|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.03. 08:59 - |
| Avagy Blaise története... |
[4-1]
Szia Callie!
Nagyon szeretem Blaise karakterét, bár én nem szeretem ezt a férfi tipust, és nem kívánom magamnak. De mindig is szerettem, ahogyan Pansyval bánik. Pansy azt hiszem a NŐ aki független, erős, odaadó, intelligens és ezekből fakadóan gyönyörű is. Nem csoda hogy Blaise szeretei őt és úgy hiszem, hogy Grainne mellett is érez valamit iránta, ami nagyon tetszik. Az elején nagyon bejött, hogy visszaemlékezett az első nőre, az első szűz lányra és végül Daphnéra. Daphnéról jut eszembe. Grainne eléggé hasonlóan kínálta föl magát, nem? A körités persze érzékibb volt, de ő is mondta hogy mit akar. Blaise ennek ellenére meglepődött és erre már nem emlékszem pontosan de mintha írtad volna, hogy nem szokták neki ezt csinálni. Pedig Daphné is hasonlóan járt el. Hogyhogy nem tettél rá utalást? Vagy Blaisenek akkor nem is jutott eszébe? :D
És Grainnek miért fájt az első együttlét? Mert ha akarta a dolgot, akkor nem tudom hogy miért félt tőle. Blaise türelme nagyon tetszett, ahogy tanítgatta őt, de a valóságban nem hinném, hogy ez így megy. szterintem ha egy nő fölajánlja magát, akkor ő is akarja. Vagy Grainne csak azért csinált úgy, hogy Blaiset elcsábítsa, hogy NEKI okozzon örömöt?
Még nem olvastam végig, de úgy gondoltam jobb ha kiírom magamból a kérdéseket :)
Pusz: Mirjam
Szia Mirjam!
Örülök, hogy írtál, és pláne, hogy ehhez a történethez, mert ide olyan keveset kaptam, pedig igazán ez Blaise, ez az ő története csakis és kizárólag és akárhogy is Pansyhoz hasonlóan ő valahol az én gyermekem, az én szüleményem, az én alkotta karakterem, aki iránt örökkön örökké elfógodott leszek.
Pansy és Blaise. Én úgy fogalmaznék az igazi szerelem. AZért mert plátói azért mert beteljesületlen, azért, mert mindketten érzik és tudják, hogy lehetne belőle akármi is, ám a helyzet az élet a sors mást rendelt nekik. Blaise. az igazi, tiszta lovagi szerelem. A magasztusított nő. és akárhány nő ,akárhány gyerek után is...Pansy egy külön misztérium Blaise életében.
Grainne felajánlokázását én teljesen másnak éreztem. Blaise és Grainne között akkor már javában érzelmes gyengéd szerelmes körjátékok játszódtak le. És az, hogy Blaisenek hány nő ajánlkozott fel??? hát szerintem számát sem tudja már. De éppen, az ahogy Grainne teszi, nos úgy senki. Ezért érezte Blaise nagyon egyedinek. Ezért felejtette el az összes többit. És talán minden mozzanat eggyel közelebb hozza a végső cél felé. Hogy Grainne az lesz neki aki.
A fájdalom. Hát magát az intim együttléteket és a bevezettetést a paradicsomba. Ki hogyan éli meg. Mivel mind különbözőek vagyunk...hát ezért mindenki máshogy. Azért Grainne bármennyire is merész lány, ő nagyon visszafogott és tényleg nem lehetséges, hogy amit annyira szeretnénk, ha megvalósulhat akkor megrémülünk tőle? A szex is olyan mint a járás, a beszéd és egyebek, hosszú hoszú gyakorlás után lesz igazán szép és jó.;)))) és mindig változik, attól függ éppen kihez beszélünk:))))
További jó olvasgatást! És várom a további véleményedet is a történetfolyamban! Örülök, hogy visszatértél! /Egyébként mi történt? Remélem semmi baj. Jó sok hónapon át nem láttalak errefelé.../
Pusz! Callie
|
Szóval, én nem fogok olyan szépen írni, mint Mortisha, csak összefoglalom, hogy mi az, ami miatt zseniálisnak tartom ezt az írásodat is.
1.) Realizmus: Imádom, hogy nem idealizálsz semmit és senkit, minden karaktered és minden esemény, amiről írsz emberi. Vannak rossz és vannak jó tulajdonságai a szereplőknek, és a mindennapjaik is olyanok, mint bármely más emberé. Ők is veszekednek, féltékenyek, az első szerelmeskedésük fájdalmas, betegek és fáradtak.
2.) A jelképek: Imádom, hogy egy csomó mindennek szimbólum értéke van. Egy egész kis szimbólum világot építettél fel az írásodban. A levendula színű talár, az illanók szereplőkre jellemző illata, a zongora és a rajta játszott dalok... Mind-mind egy csak a te írásodra jellemző szimbólum.
3.) Ezer egy éjszaka meséi: A történetben nem csak a jelen dolgairól tudhatunk meg dolgokat, hanem a múltba is visszautazhatunk Blaise történetei alapján. Először Pansynek mesél, aztán Grainnek. Ezekből a történetekből ismerhetjük meg Blaise életét, személyiségét, és azt is megtudhatjuk, hogy milyen személyiség fejlődés során lett mardekáros tinédzserfiúból egy hatalmas sereg szellemi atyja és vezetője.
4.) Szerelmek: Sok féle nőt megismerhetünk a történetekből Blaise által. A szende szűztől a vadmacskákig sok féle karaktert felvonultat a múltjából, és ezáltal megtudhatjuk, hogyan viszonyul a nőkhöz. Grainne a végállomás. Az utolsó nő, aki megbabonázza, és aki mellett végre megtelepszik. A kapcsolatuk izgalmas Romeo és Júlia történet, mégis mellőzi az összes sablont, ami más ilyen történetekben megtalálható. Attól lesz egyedi a szerelmük, hogy nem tökéletes, nem illúziókkal és mesékkel teli. Az első szerelmeskedésük igenis fáj (meg a második, harmadik stb. :) ), és Grainne-nek is, mint minden nőnek megjön a menstruációja. Blaise pedig nem lesz hős lovag, aki a tökéletesség megtestesítője. Ugyanolyan szexmániás és szabadszájú marad, mint amilyen volt, a különbség, hogy most nem néz más nőre, hanem csak Grainne-nel éli ki a vágyait, persze majd csak akkor féktelenül, ha a lánynak is jó lesz már a szex... :)
Hát pillanatnyilag ennyi jutott eszembe, de biztosan van még sok-sok kis apróság, ami miatt az ember szeme csak úgy falja a betűket, és amire majd kitérek részeletesen az elemzésemben. ;)
Tehát.Nagyon szépen köszönöm a hosszú kritikát, mert az ilyeneket régen is imádtam tőled...mostanában könyörögnöm kell értük sajnos:))pedig szeretem ám ha írsz nekem. A realizmusra igyekszem odafigyelni, és örülök, hogy többnyire sikerül is, mert ezt nagyon fontosnak tartom. Annak külön örülök, hogy kihangsúlyoztad a szimbólumokat, mert valóban mint minden ember választ egy illatot, ugyanígy a varázsvilágban is mindenkinek lehet illata. És igyekeztem mindenkinek a megfelelő és rá jellemző illatot megadni. aZ illatok egyben utalnak már magára a személyiségre is. Ugyangy a hangszerek s a dallamok is szinte az adott egyénről beszélnek...
Neked utaltam rá, hogy a történetvezetése más lesz ennek a történetnek mint a korábbiaknak. És valóban így akartam a hiányzó részeket, amiket úgy gondolom érdemes és érdekes Blaise-ről megismernünk azt ilyen módon vezetem be a jelen történéseibe. Valamilye nszinten pedig tényleg végigkövethetjük BLaise jellemfejlődését, vezetővé válását és életének fontos momentumait. És igen Grainne az utolsó nő Blaise életében... Ami mindenképpen a legideálisabb. Pansy szinte mása, bár teljesen más egyéniség és ezzel Blaisehez jobban is illik. Blaise pedig egy igazi fiatal lányt kaphat Grainne személyében. Aki Blaiseben messze felülmúlja Pansyt, ezáltal a tökéletes szerelem amely viszonzásra is talál...Köszönöm a hűséges lelkesítést továbbra is! Pusz! callie |
ah, nem is hiszem el...várod a hozzászólásokat, de ebben az útvesztőben el lehet kódorogni..kb 15 percig kerestem, hol írhatok neked valamit..huh..de megtaláltam!!! ezek a titkos ajtók :)
szóval..én most egyben jellemzem az írásaidat, ha nem haragszol..ha igen, akkor is :)
Felépítettél egy egész Mardekár világot. Megmutattad az érem másik oldalát, a Griffendéllel szemben. Azt a kirekesztett, de kirekesztettségében is fenséges házat, amely évszázadok óta neveli ki a nagyszerű és agyafúrt varázslókat és boszorkákat. Bemutattad a nagyszerű diákokat, akik eszükkel és akaratukkal bármilyen akadályt képesek legyűrni, és nagyszerű kalandok, mókák és csínytevések fémjelzik nevüket.
Az összetartás és a barátság, a kitartás és a túlélés mesterei. Akik vállalják a kockázatot, de nem ész nélkül rohannak a vesztükbe. Azzal kinek használnának?
Egy olyan világ tárul fel, amely tele van kötelezettségekkel, tradíciókkal, kiutat kereső furmánykodással, harccal és kétséggel. Olyan szereplők, akik erejük határait feszegetik, hogy megfeleljenek az elvárásoknak és a saját érzéseiknek. Olyan szereplők, akik habár varázserővel bírnak, mégis csak emberek, minden bajukkal, bánatukkal együtt.
Végül pedig egy olyan történetet elevenítettél meg, amely tartalmában, cselekményében, a leírás módjában, hangulatában, izgalmas, érdekes, tanulságos és szórakoztató.
Csak elismerésemet tudom kifejezni, és kérésemet a folytatáshoz!
Nehéz lenne eltalálni ide? Hát erre még nem gondoltam. Az én logikám szerint egyszerű:)) Nem baj, aki nagyon akar írni az megtalálja, mint te is:))) Teljesen meglepődtem, hogy ilyen szép hosszú kritikát írtál és nagyon örülök, hogy megtetted, köszönöm.:)) Mit is válaszoljak. Elégedett vagyok, hogy ilyennek látod, mert pontosan ezt akartam érzékeltetni. Még én sem tudtam volna ilyen remekül megfogalmazni, hogy mit akartam kifejezni az írásokkal. A mardekárosok számomra ilyenek, legalábbis én ilyennek érzem és képzelem őket és az ő közösségüket. Egyszerűen hiányérzetem volt, hogy nem kaptam belőlük többet a könyvekben holott erre vágytam minden újabb olvasással. Ezért kezdtem el írni. És bemutatni, hogy szerintem milyen lehet ez a nagyszerű roxforti ház. Jó érzés látni hogy így tetszik:)))
|
| Avagy Blaise története... |
[4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
