|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
| Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
| - Százfűlé főzettel kéne - gondolkodott el Draco. - De ez felvet egy csomó új problémát. Először is hajszálat kéne szereznünk két embertől, akik a meghívottak listáján vannak. Aztán el kéne érnünk, hogy az a két ember ne jelenjen meg a megnyitón - sorolta a teendőket. |
| - ó igen, szóval tudod. Te kis beképzelt!- Pansy incselkedve elhúzódot.- Tehát a kiállítás most hétvégén lesz. Hogyan álcázzuk magunkat? |
| - Tudom - húzta önelégült mosolyra a száját Draco, majd mielőtt a lány rosszallóan tiltakozhatott volna, újra megcsókolta. - Most pedig, kéne egy jó terv! |
| - én is szeretlek Draco!- lehelte a fiú ajkaira Pansy, s belesimult a fiú karjaiba.- Amióta csak ismerlek szeretlek!- ajkait a fiúéhoz szorította. |
| A fiú megnyugodva fújta ki az eddig visszatartott levegőt. Boldog mosoly terült szét az arcán, és a szemei, hosszú idő után végre újra, tetterősen csillogtak. Felemelkedett a padlóról, és magához húzta a lányt.
- Szeretlek! - suttogta szinte hangtalanul. Egy Malfoy csak ritkán mondja ki ezt a szót, de Draco úgy érezte, hogy ez egy olyan pillanat, amikor minden félelem nélkül megnyithatja a szívét. |
| - Draco!- Pansy döbbenten nézett le a fiúra. Merlinre! Az elmúlt időkben már teljesen megfeledkezett arról, hogy igen létezhet normális lánykérés is. Draco biztosan meg is tette volna, azt Malfoyosan, nemesi módon, az apjával együtt eljöttek volna hozzájuk...feleségül kérni őt. Mindez már olyan távol volt, ez a világ. Pansy most mezítláb, ócska fehér hálóingben kócos hajjal nézett le rá, a rozoga parkettás hálószoba közepén. Draco lefogyva, nyúzott arccal karikás szemekkel. Igen. Bizonyára egyikük sem így képzelte el ezt a pillanatot. Ráadásul, úgy ,hogy Pansy már másállapotban van...De Draco már türelmetlenül várja a válaszát. Pansy elmosolyodott.- Igen. Boldogan leszek a feleséged!- mondta ki határozott hangon. |
| - Te leszel a legszebb! Az én hercegnőm! A legújabb Mrs. Malfoy! - tette le elkomolyodva a lányt a földre Draco, majd fél térdre ereszkedett előtte. - Most nem tudok neked gyűrűt adni, de ígérem, hogy egyszer a tiéd lesz a legdrágább és legtündöklőbb gyűrű, ami ezen a földön csak létezik. Az egyetlen, amit jelen pillanatban adhatok, az csak a szívem és a nevem. Lennél a feleségem? - nézett fel a csillogó szempárba. |
| - Ez csak természetes- kacagott a lány a fiú vállára támaszkodva, s kipirult arccal, álmodozott.- Ismét a régi fényünkben lehetünk. Alig várom, hogy melletted vonulhassak végig teljes pompánkban. |
| - Tudtam, hogy ezt fogod mondani! - vigyorodott el Draco. - Ez az én Pansym! - hirtelen felkapta az ágyról a lányt, és megpörgette a levegőben. - Meglátod, hogy minden olyan lesz, mint régen! A fiunkat tisztelni fogják, mint minden Malfoyt! |
| - azt mondom...- Pansy mély sötét hangon, de elszánt arccal fúrta szemeit a szürke pillantásba- , hogy igen. Vágjunk bele!- Pansy ismét izgatott mozdulattal felült, és lázas gondolkodását, a ide-oda ugráló villámló szemei érzékeltették.- Ha elég határozottan és mardekárosan- villant kis gonosz fény a szemében, miközben kimondta a bűvös szót - tervezünk, akkor meg tudjuk csinálni. |
| - Nos? - vonta fel a szemöldökét a fiú. - Mondj már valamit! Mit gondolsz, meg tudjuk csinálni? Vágjunk bele? |
| A lány szemeival mohón rátapadva falta a sorokat ,és mináél tovább olvasta annál erősebben ráncolta a homlokát, majd gondolkodó arckifejezéssel Dracora nézett. |
| - Na, mit gondolsz? - figyelte a lány rezdüléseit Draco. - Belevágunk? |
| Pansy csendesen somolygott, s izgatottan fellapozta a prófétát és kihajtva leterítette az ágyra és hason fekve véigfuttatta szemét a hasábokon. |
| - Azt hiszem, megint zseniális üzletet kötöttem - nyújtotta át a borítékot kissé kipirulva a fiú. - Tessék! |
| Pansy belecsapta tenyerét, és egyetlen lendülettel fellökte magát ,s Draco nyakába csimpaszkodott. Lélegzetvétel nélkül csókolta végeláthatatlan hosszú másodpercekig. |
| - Kezdetnek nem rossz! Az újság árát kiteszi, de a 3. oldal ennél többet ér! Azért még legalább két csókot kérek! Na, mire vársz még? - nyújtotta ki az egyik kezét a lány felé. |
| - Jaj ne légy már ilyen!- ült vissza törökülésbe Pansy és keresztbefonta karjait, s durcás képet vágott.- Jó kapsz egy csókot! Megkapom?- sandított a fiúra szeme sarkából. |
| - Nana! Ne olyan hevesen! - rejtette a háta mögé a oly nagyon vágyott dolgot Draco. - Valamit valamiért... Mit kapok érte cserébe? - kérdezte újra gúnyoros mosollyal az ajkain. |
| - Ó igenigen!- ujjongott Pansy ,és feltérdelt az ágyba, igyekezett kikapni a fiú kezéből az újságot.- Hadd nézzem mutasd! Jaj el sem hiszem!- Pansy félreseperte szeméből a kusza tincseket és izgatottan kapkodott a boríték felé. |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
