Szia!
Írok neked egy kicsit, még mielőtt elmennél. Az előző kritikánál úgy meglepődtem, hogy most akkor hol a válasz, de aztán megtaláltam... hát, igen, rég írtam ilyen rövidke kritikát, sztem a mostani hosszabb lesz :D
3. fejezet:
Feltűnik a drága nagypapi :D Hát, igen, egy magába zárkózottabb fajta emberről elég nehéz bármit is kideríteni. Pansy nem is volt sztem se az a napló-irogató fajta, nem illik (illene) hozzá.
Lucius kedves, hogy beszél a kis törpével. Ő valahogy mindig jól tudja terelgetni az embereket, tudja, hogy mikor kell felbukkannia, mit kell mondania, viszont nincs ott a felesleges helyeken, időkben. Nagyon jó ez tőle.
És tetszenek a fejezetek elején, vagy végén a kis bejegyzések, részletek, közelebb hozzák nekem a szereplőket valahogy.
4. fejezet:
Huh, hát, mondjuk egy gyereknek elég sok ez a mennyiség így nekem... durva iskola lehet. Én mondjuk már abba is belepurnyadok néha, ha van 5 vizsgám év végén... bár, azért biztos vannak olyanok, amikre nem kell tanulni, magolni, hanem inkább készségeket mér, gondolom én...
Scorptól érthető, hogy morzsákat szedeget, ahol csak tud, elvégre igen pici volt, amikor Pansy meghalt, nem is nagyon élesen emlékezhet rá, és van, aki sokkal több időt töltött a nővel, mint ő. És jó, hogy kap is infókat, nem zárkóznak el ettől az emberek.
Ez a táncos rész kicsit fura volt nekem... mondjuk lehet, hogy én a balettot nem toltam olyan keményen, de azért ilyen fiatalon még nem emelgettek miket :))(megjegyzem, hála az égnek, utáltam az emeléseket, mert mindig valami fatökű hapsit kaptam, aki semmit nem tudott normálisan megcsinálni, és vagy fájt, vagy elejtett, meg hasonlók). Mondjuk az is lehet, hogy azért nem emelgettek minket, mert nem volt egy fiú sem a csoportunkba, ahová jártam??? Hát, fene tudja :)
Jaj, és a birtokra hogy mehettek be idegenek? Meg kik voltak azok? Tiszta gáz, hogy bárki garázdálkodhat a mai világban bárhol, utálom az ilyeneket... És ez a szégyenfal... elég kegyetlen dolog. Nem tudom, az ilyeneket minek boncolgatni, meg folyton mindenkit emlékeztetni rá. Én a holokausztos filmeket sem szeretem... a rossz dolgokat el kell felejteni, nem mindig a másik orra alá dörgölni, meg emlékeztetni rá, legalább is sztem. Ez meg úgy, ahogy van mocsokság. Ugyan úgy megbélyegzés, mint ahogy a sárvérűeket meg akarták bélyegezni... egyik kutya, másik eb...
5. fejezet:
Jaj, ez a menstruálós dolog... igazi kis gonosz ez a fiú :))
Először egy kicsit elszörnyűlködtem, hogy 14 évesen inni????? Aztán jobba belegondoltam, és akkor csináltam már én is ilyeneket :D Szóval 14 évesen már bőven túl voltam az első bepiált hányásomon, meg részeg csókolózáson :D Úgyhogy megnyugodtam, teljesen normálisak ők is :D
Sasha is de kedves, hogy odaadja neki az emlékét. Igazán sokán a keze alá dolgoznak Scorp-nak :)
6. fejezet:
Az eddigi kedvencem :D
Nagyon együtt tudok érezni, meg lenni Dee-vel, nekem is vannak hasonló emlékeim. Mondjuk a rossz hír, hogy a klasszikus balett (még ha spicc cipő nélkül is, de) végig elkíséri az embert ha táncol (és jól, jó helyen táncol), mert az mindennek az alapja. Szóval még a kortársosok is tanulnak balettet, meg baletteznek, bármennyire is utálják (amúgy rendes, sima gyakorlócipőben nem olyan rossz az, most én is megint balettal akarom visszahozni a formám). Jaj, igen, a vérző, sebes lábak... de jó is tud az lenni :(
És ez a csókolózás dolog is tök jó életszagú... ez nagy sokk egy ilyen idős lánynak. És Fabian ötlete nem is rossz, hogy Dee túl tökéletes... a fiúk nem szeretik az ilyet. Valamiért ilyesztő ez számukra...
Azért ezt a pasi agyas dumát nagyon bírtam... meg persze vszeg nem fog utána olyasmire gondolni, hogy ő, meg... sztem az első csók után hullára belezúg, azt csá'... :))) Főleg egy ilyen csók után :D Jaj, olyan édesek, hogy nincs is rá szó :)
No, most így ennyi... több gondolatom nincs, de asszem' megint napszúrást kaptam, úgyhogy nem csoda :( Utálom a nyarat (is). Pusz: Stigu _@/" |