|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
| Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
| - De nem is akármilyen példány ez! - tartotta feljebb az ajándékot Draco, mikor Pansy ki akarta venni a kezéből. - A 3. oldalon van a lehetőségünk arra, hogy visszakapjunk mindent, ami valaha a miénk volt! |
| - Óh te drága! Komolyan egy Prófétát szereztél!- Pansy lelkesen felült az ágyban, és izgatottan kukucskált a boríték felé. |
| - Még az is meglehet... - vigyorgott rá titokzatosan a fiú. - Na, mit kapok azért, hogy ezt elolvashasd? - lengetett meg maga előtt egy borítékot. |
| - Mit nem hiszek el? Talán csak rémálom volt ez az egész, és felébredhetek újra a saját kúriánkon?- pislogott laposakat Pansy, és hunyorogva próbált a fiúra nézni. |
| - Mit nem hiszek el? Talán csak rémálom volt ez az egész, és felébredhetek újra a saját kúriánkon?- pislogott laposakat Pansy, és hunyorogva próbált a fiúra nézni. |
| Draco izgatottan rontott be a hálószoba ajtaján, és egyenesen az ágyhoz sietett. Pansy még mélyen aludt, de képtelen lett volna megvárni, amíg magától felébred. Óvatosan megfogta a lány vállát, és finoman megrázta.
- Ébredj, kedves! Ezt nem fogod elhinni! - suttogta remegő hangon. |
| * A második fejezet következik* |
Pansy felnevetett, és Draco kezét a hasára húzta, s összekulcsolták az ujjaikat.
- A fiunk- suttogta halkan Pansy szemei különösen csillogtak az alkonyi fényben. |
| - Oh, te! - nevetett fel a fiú. - Tudod, hogy milyen szép vagy? - nézett végig rajta. - Alig várom már, hogy kigömbölyödjön a hasad! |
| - Persze, hogy egyedi. ÉN találtam ki- bökött a mellkasára elégedett képpel Pansy. |
| - Nuada... - ízlelgette a nevet Draco, majd elégedetten elmosolyodott. - Tetszik. Egyedi és hagzatos név! Nuada Malfoy! |
| - jól van, de ne szoríts!- kacagott fel Pansy.- Lássuk csak. Mit szólsz a Nuadához?- nézett fel hatalmas barna szemeivel a felette térdelő fiúra. |
| - Azt hiszed, hogy ennyi elég, hogy elnyerd a bocsánatomat? - vonta fel a szemöldökét tettetett sértődöttséggel a fiú, majd hirtelen elkapta a lány karját, fölé hengeredett, és nevetve az ágyra szorította. - Kérek egy nevet, és megbocsátok! |
| - Épp az imént vettem észre, hogy már nagyon is felnőttél. Most ne sértődj már meg!- bújt hozzá cica módjára Pansy, és könnyed csókot rebegett Draco puha ajkaira. |
| - De én nem az apámat kérdeztem, hanem téged! - komorodott el Draco arca. - És ne bánj velem úgy, mintha még mindig apuci elkényeztetett kisfia lennék. Ha nem vetted volna észre, már rég felnőttem - tolta el magától a lány kezét. |
| - Ó te engedékeny. Szerintem kérdezd csak meg apádat. Gondolom valami neves és rettegett ős nevét már kiszemelte unokájának, mint méltó név viselőjének- mosolygott gonoszul Pansy és játékosan megcsapkodta Draco pofiját. |
| - Tévedsz, kedvesem. Ötletem sincs - rázta meg a fejét Draco. - Válassz neki te nevet! |
| - Egyetértek Egy erős nevet kell adnunk neki. Nagy nevet. Neked biztos van már javaslatod igaz?- emelte meg könnyedén szép ívű szemöldökét Pansy, s a fiúra sandított. |
| - Valami egyedit! Olyant, ami kifejezi, hogy ő egy igazi Malfoy! - felelte Draco álmodozva. |
| - váratlan és meglepő kérdés- könyökölt fel Pansy és ében hajába túrt.s megtámasztotta fejét.- Te milyen nevet szeretnél adni? |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|