|
Témaindító hozzászólás
|
2007.05.04. 21:00 - |
Na, igazán szép tőled, hogy nyitottad ezt a topicot....bár úgy is addig nyaggattalak volna, amíg kegyelemből vagy le nem szúrsz, vagy meg nem alkotod a szobát! :))
De az, hogy mindenféle vágyak, álmok? na de kérleeeek! :) ilyen eszembe sem jutott... :P |
[Későbbi] [659-640] [639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
| Falco lépett be Mortisha után az ajtón és nézte a lány gyönyörű karcsú alakját! A |
A két nő követte az elegáns hanyagsággal lépdelő Falco-t. Mortisha lopva anyjára pillantot, és látta, hogy szívesen vette volna a Malfoy-fiú "társaságát" az ő korában....meg most is. Nem tudta, hogy nevessen, vagy elszörnyedjen. A szülők szexuális élete valahogy az ő számára kínos téma volt.
- Hölgyeim! - nyitotta ki az ajtót Falco Mrs Greatmoore előtt. Mortisha is belépett, és egy fejbiccentéssel fejezte ki köszönetét az udvariasságért. |
| -Ugyan, öröm ilyen két gyönyörű hölggyel együtt teázni!- hajolt meg kissé Falco. - Menjünk tudok egy helyet.ami biztos tetszeni fog Önöknek. Azzal Falco elindult az Abszol út forgatagában egy kis üzlet felé. |
| - Köszönjük a segítségét, Falco! - hálálkodott gyorsan Mrs Greatmoore, mielőtt lánya még több sértést vághatott volna az ifjú Malfoy fejéhez. - A teameghívást pedig örömmel fogadjuk el, legalább mesélhet erről az érdekes hobbiról, amit a bátyja űz. - mosolygott - Persze ha nem veszi tolakodásnak. |
| - Ajánlhatom, hogy vegyenek valami madarakkal vagy fotózással kapcsolatos dolgot. Annak biztosan örülni fog. Egyébként meg nem zavarnak a hölgyek! Sőt! Esetleg meghívhatnám Önöket egy teára? |
Mortisha egy pillanatnyi megdöbbenés után konstatálta, hogy a fiúnak helyén van az esze.
- Igen, hallottam már róla én is...Valami szőke lány, aki az éjszakáit italozással tölti egy igénytelen lebujban...szörnyű- csóválta ártatlan szemekkel a fejét - Nem is tudom, mit érezhetnek a szülei. - És mint aki kibillent az előbbi gondolatmenetből, ismét Falco-ra nézett - Bizonyára az édesanyja nagyszerű tanácsot tudna adni, de a sok elfoglaltsága miatt nem szeretnénk zavarni. - érintette egy pillanatra a fiú kezéhez kesztyűs ujjait - A bátyja kedves tevékenységéről biztos ön is tud mondani valamit, ami segíthet. - mosolygott Mortisha - És akkor tovább nem is zavarnánk! |
Falco arcából azonnal kifutott a vér, amint Mortisha kétértelmű, szúkálódó mondatai elhangzottak. Szemei résnyire szűkültek, és furcsa fény gyúlt bennük... Mortisha most úgy érezte, hogy talán nem kellett volna ennyire durvának, szemtelennek lennie.
- Értem, tehát erről van szó... az ajándékról... nos ebben talán édesanyám segítségét kellene kérniük...ebben Ő az illetékes. - szólt immár higgattan az ifjú mágus, inkább az anyának szánva a válaszát, mintsem a lánynak.
- Ami pedig a pletykákat illeti Kedves Mortisha, - fordult a lány felé Falco. - azt hiszem nem is olyan régen hallottam egy mágust egy jócsaládból származó fiatal lányről mesélni, aki az éjszakáit kétes hírű fogadókban töltötte, és mások ügyeibe ártotta magát... - nézett merően a megszeppent lányra az ifjú Malfoy. |
Jaj, hogy utálja ezt...gondolta Mortisha...ha nem lenne ez a kötelezettsége, már minden bizonnyal rossz hírt hozott volna a családjára a csapodárságával...De hát a egyszer a férfi nem a gyengéje.
- Deimos esküvőjére szeretnénk valami ajándékot venni. - nyerte vissza hidegvérét a boszorkány - Valami olyan dolgot szeretnénk adni, ami nem egy polcon vagy egy külön teremben végzi. - húzta ki magát - Aminek örülne. Ezért javasoltam anyámnak, hogy Önt kellene megkérdezni a bátyja ízlését illetően. - Mrs Greatmoore helyeslően bólogatott. - Vagy valami más ok is van, ami miatt önről kellene diskurálnunk? - húzta gonoszkás mosolyra a száját - Mert ha igen, kérem ossza meg velünk. - nézett Falco szürke szemeibe - Elsőkézből érdekesebb a pletyka. |
Falco alig éritette, inkább csak gyengéden súrolta ajkaival a sötét hajú boszorka kézfejét... Mortisha tőle szokatlan módon elpirult, és kellemes borzongással a testén, lassan emelte fel a fejét... a világ legjegesebb, egyben legperzselőbb pillantásával találkozott a tekintete... kirázta a dermesztő hideg, közben homloka gyöngyözni kezdett...
- Rólam? És szabad kérdeznem, hogy mivel kapcsolatban merült fel a nevem? - kérdezte kedves mosollyal, még mindig Mortishán tartva szemeit. |
-ÁÁ, Mrs Greatmoore! - hajolt meg Falco, és kézcsókot lehet a nő kézfejére - Micsoda meglepetés! Vásárlással ütik el a szabadidőt? - mosolygott.
- Ami azt illeti, igen! pirult az asszony - bemutatom a lányom, Mortishát - pislantott oldalra - Bizonyára még nem találkoztak! - bökte meg egy kicsit a lányt, hogy üdvözölje ő is az ifjú Malfoy-t.
Mortisha szúrós szemmel nézett, majd felhúzta szemöldökét, és kezét a fiú felé nyújtotta. - Micsoda meglepetés! Éppen önről beszéltünk! |
Mrs. Greatmoore megrovóan nézett a lányára, mintha el sem tudná képzelni, hogy bizony egy Malfoy is járhat tiltott ösvényeken, és tehet olyasmit, amire a családja egyáltalán nem lenne büszke... ha tudomása lenne róla...
- Ugyan már... miket gondolsz... - legyintett az nő, majd sietve hozzátette...
- Miért, hallottál valamit... valami kompromitálót az ifjú Malfoyről? - hajolt közelebb kiváncsian Mortishához.
- Hát tanuja voltam egy-két érdekes találkozásnak a Da... az utcán. - harapta el a mondatot a lány, mielőtt elszólta volna magát, arról hogy merre is kószál éjszaka.
A szőke fiatalember - mintha csak érezte volna, hogy róla folyik a szó - megfordult éskönnyed, puha léptekkel elindult egyenesen Mortisha és az idősebb boszorkány felé. |
| - Úgy látszik, kellemes órái voltak a szöszinek... - húzta tovább az anyját. - Vajon ki lehetett a "szerencsés"? Kíváncsi lennék Pansy Malfoy arcára, mikor megtudja, milyen utakon jár az ő pici fiacskája... - vigyorgott. |
A sötétbordó ruha csodásan mutatott mindaddig, amíg az üveg tükörképében meg nem látta a már emlegetett Malfoy-fiút egy mocskos közből kilépni az Abszol útra.
- Nos, anyám a gondviselés nagyon a kegyeibe vett ma téged. Határozatlanságod az égig ér, és segítséget kapsz. - mutatott kecsesen a talárját megigazító Falco-ra - Talán kérdezd meg, hogy minek örülne a testvére! - mosolygott gonoszkásan, és a Malfoy-fiú látványától hüledező anyján mulatott. |
- Jaj, Anyám, hagyj már engem lógva! Nem is ismerem azt a fiút. Az is lehet, hogy egy kiállhatatlan alak. Csak azért mert Malfoy, még nem esek hasra tőle. - fordította el a fejét Mortisha az édesanyja hideg, szigorú tekintetétől.
- Tudod, hogy nem szeretem, ha beleszólnak az életembe... - sziszegte a lány nagyon is határozott hangnemben., miközben a közeli kirakatban megbújó színes ruhakölteményket vizslatta. |
- Mit vegyünk a Malfoyoknak? - tördelte ujjait Mrs Greatmoore - Nem állíthatunk oda valami silány áruval.
- Teljesen mindegy anya, úgyis mindenük megvan! - vetette oda a lány, és piros csizmája orrával unottan piszikált egy kavicsot a kirakat előtt.
- Nem lehetsz ennyire érdektelen. - ripakodott rá anyja - Tudod nagyon jól, hogy a legifjabb Malfoy-fiúnak még nincs eldöntve a sorsa! - emelte meg Mrs Greatmoore lánya állát. |
Ginny lágy, szinte szűzies csókkal búcsúzott Falcotól, majd felöltötte kissé meggyűrődött, sötét talárját... még egy futó pillanatást vettet a fiatal fiú nemes, arisztokratikus vonásira, a jeges, acélszürke szemekre, melyek még most is követték minden mozdulatát...
|
- Mennem kell! - ült fel Ginny, és magára vette ruháit. Elmotyogott egy-két Reparot, és öltözéke ismét hibátlan volt.
Falcot is elhagyta humora, nem tudta, mit mondhatna ebben a helyezetben. Talán azt, hogy viszont látásra, vagy akármit, amiből kiderül, hogy ezzel nincs vége. De csak odalépett Ginny-hez, és szenvedélyesen megcsókolta.
- Remélem tudod, hogy nem csak ennyi volt. Nem végeztünk. - nézett komolyan a nőre.
- Ezt én is tudom. De ne áltasd magad, hogy hosszúéletű lesz. - húzta végig ujját a fiú arccsontján. |
| A szenvedély percei lassan, óvatosan peregtek, forrón és kiméletlenül, mégis gyengéden öltve testet ebben a különös találkozásban... Ginny Falco meztelen, férfias mellkasán pihentette vörös üstökét, a fiú pedig merengve,elgondolkodva játszadozott a boszorkány napfényű selyem tincseivel. Ujjaival bele-beletúrt az illatozó hajkoronába... Mi lesz ezek után?- járt mindkettőjük fejében a kínos kérdés. |
| Az időközben szintén ruhátlan Falco óvatosan, és tisztelettel tette magáévá Ginny-t, aki ezen teljesen meglepődött. Arra számított, hogy a kezdeti hevességnek megfelelően a fiú lerohanja. De az a fiú, aki a fia lehetne, igazi asszonyként bánik vele. Belesóhajtott a szoba fullasztó levegőjébe, és hagyja, hogy lélegzete Falcoéval keveredjen. |
Falco ajkai csók közben mosolyra húzódtak, és elégedetten kóstolgatta tovább a nő édes porcikáit.
- Nem láttam még nálad gyönyörűbb asszonyt! - sóhajtott fel. |
[Későbbi] [659-640] [639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
