Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Azt hiszem, kénytelen leszek lemondani Grangerről... - sóhajtott fel színpadiasan Draco. - Ha halott lennék, nem csinálhatnám ezt! - mondta, majd magához rántotta a lányt, és szenvedélyesen megcsókolta. |
- csodálatos, és őszinte özvegy lennék ne aggódj!- remegett meg Pansy, s átkarolta Draco nyakát.- CSak feketét hordanék onnantól, és a fiaddal együtt meglátogatnánk minden nap a Malfoy- sírkertben. Nos mit szólsz hozzá? |
- Aztán pedig utánam sírnál egész életedben - követte végig szájával a keze útját Draco. |
- Nem kedves. Én nem őrülnék meg, de ti meghalnátok- mosolygott borzongva az érintéstől Pansy. |
- Megőrjítene a tudat, ha így érnék hozzá, igaz? - kérdezte a fiú, és érzékien végigsimított a lány nyakán és vállán. |
- Tudnám - mosolygott gonoszul Pansy.- Ne aggódj tudni fogom!- lépett a fiúhoz és erőszakosan a szájához szorította ajkait.- Úgyhogy vigyázz Grangerrel! |
- És honnan sejtenéd meg, ha így lenne? - húzta tovább a már amúgy is dühös lányt Draco. Élvezte, hogy Pansy ilyen féltékeny, mert ez azt bizonyította, hogy szereti őt. |
Pansy dühösen fújtatott, mint egy macska, és elnézett. Nem akarta, hogy a fiú kiolvassa a szeméből, hogy igenis nagyon féltékeny. - Kap egy Cruciot, ha a közeledben próbálkozik az biztos. ÉS te is, ha csak megsejtem, hogy róla fantáziálsz! |
- Csak nem féltékeny vagy, kedvesem? - vigyorodott el Draco önelégülten. |
- Hermione Granger!- Pansy dühösen felpattant és idegesen körbejárta a szobát. - Hát Persze! Vajon miért éppen rá gondoltál? Tudom jól, hogy bukik rád!- fújtatott, s harciasan a csípőjére tette kezét. |
- Hermione Granger - felelte Draco, már előre várva Pansy féltékeny kirohanását. A lánynak valamiért az volt a téveszméje Roxfort negyedik éve óta, hogy a Griffendéles okostojásnak tetszik a fiú. |
- Ez igazán jól hangzik. É mégis ki az a titokzatos ismerős?- nézett fel izgatott élénkséggel a Dracora Pansy. |
- Most hogy mondod, igen, ismerek - mosolygott vissza rá titokzatosan a fiú. |
- Értem. Akkor mégis kitől szerezhetnénk százfűléfőzetet? Nekem nincs más ötletem. Ismersz olyat ,aki százfűléfőzetet tartogat a raktárában?- emelte fel a szemöldökét gúnyos érdeklődéssel Pansy. |
- Piton a paranoia élő szobra. Nehezebb betörni hozzá, mint a Gringottsba. Magától meg nem hiszem, hogy adna... Tudom, hogy megmentette az életemet, de akkor is a Rend oldalán harcolt. |
- Esetleg Piton? Megkereshetnénk valahogyan! Neki biztos van tartalékban...- Pansy várakozóan nézett a fiúra, hogy milyennek találja az ötletet. |
- Na és kijét? - ráncolta össze a homlokát Draco, miközben próbált valami ötletet előkotorni a fejéből. |
- szerintem inkább valakinek a készletét kellene megszereznünk...- kattogott lázasan Pansy agya. |
- Akkor valahogy el kell jutnunk az Abszol útra, hogy megvegyük a hozzávalókat. De ehhez is álcáznunk kell magunkat valahogy... |
- Nem beszélve arról, hogy százfűléfőzetet is szereznünk kell, mert a mi készletünk már kifogyott- folytatta Pansy. |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|