Témaindító hozzászólás
|
2006.11.26. 15:05 - |
Hideg szél söpört végig a londoni szűk utcán, felkavarta a száraz faleveleket a macskakövekről. Londonban könnyű eltűnni a világ szeme elől. Legalábbis így gondolták. Pansy a kályhában próbálta élesztgetni egy piszkavassal a tüzet. Hűvös volt, az apró konyhában. Az ajtó felől motoszkálást hallott, s pálcáját előhúzva hátrafordult... |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Na és mi legyen a neve? - tette fel hirtelen a kérdést Draco. |
- Csodálatos volt. Életem legszebb estéje- mosolygott buja elégedettséggel Pansy és nyújtózott egyet a fiú mellett. |
- De igen, csak tudod, mi férfiak szeretjük ezt hallani is - mosolygott Draco a lányra. |
- Talán nem úgy tűnt - nézett vissza rá fátyolos szemekkel Pansy. |
- Jó volt? - nézett fel a lány szemeibe Draco még mindig homályos szemekkel a kéjtől. |
Pansy aprókat pihegve játszadozott Draco verejtékes hátán ujjaival, s elmerült a kielégültség boldog lebegésében. |
Abban a pillanatban, ahogy a lány teste elernyedt, végre Draco is elengedhette magát. Ívbe feszült a háta, miközben mély torokhangon felnyögött. |
Észrevétlenül, és gyorsan hullott rá a gyönyör, hosszan, előbb nagy hullámokban, majd egyre kisebb rezdülésekben végigfutva egész testén. Draco derekát félelmetes erővel szorította combjaival az orgazmus csúcspontján. |
A fiú összeszorított szájjal igyekezett visszafogni magát. Azt akarta, hogy előbb Pansy érezze a végső gyönyört, és csak azután akarta ő is követni a mennyországba. |
Pansy kifulladva nyöszörgött az élvezettől, ahogy érezte Draco gyorsabb ütemet diktál. Mindig is szeretett Dracoval szeretkezni, de a mostani túlszárnyalta minden eddigi együttlétüket. SZinte az eszét vesztette, ahogy mélyen magába fogadta Draco lüktető vágyát. |
- Tényleg türelmetlen vagy, kedvesem! - sóhajtott fel a fiú, de teljesítette a lány kérését. |
- Annak örülök - zihálta Pansy.- Gyorsabban!- nézett Draco izgatott arcába rövid pillantással, majd ismét lehunyta szemét. |
- Szzz... A vérmérsékletedre én sem panaszkodhatok... - szisszent fel Draco, ahogy a lány belemélyesztette a körmeit a vállába. |
Elragadtatott sóhaj hagyta el az ajkát, s behunyt szemmel merült el a vágy hullámaiban.
- Igen- lihegte kapkodva.- MH . Ezt szeretem benned a legjobban- lassan megnedvesítette ajkait.- Az arisztokrata énedet ,és véredet- megkapaszkodva Draco vállában vette fel a mozgását. |
- Így igaz! - bólintott Draco, majd a dereka köré vonta Pansy lábait, és óvatosan belemerült a testébe. - De te szereted az arisztokrata énemet, nem igaz? |
- Ah megszólal az arisztokrata véred! A név továbbvivője!- mosolygott Pansy, s izgatottan várta, hogy Draco beléhatoljon. |
Draco felemelte a fejét, majd visszafeküdt Pansy mellé.
- Persze, hogy örülök neki! Hogyne örülnék a fiamnak? - ékelte be magát a lány lábai közé, és szorosan magához ölelte őt. |
- Ha így kényeztetsz...- Pansy érezte, hogy Draco most minden korábbi szeretkezésüknél jobban igyekszik az ő örömére tenni, és ez megmelengette a szívét.- Mond örülsz, hogy gyerekünk lesz? |
- Tudtam én, hogy csak ez miatt lettél terhes - csókolta meg a fiú mosolyogva. Majd lejjebb csúszott a lányon, és az ajkaival váltotta fel a kezét. Ebben a pillanatban jobban vágyott Pansy gyönyörére, mint a sajátjára, habár ezt Malfoyként soha nem ismerte volna be. |
- Óh igen?- Pansy finom gúnymosolyt eresztett meg.- Akkor máris megérte tőled teherbe esni - s engedte, hogy a fiú kényeztesse |
[346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|