Témaindító hozzászólás
|
2007.08.06. 10:06 - |
Ez a történet három nővérről szól. Falco és Mortisha három ikerlányáról, akik lassan elkezdik iskolás éveiket a Roxfortban.
A következő játék három főszereplője: Kendra, Zeleina és Roycee Malfoy-ról.
|
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
- Azt hiszem mindkét csapat megtalálta az idei kis ajándékot. - mondta halkan Draco, és szája szélén gonosz kis mosoly bújkált.
- Igazán szép munkát végeztél a konyhában, kár hogy a kemencét nem uszítottad rájuk. - mondta Pansy, végignézve gyerekein.
- Hát igen, meg sem közelíti a te télikertes előkészületeidet. - vigyorgott a sáros és elázott unokaseregen. - Lassan mindenki ideér, hogy ki ne maradjon a látványból. - biccentett oldalra a folyosón közeledő Mortishára és Aurorára, és Blaise döngő lépteire célozva. |
Falco végig nézett három lányán majd felnézett a lépcső tetején álló szüleire és kirobbant belőle a nevetés.Grannie,Deimos majd minde kis gyerek csatlakozott hozzá és a nevetésüktől zengett az előcsarnok. |
Apró neszre lettek figyelmesek a főlépcső irányából. Eloltották pálcáikat, és óvatosan lestek ki a folyosó végén. Apró kis talpak cuppogását hallották a padlóról visszaverődni.
Bólintottak, és elindultak a hang irányába, hogy leleplezzék a tilosban járót. Ebben a pillanatban azonban hirtelen kigyúltak a fények, és a három felnőtt egy csapat sáros és vizes gyerekkel állt szemben, akiknek a hajából levelek lógtak, a lépcső tetején pedig Draco és Pansy álltak szögegyenesen. |
Mikor már csupa krém volt az egész konyha és ők is egyöntetűen eldöntötték,hogy ideje lenne elhagyni a terpet és átöltzni egy szárazabb és tisztább ruhába,mert mindenük ragadt már.Kuncogva futottak ki a konyhából és zárták be maguk után a konyha ajtót,hogy oda már ne kövessék a gyilkos sütik,és halkan osontak végig a folyosón. |
Deimos nagyot lendített a serpenyőn, de az irányt már nem tudta befolyásolni, így sikeresen eltalálta Falcot, majd Grainne-t is egy- egy csokoládés muffinnal.
- Szóval harcolni akarsz, bátyó? - vihogott Falco a több kilónyi krém alatt, és nagyot lendítve "ütőjén" sikeresen arcontalálta Deimost, aki úgy meglepődött, hogy hirtelen csak állt és nézett, majd feleszmélt, amikor Grainne is hozzávágott egy marcipános tortaszeletet. Ez után már a legkevésbé sem az kötötte le őket, hogy védekezzenek a konyhai támadás ellen, hanem hogy egymást eltalálják a repülő éddességmunícióval. |
Deimos egy serpenyővel próbálta megállítani a rendíthetetlen citromos sütiket de véletlenül túl nagyot lendített karján és a falon felakasztva lévő tepsiket verte le.Ez idő alatt Grannie-t sem kímélték a fakanalak és sütemények és pálcájával próbálta kilőni a mérges bestiákt,de azok mindig kitértek az átok előlígy kénytelen volt ő is bátyjáihoz hasonlóan egy tepsit fogni és azzal hárítani a süteményeket. |
Deimos és Falco azonban nem tudták maradéktalanul kiélvezni Lisztes Grainne látványát, ugyanis egy armada mérges fakanállal kellett szembenézniük, és azzal, hogy mindegyik el akarja őket fenekelni. Most Grainne-n volt a sor, hogy hahotában törjön ki, az asztal körül rohangáló fivérein. Lassan már akkora volt a hangzavar, ami kissebb sporteseményre hasonlított. Az áfonyás sütemények után a citromosak álltak csatarendbe, és Falco egy elkapott nagy keverőkanállal ütötte el őket, mintha csak kviddicsmeccsen lenne, és egy erőszakos gurkóval kelne birokra. |
Grannie gyorsan pördült hátra a csapódás miatt,és még időben látta,hoyg egy tucat áfonyas sütemény közeledik hozzá éslebukott az asztal alá.Falco sem járt jobban mint bátyja az ő arcát és beterítette az áfonyás krém.Grannie akacagva mászott ki az asztal alól és állította meg a levegőben a süteményeket,de nem gondolt rá,hogy más varászlat is van a konyhában,így mikor elindult az asztalon heverő sütemények felé egy adag liszt borult a fejére,így már a két férfi is nevetett a pórul járt lányon. |
Falco óvatosan nyitott be a konyhába. A sütemények már az asztalon sorakoztak a holnapi ünnepségre, és ha az előkészületeket tekintette a három fiatal, biztosak lehettek benne, hogy van még egy-két biztonsági adag is valahol. A lényeg, hogy ne érjen meglepetés. Ez volt nagyanyjuk jelszava a rendezvényekkel kapcsolatban.
Deimos elvégezte az első pálcamozdulatot, amivel ajándék után kutatott a szekrényben. Követte a példáját Grainne és Falco is, csak ők két másik szekrényt és tárolót ellenőriztek. Ekkor hirtelen Deimos érezte, hogy valami a hátának csapódik. Észre kellett vennie, hogy az eddig békésen szunyókáló sütemények valósággal megtámadták őket, és arca már tele volt áfonyahabbal. |
Következő helyiség ahova betértek a zeneterem volt,de ott sem találtak semmit.Tudták,hogy szüleik és nagyszüleik nagyon okosan dugták el az ajándékokat,de ők mindenképp szerették volna megtalálni a csomagokat. Falco gondolkozva ráncolta a homlokát,hogy hova is kéne menniük.
-Menjünk le a konyhába.Oda soha nem szoktunk lemenni hátha ott lesznek.-suttogta felvillanyozva Falco és máris elindultak az említett helyiség felé. |
Lépteik hangtalanok voltak, mivel rájöttek, hogy mezitlább tanácsos ilyen felfedezések alkalmával bejárni a kastélyt. Ilyenkor persze mindig melegítő bűbájt szórtak a talpukra, le ne bukjanak egy alapos felfázással. Persze az álajándékok után csak a hagyomány kedvéért osontak mezitláb, és a kaland kedvéért.
Benyitottak a nagyszalonba. Néhány pálcamozdulat, és azonosítóbűbáj, és tudták, hogy bizony itt sem igazi, sem álajándékot nem találnak. |
Grannie halkan osont le a lépcsőn,hogy ne ébresszen fel véletlenül sem senkit. Odalent már a testvérei várták.Mindhárman a pálcájukkal világítottak,így tökéletesen látták egymás arcát.
-Na akkor úgy mint régen?-kérdezte suttogva Falco,a főkolompos,ő találta ki minden évben,hogy keressék meg az ajándékokat és egy-két év után szüleik rájöttek,hogy miben sántikálnak ezért ajándékoknak tűnő csomagokat tettek különböző helyekre és nevetve figyelték a gyerekek boldog arcát,hogy megtalálták az ajándékokat majd rájöttek,hogy nincs a dobozban semmi és Falco unszolására tovább kutatták az ajéndékokat.
-Igen.-bólintott egyszerre Deimos és Grannie,és egymás mellett elindultak az ajándékok után. |
A gyerekek kimerültek az egésznapos hócsatáktól és a családi estétől, és persze a jóviselkedés alapvető volt, hogy másnap a megfelelő csomagok között kereshessék a nekik szólót.
Az ajtó halkan nyílt. Blaise egy álmos mosolyt nyomott el, ahogy látta a hálóinben kiosonó Grainne alakját. Még ennyi év után is éjszakai kincsvadászatra mennek a fiúkkal. |
-Természetesen,ha megengeditek szeretnénk itt maradni.-mosolyogott anyjára Grannie és cinkosan összevigyorgott két bátyjával. |
A felnőttek büszkén nézték a gyerekek arcát, amin szintén büszkeség látszott, hogy ők is gyújthattak végre csillagszórót a hatalmas karácsonyfán.
- Remélem maradtok éjszakára, hogy együtt legyünk reggel! - fordult Grainne felé Pansy. - Biztos nem akarnak kimaradni a kicsik az ajándékosztásból, ahogy ti sem az éjszakai kutatásból! - mosolygott Pansy, hiszen tudta, hogy Grainne és Falco Deimossal minden évben nagy ajándékkereső kalandban vettek részt, hogy felkutassák a meglepetéseket. |
Blasie és Deimos gyerekei is elővették pálcájukat és megismételték Draco pálcamozdulatát és ezzel még több csillagszóró kezdett sziporkázni a teremben. |
- Mindenki mondhat egy csillagszóróvarázst! - mutatta a helyes pálcamozdulatot - Spirituelles!-hangzott fel a varázsige, mire csodálatosan sziporkázó csillagszóró ontotta szikráit. A lányok óriási szemekkel nézték, majd ők is pálcát emeltek. Ismét elhangzott három vékonyka hangon a bűbáj, mire három kis sziporka csücsült fel az ágakra. |
-Na akkor talán induljunk el szép lassan a karácsonyfa felé.-jegyezte meg Draco,ahogy elhalt anyja hárfázásának utolsó dallama is.Még ki sem ejtette a mondat utolsó szavát minden gyerek önfeledten pattant fel helyéről és versenyfutásban közelítettékmeg a fát.A felnőttek mosolyogva csóválták a fejüket a lelkesedő gyerekeket nézve. |
Az este szépen telt el, és mindenki csodálattal hallgatta Draco és Pansy zongorázását. Utána Narcisszát is rávették, hogy hárfaművészetével kápráztassa el a családot. A vidám és előkelő, mégis egyszerű együttlét meghatározó volt a család életében. Másnap úgy is halálfaló körben lesz megtartva az ünnep, akkor pedig ismét előtérbe kerül a hatalom, a fensőbbség és a hidegség. De ilyenkor olyan család voltak mint bármelyik másik. Már amennyire lehet ilyen állítani róluk. |
-Dehogynem,én ne tudnám.-kacagott fel Blasie majd részletesen elmesélte a láyoknak hogyan jutnak el a Szükség Szobájáig.
Miután mindenki végzett az ebéddel átültek a szalonba,és a gyerekek a felnőttek meséjeit hallgatták.Roycee természetesen ismét dédpapája mellett foglalt helyet,mire Lucius csak egy mosollyal felet. |
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|