezt nem szeretem....úgyhogy nem tudok igazán helyzetértékelést adni csak a saját bizonytalan lelkiállapotomról a fejezetekkel kapcsolatban. próbáltam azért ötleteket belevinni a dologba aztán több kevesebb sikerrel jöttek ezek össze lehet hagynom kellett volna még érlelődni ezeket a fejezeteket a fejemben hogy kidolgozottabbak és összetettebbek legyenek....sjanos már megírtam őket....nem tudom....remélem a következőkben jobbat tudok alkotni.
Pusz : Callie
|
Nah, szóval... Így alig pár óra alatt végeztem is. :D Egyébként, még mindig nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem a Teatár motivált-e, mert az utolsó fejezetben észrevettem még valamit, amiről a héten beszélgettünk. :D Nah, kitalálod, hogy mire gondolok? :D
Azt hiszem, Pansy és Draco végre új korszakba léptek a nemiség terén. :) Annyira tetszik, hogy ilyen szépen, lassan, fokozatosan építgetted fel a karakterükben a szerelemhez, szexhez való viszonyulást. :) És végre jöhetnek a szexuálisan izgi részek róluk, amiket már mindenki annyira várt. :D Eddig elég izgatóra sikerültek a kis titkos kalandjaik. :)))
És külön nagyon örülök, hogy Millyhez végre egy egész mondatot intézett Monstro. :D Én már csak tudom, hogy egy ilyen apróságnak is mennyire tud örülni az ember, ha magányos és szerelmes. :)
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mikor és hogyan buknak majd le Dracóék, és hogy szegények, hogy bírják majd a többiek szivatását. :D Persze, nem gonoszságból szivatják majd őket, hanem heccből. :D Szerintem, tuti mókás fejezet lesz. :)
Most megyek szundizni, de holnap remélem, olvashatok majd új fejiket. :))H
hát nem tudom....annyira ez a cikizés nem jön össze....most nem tudomm iért...lehet nem vagyok olyan hangulatban most nem tudom....valahogy most erre nem éreztem rá. amennyire vártad volna....vagy vártátok volna. hát így sikerültek valahogy ne mjött az ihlet meg az ötlet ehhez....talán azért...mert annyira ebből a szemszögből én ne mtudom most elképzelni, hogy Blaise és Daphné cikiznék őket. Nekem valahogy ez nem illik Blaise-hez és Daphnéhoz akik felvállalják a szerelmet akármilyen is az. akár ledér akár nyitott kapcsolat kármilyen...szerintem ők ebbből a szempontból felnőttesebbek és ennyi....
Hát szegény Millykém még mindig nem kelt el igazán sajnálom....jó lenne már pedig tényleg...de hát nem megy az olyan könnyen...
Hát most nem megy az írás mert itt zsibonganak a fülembe szóval elég idegesítő így értelmes dolgokról írni....na majd legközelebb talán.... |
Hááát, elérkezett a perc, amire már hosszú-hosszú ideje vártunk. :D De még mielőtt erről írnék, kezdem a többi gondolatommal, és a végére hagyom a lényeget. Mert gonosz vagyok... *sátáni kacaj, amit még Voldemort is megirigyelhetne* :D
A bál első részében nagyon tetszett, ahogy a ruhákkal megint kiemelted mindenkinek az egyéniségét. :) Ahogyan a fiúkhoz is, a lányokhoz is nagyon illettek a ruhák és smink, amit rájuk adtál. :) Külön ki kell emelnem a duci lányok nevében, hogy imádom Millyt, és azt, hogy a kerekdedsége ellenére szerethetővé teszed, és kiemeled, hogy bár kis pufi a drága, mégis nőies és a maga módján szép. :))) Szóval köszönet az önbizalomhiányos lányok nevében azt a lelki támaszt, amit Milly karaktere nyújt. :)))
Egyébként, a viselkedésükben is mindenki nagyon sajátmaga volt. Blaise és Daphné hozták a maguk szexmániás formáját. :D Draco és Pansy pedig a hideg, komoly, aranyvérű stílust képviselték. Tetszik nagyon az az ellentét, amit köztük ennyire kiemelsz. Mármint, a Draco-Blaise ellentét is, de a Blaise-Daphné, Draco-Pansy, mint párok ellentéte is. :)
És a vége... Hát, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy megérte ennyit várni az első csókra. :D Végre Draco bebizonyította, hogy mégsem olyan nyuszi. :D Nagy hatással lehetett rá Pansy aznap este, ha annyira el tudta kábítani Dracót, hogy legyen mersze megcsókolni. :D És naaagyon örülök, hogy odaadta a karkötőt, és elmondta, hogy meg akarta hívni. :D És most azt hiszem, megint nagyon izgi részek jönnek majd, mert az első csók után ki kell szépen bontakoznia az érzéseknek, és az által, hogy titkolóznak, csak még izgibb lesz majd. :D Jaj, már alig várom! :D Olyan izgatott vagyok! :D
Remélem, hogy hamar lesz folyti! :)))) Naaagy pussz ezért a fejezetért! :))))))
A bál már hónapok óta itt volt a fejemben és türelmetlenül vártam, hogyk iírhassam magamból. Én természetesen már az első kötet els őfejezeténél tudtam, hogy ide időzítem az első csókjuka ugyanúgy ahogy Blaise-éknél is tudtam hogyhol legyen:))) Úgy gondoltam hogy Dracóhoz és Pansyhoz nagyon illik egy ilyen bálozó első csók, mert hogy akkor mindenki olyan szép szép ruhában van minden előnyét megmutatja és ettől az emberek automatikusan hamarabb lesznek szerelmesek és támad kedvük a csókolódzásra. Amennyire vártam ezt a fejezetet annyira féltem is tőle. Mert igaz a fejemben ez mind gyönyörű vetítőképként pergett le minden egyes alkalommal, de szavakba önteni és leírni azt amit én a fejemben látok hát az sokkal nehezebb dolog. Szóval nagyon ideges voltam, hogy vajon mennyire sikerül megírnom, úgy ahogy szeretném mennyire lesz annyira tökéletes és romantikus az egész, mint amilyennek én megálmodtam.
Nos a ruhák jellemhez és karakterhez, alkathoz külső belső tulajdonsághoz igyekeztem igazítani. És úgy gondolom egy bálnál a legfontosabb dolog a ruha, főleg aranyvérű körökben. Ezért is kaptak ekora hangsúlyt a ruhák. Milly és a többiek ruháján már az anyagnál isigyekeztem utalni a jellemre. Millyé nehéz taft, amiben azért éreznünk kellene még ha nem is sikerült ezt most átadnom, hogy ő egy Bulstrode, a nagy Black s Malfoy családfa mellékága, tehát ezen a szinten Dracóval egyenértékű. Éreztetnie kell, hogy ő is nagyon régi család, nagyon ősi nagyon gazdag, a taft tehát itt egy olyan anyag, ami elsősorban a megjelenést erősíti, a méltóságot, a kiváltásgot hangsúlyozza. Az őruhája uszályos is ebből adódóan drága kasmírkendővel, ami persze már a sziluett enyhítésére szolgál é sinkább praktikus eszköz. De ez maga is nagyon értékes. S a színválasztás is természetesen ne mcsak a karcsúsítás miatt, de a hatalmat jelképezi.
Daphénál természetesen az erotikusságra emeltem a hangsúlyt, hiszen náluk ez a legkiütközöbb, ő csábítani akar és meghódítani mindenkit. A zöld szín nála egyáltalán nem a mardekárság, hanem a szemszín kiemelésére és fokozására szolgál. Daphnét szerintem értjük is tükéletesen, kidobott mellek, hangsúlyos csípő, és provokáló ágyék. Az ő anyaga a szatén lett, mert ez sugall némi erotikát már csak kiejtés miatt is. Egy susogó, zizegő, ingerlő anyag.
Pansy. Törekedtem mindhárom lányt teljesen egyenértékűnek felmutatni. Ruhák szintjén. Persze Draco szemszögét megtartva most Pansynak kicsit jobban ki kellett ütköznie. Pansy volt az igazi elsőbálozó. Rózsaszín abroncsos ruhában. Ami csupa tüll, csupa finomság, és szépség és kidolgozottság. Az ő ruhája a nagy jelenethez készült. Fodros, lányos, szép minden részlete, s Pansy fényét tényleg a ruha emelte meg. A derekán masni, amitől még lányosabb lett, a virágcsatt is a,i a fodrokot húzza a ruha aljába. Szerintem Pansy ruhája az, amiről egy időben minden lány álmodik. Az ő anyaga a selyem lett. Nagyon visszafogott mégis nagyon előkelő anyag. Drága, finom, már a hangja és a tapintása is olyan kellemet ad, ami azért Pansyra ráfér hiszen ő elsősorban durva és nyers volt fellépésben mindig. Harcias nő aki bátran vitázik Dracóval is. Akivel azért olyan sokan nem mernek ezt tegyük hozzá. Ma este Pansyban a nőiességet kellett hangsúlyozni, s a rózsasín ruhához és Pansyhoz illő smink is ezt erősíti.Az abroncs alól természetes ha kivillan az alsószoknyya, nem véletlen, hogy Draconak is szinte ez akad a szeme elé elsősorban.
Mindvégig arra próbáltam rávilágítani, s megadni a talapzatot, hogyDraco miért szánja rá magát aznap este arra a csókra. A ruhák, az illatok, a smink a lányok kivillanó dekoltázsa....és egyebek:)))
Hát nem tudomm ennyire sikerült az első csókot olyan szépre megírnom mint amilyennek magam előtt láttam, a vízmozgásos halvány fényekben, megdöbbentőre és mégis olyan csodálatosan tökéeltesre...hát remélem vmi halvány utónyomatot azért sikerült gépre vetnem... most jön még a neheze:)))) hát ahogy tudok és jön az ihlet igyekszem a folytatással. Pusz |
Hááááát, Draco eléggé kis lúzer... Imádom, de tény, hogy gyáva nyuszika... Persze, cuki, selymes bundájú, simogatni és szeretgetni való nyuszi, de nyuszi. :D Pansy viszont bátor lány. Azt hiszem, összeillenek már csak ez miatt is, mert amit Draco nem mer megtenni, abban Pansy kisegíti. :) Férfiak... És még ők az erősebbik nem... *nevet* Azért a karkötőt valahogy átadhatná Pansynek... Szegényke, nehogy már ő legyen az egyetlen mardekáros lány, akinek nincs karkötője... Remélem, Pansy ezt is kiharcolja magának, ha már Draco nem meri átadni. :D
Kíváncsi leszek, hogy a bálon is ilyen félénk lesz-e Draco... Vagy hogy mi történik majd? Meglesz az első csók? Jaj, olyan izgatott vagyok! :D Nagyon kíváncsian várom az új fejezeteket! :)))))
Egyébként, Draco nem is tudom... Mikor megkérte Monstrót, hogy hívja el Millyt... Hááááát, látszik, hogy fiú... Mármint, milyen megalázó lehet már egy lánynak, hogy úgy kell kizsarolni valakitől, hogy elhívja a bálra. Draco valahogy nagyon nem ért a női lelkekhez... :D Ebből is látszik, hogy bár már kezd felnőni, még a közelében sincs Blaise-nek, vagy úgy általában annak, hogy férfi legyen. :) Nah, de még van ideje nőni, komolyodni és kicsit jobban kiismerni a nőket. :)
Nagyon várom a folytit, remélem, hamar jön! :)) |
Újra itt vagyok :)
Elég kemény lett ez a fejezet...nem is tudok szépen sorrendben haladni a kritikával :) Szóval sejtettem, hogy Pansyt el fogja majd hívni ez a bolgár gyerek...meg ugye azért tudni lehet, hogy vissza is utasítja (medig mekkora csavar lett volna, ha igent mond...de sajna JK néni nem így akarta). És sajnos most tényleg úgy áll a dolog, hogy nagyon szarul. :)
Úgyhogy teljesen érthető, hogy Pansy kivan. És az is jó, hogy Daphé elmondta, hogy azért Astoria nagy veszély. Ideje, hogy ő is betolakodjon a képbe, mert már csak 3 könyv van, amiben kialakulhat valami :)))) (kis előre száémító vagyok :)) ).
Nagyon nagoyn kiváncsi is vagyok már rá, hogy Draco mikor hívja el végre???!!! Már nem bírok magammal, nagyon be vagyok sózva. :) Szóval szeretnék gyors folytatást kérni :))))
Hát, hirtelen ennyi jött ki belőlem, de tényleg eléggé szét vagyok szóródva :))
Pusz: Stigu _@/"
Nah hát gondolhatod ha te be vagy sózva én mit érezhetek.... már majd megőrülök, hogy mikor érek már ide meg oda meg amoda mert hát ugye az én fejemben már sokka lelőrébb járok sőt hát ugye azért nagyjából a vázban ott vannak a dolgok amiket meg akarok írni...szóval már a saját idegeimet is őrlöm hogyhuh gyerünk gyerünk bál és bál és Draco meg Pansy együtt mennek mert JKR ezt írta meg nincs mese ők együtt fognak menni
Bár titkon szívem szerint én is a Sashával küldtem volna már el Pansyt amiért Draco ennyit bénázik de hát Dracót így szeretjük ugyebár:)))
Termsézetesen Astoriát szokogatni kell ízlelgetni mert ezt is JKR elhintette ide az orrunk elé hogy tüsszöghessünk tőle szóval nem tehetek semmit őt is adagolgatnom kell hébe hóba hogy aztán ne lepődjükn meg hogyhopp már vele van:)))
Nah igyekszem a folytatással jaj mikor hívja már el Dracó Pansyt???? nah megyek is írok gyorsan |
Ez lemaradt:
Ez nagyon tetszett:
- Vésettél is bele valamit? Mondjuk: Az én muffom stipi-stopi? – röhögött gonoszul Draco.
Szegény Draco meg megkapta az ívet...amikor már tényleg ki akarna harcolni magának egy két utalást, akkor már senki nem akar rá utalgatni, mert van más...hát, eezt hívják úgy, hogy szívás :)) Tényleg igyekeznie kéne :)
Nah, most ennyi...olvasnám már a következőt :)) Pusz: Stigu _@/"
A sok fejezet egykritikában átka ,hogy én meg már jól nem emlékszem vissza annyira azelőző fejezetekre mert ugye éppen abban vagyok a leginkább amit legutoljára tettem fel. Hát ezek a cicák ugye eléggé háziasodott cicák voltak és hát én macskapszichóból ilyesmiket szedegettemössze ezért lett ilyen ez a szülés. ha még nem sikerült volna összeszmálázni akkor két cicamicával lett gazdagabb avarázsvilág:)))
Hát Pansy bugyi nélkül azért mindkét fiú fantáziáját izgatta :)))) Blaise a kis huncut amúgy is olyan kis kanos korszakában van most egyfolytában nők és nők és egyebecskék szóval.....természetesen ő az aki Dracót is vezetegeti és irányítgatja Draco saját érzelmeiben is Enek msemmi bajo Blaiseel és a franciákkal ők ilyenek én így ezt is vártam tőlöóük:)Nos a francia betoldásokat ne makartam helyben fordítani mert az olyan esetlen lett volna és hát azért ez könyvekben is így szokás tehát oké volt az úgy meg az csak első olvasatra zavaró utána már nem....
Nos hát remélem is hogy az eredeti könyv történéseiből semmit sem hagyok ki, mert hát tényleg ez a fő cél, hogyugye minden mi azeredetiben benne foglaltatik az vmi körítéssel vaalhogyan itt is megjelenjen szóval még mindig intenzív és aktív figyelemfeladat ez résen kell lenni rendesen nehogy elkalandozzak.
Igen tényleg kivételesen Dracónak most pont ne múgyjönnek össze a dolgok, senki nem segít neki rá a dolgokra és ráadásul ő maga is mindenben olyanbizonytalan ott a mélyben....szegénykém igazán sajnálom:)))) De azért Blaise nagyon bedobta most magát.... És az ékszer is...azért megvették mindketten...nah csak történjen már meg az a meghívás!!!!! Pusz Callie |
Szióka!
No, megint jön a maratoni kritika (pedig tanulnom kéne már :)) ). Megint fejezetenként megyek.
15. fejezet:
Szegény Pansy. Nagy kín lehet, hogy szül a cica és ő csak áll tétlenül :) A macskaszületés nálunk nem ilyen, mert általában elbújik a cicánk valahová, és aztán már csak azt halljuk, hogy nyávognak a kicsik az ágyneműtartóból vagy a szekrény alól :)) (sőt, az egyik a garázsban szült :)) ). Szóval nálunk elbújósok, de mondjuk ők nem lakáscicák, mert azért nagyon sokat vannak a szabadban, és szinte csak enni jönnek be, meg persze simiért :))
Amúgy sikerült nagyon hitelesre megírnod a dolgot. Végül is hány cica lett?? Ez az egy nem derült ki nekem, de lehet, hogy én vagyok csak figyelmetlen.
Aztán megint előjön a Tusa-téma. Itt most van kedvenc jelenetem megint:
- Nekem nem kell a dicsőség. Az én dicsőségem itt van, a zacsimban – s Blaise pimaszul és kihívóan Daphnéra meredve tenyerével megigazgatta a lába közötti halmot. Daphné fújtatva csapta tenyerét a fiú arcára.
Szóval Blaise hozza a formáját :))
16. fejezet:
Nagyon tetszett a lányhálós jelenet :) Főleg a Pansy bugyi nélkül-rész :) Szóval nagyon érdekes, hogy a lányok milyen problémákkal és kétségekkel küzdenek, meg hogy hogyan készülődnek (be vannak sózva a drágák egy kicsit :)) ).
És aztán édes volt Astoria is (kicsit nekem a fiatal Ginnyre hasonlít...vagy csak én látom a párhuzamot közöttük? ). És persze, hogy Draco nem veszi észre, hisz őt meg más érdekel, és nem a kis szőkeség. És el is hangzik a mondat Blaise szájából:
- Mert ki foglalkozna a csendes plátói szerelmes szolid Astoriával, amikor ott van a velejéig feszült, csupa élc és kritika, sötét tekintetű Pansy igaz?
Sztem nagyon igaza van :)
És akkor megérkeznek francicák :) Sztem azért kicsit sok, amit Blaise csinál, de nála ez teljesen érthető (azért én sajnálom Daphnét). És örülök annak is, hogy Draconak semmit nem mondanak ezek a véla-szerű lények (lányok), hisz "mind egyforma". És sztem tényleg olyanok (én nagyon nem szeretem a tucatlányokat).
És a másik kedvenc mondatom ebben:
- A priém…olyán…akárrr az ékszerr. A nő…míndkettőt szereti - vigyorgott Krum. – Priém sok pénz. Nagy üzlet – bólogatott Krum. – Nálunk, ha keddveskedsz egy nőnek…veszel neki bundát…priémet…drágát - bólogatott erősen Krum.
- Egész kedve szokás. Mi simán megvesszük a nőt – vigyorgott rá Draco. :)
:)) Draco nagyon édes :)) És persze végre féltékenyke is a drága :)) (Örök hála Sashának :)) ). Amúgy egy ilyen orosz/vagy akármilyen pasit én is elfogadnék. Van bennük valami furcsa tűz, valami vadság...pontosan ahogy Daphné mondta :)
17. fejezet:
Ez az egész tusa dolog olyan izgi, meg olyan sok feszültséget vált ki :) Tetszik nagyon :) Blaise sztem nagyon nagy segítség Draconak, hogy rájöjjön a saját érzéseire. Viszont azért még mindig sajnálom Daphnét :)) Főleg a nagyon udvarlós-csókolózós résznél.
Engem mondjuk kicsit zavart, hogy nem értettem mit mondanak, mert csak az aljára volt írva a fordítás, lemenni meg nem akartam idő előtt. Szóval próbáltam kilogikázni, hogy mit mondhatnak (persze nem sikerült). :) Tehát lehet, hogy jobb lett volna, ha rögtön mellette van a fordítás (de lehet, hogy csak nekem vannak ilyen problémáim :)) ). Ettől függetlenül Blaise egy szemét :)) Amúyg honnan szedted a külföldi szövegeket? (azt ne mond, hogy oroszul is tudsz :)) ).
18. fejezet:
/Sorry, hogy ilyen kis rövidek a fejezetekhez írt soraim, de nagyon reggel van még :) /.
Jaj, nagyon fura dologra jöttem rá: ez a negyedik év, és POtter lett a negyedik, szóval a fejezetcím több értelmezése is lehetséges :)
Édes, ahogy vitázik a gerlepár, főleg, hogy azért végre Blaise-en is látszik, hogy féltékeny. :) Persze aki szelet vet, az vihart arat (vagy az eső után köpönyeg jobban illik ide? :)) mindig olyan gondban vagyok ezekkel a mondásokkal :)) ).
Meg kezdődnek ezek a tipikus tini-szerelem dolgok egymás rugdosásával, meg piszkálásával. Nekem anya mindig azt mondta, hogy ha egy fiú nem hagy békén a suliban, és folyton szemétkedik, akkor tetszek neki... :)
Aztán persze jön Potter (bár ez most tényleg nem az ő hibája volt...csak hogy védjem őt egy kicsit).
A fogadásos rész tetszik:
- Bármit rátennék, hogy Potter neve lesz a papíron – dörmögte az orra alatt.
- Oké, ha Potter van a papíron megcsókolód Pansyt? – csapott le Blaise a kínálkozó lehetőségre.
- Ilyesmiben nem fogadok, sérti a másik felet – nézett egy pillanatig merően Pansy sötét tekintetébe.
- Rendben ,ha nem Potter van a papíron én csókolom meg Pansyt. HA Potter van rajta akkor nem lesz csók! – vigyorgott Blaise.
- A csókon kívül másra is tudsz mostanában gondolni Blaise? – kérdezte metszőn Pansy.
- Nem – vihogta Blaise.
Kár, hogy nem lett belőle semmi :))
Aztán nagyon tetszik Draco okfejtése. Bár a teljes igazságra azért nem jöttek rá, de így is értelmesebbek, mint mondjuk a Griffendélesek :))
És tetszik, hogy mindig bele tudod építeni az eredeti könyv történéseit (persze ez a cél :) ). Meg hogy Draco és Pansy ilyen jól tudott összedolgozni :)) Na meg persze annak is, hogy jól megbámulta a drágát :))
19. fejezet:
Szegény Pansy...hát, igen, ez van ha az ember körül sok a többi ember problémája, így az övét már nem veszik észre...főleg, ha amúgy is magába zárkózó az ember... Szerencsére azért Draco észrevette...csak sztem ő meg olyan kis bizonytalan a dologban, hogy nem tudom, fog-e csinálni valamit... Mindenesetre azért vicces volt, hogy Blaise tényleg épp most nem vette a lapot, vagy csak máshol járt gondolatban és nem Draco szivatásán :))
És azért én nagyon örültem, hogy Draco választott egyet és közben még Pansyre is gondolt :)) Még ha utána tagadta is :))
És aztán édes volt az is, hogy Monstrot Millyre uszították (vagy mi a csoda :)) ). Azért remélem, hogy tényleg el fogja hívni Millyt...az nagyon kéne most szegény lánynak...
Blaise elhívása meg nagyon gyönyörű volt :)) Olyan igazi férfias, mardekáros :) És tényleg úgy szeretik ők egymást, hogy csak na. Olyan jó nekik :))
Ez nagyon tetszett:
-
|
Ahogy megígértem, itt a kritikád. :) Remélem, semmit sem felejtek ki, ami tegnap az eszembe jutott...
A 15. fejezetben nagyon édes volt, hogy Dracónak tudat alatt is feltűnt Pansy hiánya a reggelinél. :) Szeretem az ilyen kis apróságokat, mert ebből jobban látszik, hogy az ember szeret valakit, mint a tudatos gesztusokból. :) Szóval, ez nekem nagyon aranyos volt. :)
Egyébként, láttál már kiscicákat megszületni? Mert annyira élethűen írtad le az egészet... Blaise hozzáértő mondatai meg minden... Én még sosem láttam kis állatkák születését, csak a tévében összevágott jelenetekben, szóval, tuti nem tudtam volna ilyesmit ennyire reálisan megírni. :)
Édes az is, ahogy Draco féltékenykedik magában arra a Durmstrangos srácra, aki Pansy körül legyeskedik. :) Kíváncsi vagyok, hogy ebből lesznek-e még konfliktusok, vagy hogy Dracót ösztökéli-e arra, hogy lépjen valamit, és próbálkozzon Pansynél. :)
Blaise meg... Hát, ő a tipikus pasi. Szívdöglesztő, és imádom, de a felesége nem lennék, az tuti. Nem bírnám elviselni, hogy más nők körül legyeskedik, ahhoz túl féltékeny típus vagyok. :D Daphné meg... Hát, ő meg olyan igazi mostani tinédzserlány, amilyen én sosem voltam. :D Nem tudom... Mármint, hogy most tényleg szereti Blaise-t, és csak féltékennyé akarja tenni, vagy Blaise neki csak hmmm... jó a szexre, meg aranyvérű és jóképű, és ezért van vele, de mással is szívesen együtt van. Néha azt érzem, hogy szereti, mint pl. mikor félti attól, hogy bedobja a nevét a serlegbe, néha meg a második variációt érzem, mikor pl. lelép egy másik pasival bosszúból. Kíváncsian várom, hogy mi lesz Blaise és Daphné párosával. :)
Az utolsó fejezetet még nem volt időm elolvasni, és mindjárt megyek is el itthonról, de este elolvasom, és utána majd arról is írok. :)
Jaj, és még valami... Ez mondjuk nem kritika, de gondoltam, nem baj, ha ide írom. :) Sajnálom, hogy tegnap nem érezted a lelkesedésünket, és a hálánkat, amiért megszerezted az oldalnak az üzit és aláírást, meg amiért meséltél nekünk a találkozás élményéről. Sajnos, neten keresztül nehéz kimutatni a lelkesedést, de amint megláttam a hírt, mentem és megmutattam anyunak, meg írtam róla lelkesen Timinek is. Szóval, a lelkesedésem és az örömöm megvolt, csak neten keresztül nehéz volt kimutatni, meg fáradt voltam, és úgy gondoltam, hogy az msn-en részletes kikérdezést mára halasztom, remélve, hogy ma este még otthon vagy, és tudunk beszélgetni. Szóval, így utólag is köszönöm a magam és mindenki nevében, hogy szereztél nekünk pár sort és aláírást, mert tényleg nagyon klassz, hogy megismertetted az oldalt, és minket szent könyvünk fordítójával. :) Köszönöm. :)
Mh mh...azért szépen alssan bimbózik ez a rózsa itt ebben a kötetben remélem hogy sikerült éreztetnem is:D és Draco apró rezdüléseit nekem is érdekes figyelnem, hogyéppen mit tesz vagy hogy reagál - na most úgy teszek mintha nem én írném le a tetteit de már megint skizofrén vagyok szóval tényleg oylan minha látnám az egsézet és én mint vmi történetíró csak lejegyezném.
Kiscicákat még ne mláttam születni, bár egy-két napos cicákat már láttam. Nos a fantáziám nem ismer határokat szóval...elképzeltem milyen lehet egy macskaszületés és ilyen lett.
A Durmstrangosról ne mírok most semmit még, majd kiderül a dolog. de jaj már mindjárt itt a bál mh olyan izgatott vagyok miatta hogy elmondnai sem tudom már .....főleg hogy tényleg mióta várok már a bálra...
Blaise. Természetesen hódít ahogy azt el is várjuk tőle. ELgalábbis én elvárom tőle. a daphnéhoz kapcsolódó viszonyát itt most nem részletezem, mert azér elég összetett kapcsolatuk van nekik és talán majd a fejezetek megadják a váalszt, hogy pontosan mi és hogy és miért alakul majd ott is itt is mindenptt.... igyekszem a folytatással ahogy lesz időm:)
jaj és köszi a kiegészítést itt a végén! Pusz |
Szió!
No, jön a kritika. Igyekszem megint sokat és szépet írni, csak egy kicsit szétszórt vagyok, úgyhogy sorry a szétesettségért :)
Görényes fejezet:
Szegény Milly, nagyon sajnáltam őt, hogy ilyen problémái vannak...ami nem ismeretlen sztem egy fiatal lánynak sem (bárki mondjun bármit, még nekem sem, csak én nem vagyok annyira önkínzó, hogy hajlandó legyek fogyózni :)) ). Főleg, hogy ha a kiszemelt fiú észre sem veszi, ami amúgy lehet (nagyon vallószínű), hogy nem is az ő hibája. Szóval a tinik tele vannak önértékelési problémákkal. És nagyon tetszett, hogy Millynek vannak olyan barátai, akik segítenek neki, hogy megbírkózzon ezzel a problémával.
Aztán nagyon tetszett ahogy LLG-re mentek, és tényleg látszott rajtuk a mardekárosság :) Nagyon szépen írtad le őket, és nagyon tetszett, hogy Draco megnézte magának jól Pansyt :) És a "szórakozásos" rész is (bár én sejtettem, hogy Pansy valami kis gonoszkodásos szórakozásra gondolt, de azért reménykedtem, hogy hátha :)) ). Azért jó, hogy Draconak egyre inkább ilyen gondolatok ötlenek a fejébe, hogy látszik már rajta kicsit a lány iránti rajongás. :)
Utána jött a görénnyé változtatás, amit így elolvasva most nem nagyon értek. Mármint tökéletesen értettem mindent, amit leírtam, én már JK-t nem értem, hogy ha ugye Mordon már nem Mordon volt, akkor mi vitte rá, hogy ezt tegye. Hisz ismeri a mardekárosokat, feltehetőleg Lucius Malfoyt is, és Pottert is, akit nem nagyon értem, hogy miért védelmez. Esetleg csak ez is egy fogás lenne tőle, hogy Potter bizalmába férkőzzön? Szóval sztem JK ezt (is) egy kicsit elszúrta (vagy csak én nem látom át az indokait).
Mindenesetre szegény Draco megint megszégyenült, de legalább ezt most talán nem vette annyira a szívére. Talán már kezd felnőni, és máshogy látni, vagy egyszerűen csak hozzászokott már :) Azért sokat segíthet, hogy a barátai ott vannak mellette és támogatják.
Köv. fejezet:
Nah, mondjuk ebben a fejezetben azért éreztetted, hogy Mordon kicsoda is valójában. És megint volt egy kis aranyvérűs utalás (locsifecsi) :)
Uhh, nagyon kemény volt ez a rész a gyűrűkkel és a méreggel. Annyira elcsodálkozom még mindig azon, hogy ennyi eredeti dolgot ki tudsz találni. Fantasztikus! :) Szóval minden elismerésem a tiéd. Most így ebből a szemszövből felismerhető Mordon "igazi" személyisége. Örülök, hogy vannak ezek a részek, mert azért sok hibát eltusol, amit JK beleírt a sztoryba :)
És tök jó, hogy azért a merdekárosak még mindig nem hülyék, és sejtik, hogy valami nincs rendben az öreggel.
Aztán a rúnatanos rész is nagyon tetszett, mert ebből kitűnt, hogy Draco már legalább a saját érzéseit be meri vallani saját magának :))
Jaj, hát most csak ennyit bírtam írni, de tényleg rengeteg dolog kavarog most a fejemben :))
Puszka: Stiga _@/"
Szió! Én pedig igyekszem hosszan válaszolni, már amennyire sikerül. Akkor a görényes fejezet: Előre vetítem, hogy igazán én sem értettem, hogy most Kupor miért csinálja ezt éppen Dracóval. Bár nyilván volt egyfajta nevelő funkciója is, végsősoron igyekeztem itt a fejezeztben vmiféle magyarázatot szolgáltatni, hogy miért is tette. Ugye, hogy távol tartsa magát vmennyire a mardekárosoktól az a legjobb ha utálják őt. Ezért igyekszik mindenkit magára haragítani.
Milly problémáiról csak annyit, hogy úgy láttam ismét a tinigondok színskáláját bővítendő, a szerelmi érzelmi kuszaságok mellett azért egyéb gondok is vannak, más Blaisenek, Más millynek és más Pansynak.stb. Mh örülök, hogykiemelted ezt a mardekárosságot amikor levonultak LLG-re alaposan megkésve....JKR szerint is megkésve. Bár lehet nem sikerült eléggé átütőre na most már mindegy.most így sikerült. Azért az összetartásnak sokat köszönhet az is hogyDraco egyre kevésbé szégyenül meg, vagyis nem veszi annyira a szívére a dolgot, persze van már tapasztalata a megaláztatásokban szóval ha már vkit ennyiszer megaláztak akkor talán már tényleg fel sem fogja vagyis hozzáedződött.
Dracónak szépen lassan cseppekben igyekszem most már adagolni a felkészülést a nagy szerelemre elvégre erről szól ez a kötet, nem ártana ha szerelmes is lenne már végre:)))
Hát néha én is meglepődök, hogy a mardekárosokhoz kötődő hagyományokhoz még mindig jutnak eszembe dolgok pedig már annyi mindneről írtam....de úgy látszik akad még imitt amott vmi ami beugrik a fejembe....remélem továbbra is. Mondhatni Mordon mardekárosai közötti megnyilvánolásával tényleg igyekeztem kicsit kicsiholni hogy hát ő azért ki a mélyben és hogy a mardekárosok előtt annyira nem Mordonos ő. Igen Draco teljesen magában minden érést megtartva de azért kezd vmi ott a mélyben munkálkodni, amit ha másnak nem is legalább magának már beismer. EZ haladás igazán haladás....:DDD
Pusz Callie |
[48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
