Témaindító hozzászólás
|
2007.08.06. 10:06 - |
Ez a történet három nővérről szól. Falco és Mortisha három ikerlányáról, akik lassan elkezdik iskolás éveiket a Roxfortban.
A következő játék három főszereplője: Kendra, Zeleina és Roycee Malfoy-ról.
|
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
- Kendra! - csattant Falco hangja határozottan - Az apád vagyok, úgy beszélj velem! - villámlottak szürke szemei - Anyád lánya vagy, nem vitás! Nem gondolkodsz néha, csak beszélsz! De remélhetően majd kinövöd! - morgolódott - Nehogy azt hidd, hogy én valami rabszolgatartó vagyok és anyád lesi minden szavam, és ha így lenne sem lenne beleszólásod! |
Kendrá-ban feléledt a Malfoy pimaszság.-Idegeskedett miattad,hogy haza jöjj épségben és legyen kinek parancsot teljesíteni.-vágta apja képébe Kendra,mire Falco amúgy is dühös szeme mégjobban elsötétült. |
- Arra kellett hazajönnöm, hogy anyád a szalonban illanózik. Nem egyet, hanem sokat. - fonta össze karjait maga előtt, majd inkább leengedte, és Kendra ágya mellé intett egy fotelt és leült. A sötétség körülölelte, és a háta mögül beszűrődő fény még félelmetesebbnek állította be. - Mivel magyarázod ezt? - kérdezte higgadtan lányát. |
Kendra rettegve húzta le a fejéről a takarót és nézett apjára aki most az ágy végében állt és hidegen nézte őt.Hízeleghetett volna vagy rá is támadhatott volna apjára,ahogy anyjával tette,de tudta annál nagyobb lesz apja dühe így inkább csendben várta a szidást ami nem is kédlekedett. |
Falco benyitott a szobába, és látta az ágyon összegömbölyödött kis alakot, aki szinte beleolvadt a takaróba. Tudta, hogy nem alszik, mert lánya álmában szereti elfoglalni szinte az egész ágyat.
- Kedra Malfoy - szólt halkan - tudom, hogy nem alszol, szóval egyszerűbb ha lehúzod a fejedről a takarót, úgy talán még levegőt is fogsz kapni. Az pedig egy beszélgetés során, nem kell mondanom, hogy nem hátrányos. |
-Mortisha ne mond ezt!-fordította maga felé a nőt.-Te is tudod és én is,hogy remek anya vagy és csodálatos feleség.-ölelte át a feleségét Falco.-Na akkor én átmegyek beszélni Kendrá-val.-csókolta meg a feleségét Falco és elindult lánya szobája felé.
Kendra már hallotta a lépteket a folyosóról és még mélyebben próbált elbújni a takarója alatt. |
Mortisha már túljutott a dühén, most már csak szimplán szomorúnak érezte magát Kendra viselkedése miatt.
-Miután elmentetek, csúnyán veszekedtünk Kendrával. Azt mondta lényegében, hogy úgy táncolok ahogy te fügyülsz, és hogy nem vesszük figyelembe, hogy neki mi a jó. Erre pofonvágtam. - mondta Mortisha, és inkább elővett egy illanót. - Gyakorlatilag leszidtam róla a ruhát, elvettem a pálcákat, és mondtam, hogy még bemész hozzá. Jobb ha én ma már nem jártatom a számat. Fölösleges. - húzta gúnyos mosolyra a száját - én csak egy rossz anya és báb vagyok. - fújta ki a füstöt. |
Falco Mortisha mellett lépkedett a szőnyeggle borított padlón és miután beértek a hálójukba maga felé fordított a a nőt.-Elmondanád végre,hogy mi történt?-kérdezte türelmetlenül már Falco. |
- Féltem, hogy Kendrának köszönhetően a lányok esetleg magánakcióba kezdenek. Vagy csak egyedül ő szökik utánad! - mondta halkan, és jelezte, hogy ennyi most itt elég, majd kettesben beszéljenek. - De most inkább menjünk aludni, biztos mindenki fáradt ez után a nap után! - nézett körbe búcsúzás képpen - Jó éjszakát! |
-Megmondtuk a miniszternek,hogyha mégegyszer csak rá mer pillantani a gyerekekre az lesz élete utolsó nézése.-rántotta meg a vállát Falco majd türelmetlenül a pálcákra bökött.-Ezek,hogy kerülnek ide?-kérdezte ismét Falco. |
- Először meséljetek el mindent, aztán mi is beszélünk! - mondta Mortisha - Blaise, Grainne és Niobe Rose Grainne régi szobájában vannak. - mosolygott a férfira. - De most kérlek, meséljetek! Látom, szerencsére senki nem sérült meg. - fogta meg a mellette álló férje kezét. |
-Elbeszélgettünk egy kicsit a Miniszter úrral.-vigyorgott Falco a feleségére majd közelebb lépve megcsókolta.Az asztalon meglátta a három pálcát és kérdőn nézett Mortishára.-Ezek,hogy kerültek ide le? |
A szalon kandallójában végre felcsaptak a lángok, és Mortisha gyors számlálás után megnyugodott, hogy mindenki épen és egészségesen visszatért.
- Na, mi történt? - kérdezte, és újabb füstfelhőt eresztett fel a mennyezet felé. |
Kendra duzzogva jött ki a fürdőből és feküdt le a selyem zöld tkarójára.Egyben volt mérges és félt.Mérges volt mert nem mehetett el a családjával a minisztériumba,és félt apja dühétől.Tudta milyen az apja ha mérges.Igaz rájuk még nem irányította a dühét,de látta már apját kiabálni és félelmetes volt.Kendra oldalra fordulva összegömbölyödött és probált nem remegve gondolni arra a percre amikor apja belép a szobája ajtaján,mert biztos volt benne,hogy apja még ma meglátogatja. |
Mortisha bevezette Grainne-t a régi szobájába, és beszélgetett még vele egy kicsit, amíg Niobe Rose elaludt. Utána lement a szalonba, és elővette illanós szelencéjét. Kezében forgatta Kendra pálcáját, és egyre a történteken gondolkodott. Tudta, hogy nem kellett volna megütnie Kendrát, de nagyon feldühödött. A lánya nagyon elengedte magát, nem volt kontrollja. Nem engedheti meg neki, hogy ilyen legyen, mert ezzel csak bajba fogja magát sodorni. Remélte,hogy már hamarosan és épségben visszaér a család, és hogy Falco beszél a gyerekük csökönyös fejével. |
-Remek,kössz a semmit Anya.-kiáltott a bevágodó ajtónak Kendra és ledobta magát az ágyra.Fáradtan húgaira nézett.-Azt hiszem az lesz a legjobb ha ti is mentek a saját hálótokba,ne akarjátok megvárni Apát.-nézett kettejükre,majd eltűnt a fürdöszobában. |
- Kérem a pálcád! - tartotta tenyerét Mortisha - A tieteket is! - nézett Zeleinára és Royceera - Semmi szükség a magánakciókra! - mondta, és eltüntette a hopp-poros edényeket is a szobákból. Az összesből, hogy a lányok még véletlen se tudjanak kereket oldani. - Majd apád még bejön hozzád, arra számíts Kendra! - mondta, és a három kis pálcával együtt kilépett a szobából. |
Kendra szeme lassan telt meg könnyekkel.Soha nem büntették vagy ütötték meg egyikőjüket sem,pedig sok rossz dolgot tettek már eddig.Valahol belül beismeret,hogy anyjának igaza van,de a Malfoy-büszkeség nem engedte beismerni ezt. Anyja mellett ellépve a szekrényből kivette a hálóingét és megállt az ágy mellett.
-Szeretnék aludni.-mondta határozottan és az ágyra szegezte tekintetét ezért nem vette észre anyja szemében fellobbanó mérges szikrákat. |
Mortisha keze élesen csattant Kendra arcán. Szemei összeszűkültek, és dühösen nézett a megszeppent kislányra. Kendra nem tudta mitévő legyen, soha nem kapott még egyikőjük sem pofont.
- Mit képzelsz magadról? - kérdezte halkan Mortisha - Az, hogy te nem látod, hogy ellent mondok apádnak, az nem jelenti, hogy nem is történik meg. Igenis megtörténik néha, és akkor megbeszéljük, hogy mi a leghelyesebb lépés! Nagyon sok minden törént a születésetek előtt, és én sem voltam mindig Malfoy-feleség. - pirította le Kendrát - De az, hogy azzal vádolsz minket, hogy nem a ti érdekeiteket tartjuk szemelőtt, az már több a soknál. Ezzel mint szülődet vonsz kétségbe! |
-Persze te is mindig apával értesz egyet.-kiabált anyjával Kendra és felpattant az ágyról.-Ha egyszer apa azt mondja,hogy ide megyünk akkor úgy is lesz,ha apa azt mondja,hogy nem te soha nem ellenkezel vele.De azt nem veszed figyelembe,hogy nekünk mi jó!! |
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|