igen én is rácuppantam a múlt hetekben az akácra...akad azonban új függnivaló is...én most csak annyit mondok hogy hadvezér és vááá...:Dminden éjszakámat vele töltöm mert házidogát írok belőle...de már túlfüggés van...mint mindig...tehát függd csak az akácot...épp msot gondoltam bele, hogy Lucius akác, Narcissa méz és a kettő együtt akácméz

akác+méz=akácméz

;) Na késő van már, látszik is. Pusz!És jó hetet! Callie

SZiasztok olvasók (khümm, hát, igen)!

A mai napom teljes ko-ban telt...rájöttem, hogy melyik növény az akás :D És hogy ez épp virágzik :D Szóval ennek folyományaként én egész nap egy fürt akárvirággal mászkáltam, a metrón, a buszon, mindenhol, és azt szaglásztam :) Szóval egész nap magam mellett éreztem Luciust :D Kicsit sem néztek furán rám az emberek.

Csak ennyit akartam megosztani veletek :) Holnap szedek majd egy új ágacskát, amit egész nap szaglászhatok. :) Imádom az illatát. :)) Na, függjetek ti is valamit, csak ajánlani tudom.

Pusz: Bigu _@/"

Good evening, moonlight!

Én most csak jelezném, hogy szeretném a blogomat (szerintem én írtam a legtöbbet :)) ). Sacckát meg felhívom majd, hogy kő-e neki a blog, és akkor írok a nevében is.

Most meg rohanok vissza tanulni... Éljen a vizsgaidőszak előtti hajrá :((

Cuppantyú: Stiga-biga _@/"

Ohhh, hát persze egybe miért is férne be!????? :( Na, ami lemaradt:

 Bár, azt hiszem, hogy ezt a mai világod, amiből a csodák és az álmok ennyire ki vannak veszve, nem is lehet másképp kibírni. Csak ha az ember épít magának kis menedékeket, ahová menekülhet a szörnyűségek elől. MIndenestre talán egyszer még az álmodozóké lesz a világ...  Én hiszek benne.

Csak néha úgy érzem magam, mint a kakukktojás. Ott van a sok pici tojás között, érzi, hogy ő annyira más. Máshogy is néz ki, nem is illik a többi közé. De azért néha megnyugszik, mert van pár hozzá hasonló és nincs teljesen eegyedül a fészekben. Mondjuk mindegy is, ő sokkal nagyobb, jobb, mint a többi mini kis tojás. Szóval inkább büszkének kéne lennie. Mégis mindenhol azzal találja szembe magát, hogy ő a különc, a bolond, a "beteg", a MÁS. Pedig csak talán a többiek nem eléggé tojások hozzá képest :))

Na, mindegy. próbálok valami vidámabb témát keresni. :) Mondjuk elég nehéz, mikor ilyen az ember alaphangulata. Most néztem egy nagyon édes Disney mesét, a Bűbájt. Mindenki nézze meg ezt a mesét!!! Annyira aranyos, annyira kedves. Na, én kb. úgy szoktam néha érezni magam, mint Giselle :)) Amúgy tényleg ez egy nagyon jól eltalált újabb Disney mese, ami nagy szó, mert nekem az új Disney hercegnős mesék nem szoktak tetszeni. De ez nagyon aranyos.

Na jól van. Én asszem' lelövöm magam mára, mert mindjárt jön a hajnal, és azért valamit aludni sem ártana :) Puszillak titeket, és köszönöm, hogy vagytok nekem. Nekem ez nagyon sokat jelent. Mert találtam kis kakukktojásokat a fészekben, és nem vagyok olyan egyedül.

Pusz: Stigu-bigu _@/"

Holdfényes szép éjszakát tudok csak kívánni már megint. Ez van, az éjszaka az én időm.... tudjátok, mint az éjszakai pillangóknak :))

Kicsit megint elkapott a mélabú...valahogy nagyon könnyen esek mostanában ebbe az állapotba...nem is értem, miért? Szilvesztert hallgattam éppen, és hát ő az a nagyon vidám vickó, tehát teljesen érthető, hogy mindig ezt hozza ki belőlem. Meg valahogy azt figyeltem meg, hogy a musicaleknek/színdaraboknak is valahogy mindig szomorú a vége. Rómeó és Júlia, Mozart, Rudolf... igazán ideje, hogy végre megnézzem már a Szépség és a Szörnyeteget, annak legalább a vége jó :))

És az a legrosszabb az egészben, hogy tudom, hogy jól tettem, amit tettem, mert ez volt az egyetlen járható út, de azért sokszor megkísért a gondolat, hogy nem adtam-e fel túl hamar? Jaj, már megint ez a szám. Javaslom, aki nem hallotta még, az hallgassa meg (Sacc, ez neked nem szól, te sztem már nagyon jól ismered ezt a számot). YouTube-on írjátok csak be, hogy Túl hamar, és a Szabó P. Szilveszteres egyetlen kijövő lesz az. Sztem nagyon szép szám, és engem mindig nagyon elgondolkodtat.

Na, mondjuk mindegy is már, kár a múlton keseregni, úgysem tudok már rajta változtatni...miért nincs egy fránya időnyerőm.... és talán értelme sem lenne. Mert minden a lehető legjobban történik, meg persze a lehető világok legjobbikában élünk, ahogy azt már a Candide-ben nagyon okosan leírták :)) Kicsit vígasztal, hogy jövöget a tavasz... Ébred a tavasz :)) Nálunk már megint virítgatnak a hóvirágok...bolond egy időjárás van. Tavaly se volt nagyon tél, idén még annyira nincs. Hol a hó??? Hol a nagy hideg, hogy a kandalló elé lehessen heveredni??? Hol a kandalló??? :)) És persze hol van a pasi, akivel összebújnék a kandalló előtt???

Amúgy szeretném is ezt a körkérdést elindítani, már csak személyes okokból is :)) tehát a kérdés: HOL LEHET ISMERKEDNI??? Lehetőleg jó pasikkal. Olyannyira ki vagyok esve a praxisból, hogy csak na. Igazán sose voltam nagy ismerkedő, ifjúságom idején meg még egész más volt a világ... mondom ezt úgy, mintha kb. legalábbis egy 200 éves vámpír lennék :)) Tényleg, vajon vámpírokkal hol lehet ismerkedni? :))) SImán befizetnék egyre :)))

A másik dolog, ami foglalkoztat újabban nagyon, az a színészet. Ez a dolog amúgy sem áll messze tőlem... egy táncosnő azért elég közel van ehhez a világhoz. Előadóművészet mindkettő. És a színészetet mondjuk én még az énekléssel is összekapcsolnám. :)) Csak most se időm, se energiám. Vagy legalábbis ezzel próbálkozok nagyon kibújni :) Mindig ezt csinálom... megszületik az ötlet, aztán elkezdem keresni a kibúvókat. :)) De mondjuk ez most eléggé nagyon foglalkoztat. Talán belépek valami amatőr színjátszó-éneklő társulatba, aztán majd vándorcigányokhoz hasonlatosan járom az országot, és minden kis városban hagyok egy plátói szerelmet :)) Vagy csak egyszerűen befutok :)) MOndjuk én már azzal is elégedett lennék, ha Szilveszter egyszer énekelne velem :)) Meg mondjuk Kató :)

De sztem tényleg nagyon jó dolog lehet ez a színház-buli :) A legkülönbözőbb szerepeket öltheted magadra, miközben nem kell teljesen, örökre azzá válnod. Lehetsz kurva, hercegnő, sellő, Titánia, vagy tündérlány, és este, miután lejössz a színpadról, visszaalakulsz azzá, aki vagy. És közben már változol is. Nagyon izgalmas lehet. Mindig belebújni ezekbe a szerepekbe. Átélni, hogy milyen lehet egy másik élet. Ezért is szeretek musical dalokat énekelni. Mert az egy csepnyi kis szerep...egy csepnyi kis más-élet.

Mondjuk én amúgy is hajlamos vagyok a saját kis világomban élni. Így született meg a könyvem ötlete is...egy kis álmodozásból...egy kis utazásból egy másik világba. Azért néha elgondolkozok azon, hogy nem a megboldogult pszichiátriai intézetben lenne-e a helyem?! :) Nyugtassatok meg, hogy azért ez még nem kóros :)) Bár....kérdelek pont titeket, akiknek azért mindenkinek megvan sztem a maga kis világa... :)) Bolond az őrültek között :))) Bár, azt hiszem, hogy ezt a mai vil