|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
| Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
| - Igen, különlegesnek tartalak. Különlegesen hisztisnek - csókolta vissza Draco a lányt. - Különlegesen gyönyörűnek - újabb csók. - És különlegesen erősnek! |
| - Már megint mártírt játszol?- sandított fel rá Pansy.- Bár ha különlegesnek tartasz édes, akkor minden el van nézve - állt lábujjhegyre és csókot nyomott a fiú szájára. |
| - Minden terhes nő ilyen hisztis, vagy csak én fogtam ki egy ilyen különleges példányt? - sóhajtott fel félhangosan Draco. Maga sem tudta, miért, de imádta hergelni Pansyt. |
| - Persze csakis a fiadat félted - rázta le a fiú kezét Pansy.- Az én életem már nem is érdekel- nézett a fiúra sértetten. |
| - Hé, lassabban! - szólt rá Draco, mikor a lány kilépett az úttestre, anélkül, hogy körülnézett volna. - Még a végén baja esik a fiamnak... |
| - Álmodozz csak! De most igyekezz!- sürgette Pansy. A remélt cél érdekében olyan gyorsan kapkodta lábait, ahogy csak bírta. |
| - Na, majd meglátjuk! Egyszer majd elmegyünk fürdeni - tervezgetett Draco. - Öt másodpercet adok neked. Addig fogod bírni, hogy rám ne vesd magad! - nyalta meg a száját. |
| - Inkább a nevetéstől fulladnék meg- mosolygott gonoszul Pansy, s kikerülte a pocsolyát, amibe majdnem belelépett. |
| - Már miért állna rémesen? - húzta el a száját Draco. - Szerintem vízbe fulladnál a gyönyörtől, ha meglátnál benne a vízparton. |
| Pansy végigmérte a fiút: Hát nem is tudom, az úszónadrág biztos rémesen áll- gonoszkodott Pansy. |
| - Na, mondd! Mi nem áll jól rajtam? - érdeklődött Draco, miközben átvezette a lányt az úttesten. |
| - Nem azt mondtam- mosolygott csábítóan Pansy.- Te és a realitás! Azért tudnék olyat mondani, ami nem áll jól rajtad- húzta magával Pansy sietősen az utcán a fiút. |
| - Csak reálisan látom önmagam! - mosolyodott el a fiú. - Vagy talán nem tetszem? - húzta fel a szemöldökét kérdőn. |
| - Haha! Draco! Ezt te sem gondoltad komolyan ugye? Annyira öntelt vagy!- mormogta Pansy, s Dracoba karolt, ahogy kiléptek a lépcsőházból. |
| - Hát, mit mondjak! Tényleg! - pillantott a lányra Draco. - De ne aggódj, nekem így is tetszel! - vigyorodott el. - Egyébként meg az én ruhám sem különb, csak nekem minden jól áll! - húzta ki magát. |
| - Ez tök szemétség!- nézett végig a fiún Pansy, miközben a lépcsőn lefelé szaladva végignézett rajta.- a te mugli ruhád nincs ilyen rémes mint az enyém. Tényelg nagyon borzalmasan nézek ki?- nézett rá tanácstalanul Pansy |
| - Hű, de sürgős lett! Ennyire megijesztett a munka gondolata? - nevetett fel Draco. - Ezt viszont még vedd fel, mert odakint meg fogsz fagyni! - nyújtotta a lány felé a saját kabátját. |
| - Arról ne is álmodj!- sziszegte Pansy hűvösen. -Egy Parkinson soha nem dolgozik. Mi a birtokaink jövedelméből élünk. SZóval igyekezzünk, mert meg akarom már szerezni azt az ékszert, aminek a segítségével visszaszerezhetem, a fiamnak azt, ami jár neki- lépett Pansy az ajtóhoz. |
| - Majd, ha te is elmész dolgozni, akkor lesz pénzünk kevésbé szörnyű ruhákra is - lépett oda hozzá Draco. |
| - Mi az, hogy szörnyű?- nézett végig magán Pansy, és undorodva igyekezett a ruhához minél kisebb testfelülettel érni.- Te hoztad, miért nem hoztál egy normálisabb ruhát? AMi nem szörnyű!- sziszegte rá Pansy. |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
