|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.06. 10:06 - |
Ez a történet három nővérről szól. Falco és Mortisha három ikerlányáról, akik lassan elkezdik iskolás éveiket a Roxfortban.
A következő játék három főszereplője: Kendra, Zeleina és Roycee Malfoy-ról.
|
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
| Halkan nyílt az ajtó. A fürdőből vízcsobogás, majd egy vízbemerülés hangja hallatszott ki. Falco halkan lépdelt be Mortisha fürdőjébe, és nézte a habok között fekvő nőt. Fekete haját a kád káváján kívül engedte le, ami fekete vízesésként omlott a padlo felé. A lányok születése után növesztette meg a haját. |
Kendra épphogy lefeküdt nyílt az ajtó és két húga surrant be a résen.
-Na nagyon leszidott?-mászott be az ágyba Kendra mellé Roycee majd Zeleina is.
-Hát,lehet,hogy utánnad Roycee most rajtam gondolkoznak,hogy kitagadjanak-.-fintorgott Kendra.-De most már aludjunk,holnap indulunk a Roxfortba.-mondta testvéreinek és hagyta,hogy a húgai is az ő ágyába hajtsák le a fejüket. |
| - Én is téged, akkor is ha legszívesebben agyoncsapnálak! - ölelte át a kislányt, és egy kicsit megpaskolta a fejét. - Anyáddal meg vigyázz, mert a megsebzett vadállat hozzá képest egy szelíd kiscica! - simított át a kis arcon, és végre elhagyta a gyerekszobát. Hallani vélte a kis mezitlábas talpak neszét a folyosón, és elmosolyodott a tudattól, hogy lányai ugyanúgy hallgatóznak, mint ők régen. |
| -Majd igyekszem-bólintott komolyan a lány és gyorsan felpattant az ágyból.-Nagyon szeretlek.-fonta át vékony karjaival apja nyakát. |
| - Én is sajnálom Kendra, de meg kell értened, hogy a szabályok nem mindig azért vannak, hogy áthágják őket. - simogatta meg a kócos fekete fejet - Legalábbis a mieink nem. - mosolyodott el egy kicsit, és még jobban összeborzolta a kicsi haját. - Anyáddal nehezebb menet lesz, arra készülj fel! Nagyon büszke nő, nagyon erős, kemény, ti nem láthattátok így sokszor. Sőt, talán csak most először. - nézett kérdőn a lányára. |
| -Apa!-fogta meg kis kezeivel Falco csuklóját Kendra.-Nagyon sajnálom amit mondtam.-könnyezett megint a lány szeme. |
| - Csak remélni tudom, hogy igazat mondasz, és tényleg így gondolod! - állt fel Falco - Most pedig feküdj le, és aludj! - takarta be Kendrát - Holnap délután elviszünk benneteket a Roxfortba. - indult az ajtó felé a férfi. |
| -Nem,nem így gondolom esküszöm-rázta meg a fejét Kendra és hosszú tincsei csapkodták az arcát.-Én nagyon sajnálom amiért olyanokat vágtam Anya és a Te fejedhez is.Nem lett volna jogom ilyeneket mondani,főleg,hogy nincs is igazam. |
| - Nem fogom azt mondani, hogy nem haragszom rád, Kendra! - nézett lánya sötét szemeibe - Csak remélni tudom, hogy mindez nem valódi gondolat volt, hanem hiszti, mert ha tényleg így vélekedsz rólunk, akkor valamit nagyon elronthattunk. |
| -Rendben.-bólintott Kendra cslódottan.Nem akart még visszamenni a Roxfortba,a szüleivel akart még maradni pá napig.-Haragszol rám nagyon Apa?-kérdezte Kendra apja szemébe nézve. |
| - Holnap reggel magunk viszünk benneteket a Roxfortba, hogy hétfőn folytathassátok az iskolát. |
| -Tudom.-hajtotta le a fejét Kendra és hallgatta apja szidását. |
| - Akkor meg mi a fenéért nem akartál szót fogadni? - kérdezte halkan, de határozottan. Tudta, hogy most kell egy kicsit meggyötörnie lányát lelkileg, különben kezelhetetlen lesz, és legközelebb talán bele is hal a meggondolatlanságába. - Nagy árat fizettünk értetek, és így hálálod meg? Ha nem is tudsz róla miért, de egy gyereknek akkor is az a dolga, hogy hallgasson a szüleire. Mert nem ellene vannak! |
| -Nem tudom,-szipogott továbbra is Kendra,-én csak melletted akartam lenni.Én szeretlek téged is és anyát is.nézett apja szemeibe Kendra,amjd újra a takarót kezdte viszlatni.-És nem tartalak zsarnoknak.Te vagy a legjobb apa a világon.-suttogta és Falco-nak előrébb kellett dőlni,hogy megértse mit mond Kendra. |
| - Pedig nagyon is sikerült. - mondta Falco, és mozdulatlan ült a fotelban - Egyszerűen nem értem, hogy merült fel benned egyáltalán az ötlet, hogy jönnél, vagy mi alapján állítasz be zsarnoknak magaddal vagy a család többi tagjával szemben. - sóhajtott - Mondd el Kendra, semmi szükség arra, hogy ilyenek rögzüljenek benned! |
| Kendra hangosan felprüsszögve térdelt le az ágyra és temette az arcát a kezébe.Nem akart ilyeneket az apja fejéhez vágni,de utálta,hogy ilyen igazságtalan volt vele apja.-Én...éhn cshak...se-segíteni akartam nekhhed,-hüppögött a lány a kezei mögül,-nhhhem akhartam anyát megbántani és téghhed sem. |
Falco már erősen a pofon határán volt, de leengedte a kezét.
- Hogy mondhatsz ekkora ostobaságot? - ült le a fotelba, és már érezte, hogy Mortisa miért volt olyan levert. Az ő dühén is átverekedte magát ez a szomorúság. - Azt képzeled, hogy hobbiból tartunk benneteket a testvéreiddel? A gyerekeink vagytok! Vér a vérünkből! Alig vártam, hogy megszülessetek! - idézte fel azt az estét Falco - Téged vehettelek először a karomba! Már akkor tudtam, hogy soha nem hagyom, hogy bajod essen! - nézett az ágyon állo kislányra - Erre ilyenekkel vádolsz anyád után most engem is? |
-Jah,hogy ez a bajod!Hogy ki kellett szbadítani és nem maradhattál itthon inkább.Tudod mit akkor máskor ne indulj a keresésünkre vagy ha meg is teszed engem hagyj ott!!!-ordította a lány és szemeiből patakzott a könny. |
| - Nem volt elég mára a pofonból? - állt fel Falco is - Mindenáron ki akarod harcolni? Soha nem volt szükség arra, hogy így fegyelmezzünk! Miért pont most megy el az eszed? - hajolt közelebb Kendrához - Nem elég, hogy összeszedjük Merlin háta mögött a tojáshéjas fenekedet, és még neked áll feljebb? - sziszegte mérgesen - Mi a fenét képzelsz? Hogy nem aggódunk értetek? Hogy viccből ugrott mindenki amikor kerestünk benneteket? Hogy véletlen mondtam, hogy maradj itthon? NEM! |
| -Ó persze.-pattant fel az ágyról Kendra és szembe állt apjával.-Én csak hallgassak mindig,én nem leszek olyan mint anya.-kiabált apjával Kendra. |
[447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
