|
Témaindító hozzászólás
|
2008.05.01. 22:00 - |
...a második kötet... |
[24-5] [4-1]
Szió-mió!
Hát, ennek is vége :(
De előtte még kicsit a tökös fejezetről: sajna szegényeknek megint nem úgy jön össze a dolog, ahogy kéne (gonodlok itt Dumbledorra). Ez a feladatsoros rész nagyon jó volt. Látszott benne az összetartás, hogy a mardekárosok nem hagyják egymást pácban; igaz, azért van, aki még így is a saját malmára hajtja a vizet :)) És az akadálypályán a cívódás is nagyon ott volt. Ez az örökös veszekedés remélem egyszer majd nagy szexuális robbanásba teljesedik ki (gonodlok itt valami egymásnak esős, harapós, stb. jelenetre :)) ).
Az utolsó fejezet engem mondjuk azért eléggé lehangolt, mert sose jó, ha az ember bukja a terveit. (lehet, hogy csak azért érintett meg enniyre, mert épp ilyen korszakomat élem én is). Mindenesetre meg tudom érteni Pansy érzésit, meg hogy saját magát vádolja, meg mindent. És itt is lejött az egymásért mindent/bármit dolog. Azt hiszem igazán ezek a pillanatok kovácsolják össze őket....az együtt megélt fájdalom, reményvesztettség. Ezekben a momentumokban talán álarc nélkül mutatják magukat a másiknak, és ettől nagyon emberiek, és közeliek lesznek. A végén pedig Pansynak nagyon is igaza van, hogy nem elég mindent tökéletesen csinálni, ha az erők ellened vannak valamilyen nagyobb cél érdekkében, akkor úgyse sikerül. És most még azon gondolkoztam el, hogy a macskák (vagy ahhoz egészen hasonló állatok:) ) párválasztása előre vetíti-e a jövőt? :))
Mindenesetre azért sajnálom, hogy ilyen lett a vége (perzse drága JK miatt nem is lehetne másmilyen), de ettől függetlenül még mindig szuper, ahogy a HP regényeket megjeleníted nekünk a másik oldalról is. És bárki bármit mondjon, nekem akkor is nagyon tetszik.
De még írok amúgy a másikhoz is :)
Na, pusz: _@/"
MH az örökös veszekedés már engem is nagyon fáraszt de hát most még gyerekek majd ha kicsit felnőnek a dolgokhoz akkor azért változni fog ez. szóval már néha engem is idegesítenek, hogy iylenek és miért nem esnek már egymásnak...csak hát most ez még nem illik a képsorok közé a korosztály számára.
És jó hogy felhoztad ezt az álarc témát, mert én is éppen ezen gondolkodtam el, hogy amikor csak ketten vannak Draco és Pansy vagy olyan semleges környezetben mitn Milly Monstro és Crak jelenléte akkor azért máshogy viszonyulnak egymáshoz, sokkal nyugodtabbak és ilyenkor döbbennek r hogymilyen jól el tudnak beszélgetni egymással és ezek nagyon kellenek a kis lelküknek
A macskák párválasztása:)) aranyos az biztos. hát a jövő még olyan bizonytalan, ki tudja mi hogyan alakul, még bennem is nagyon képlékeny maszlag a dolog...majd kikristályosodik és remélem megnyugszom egyszer tőlük. Most elégedetlen vagyok a mardi örökséggel úgy érzem....
Pusz Callie |
Mókás volt a tökös óra. :D Annyira jókat nevettem, mert elképzeltem, ahogy szerencsétlenkednek a kötélen meg aztán Pansy Draco hátán. :D Megnéztem volna élőben is. :D
Hát, kíváncsi voltam, hogyan oldod meg, hogy az a bájital eltűnjön a feledés homályában... Szerintem, tökéletes megoldást találtál ki. Ötletes, hogy a Titkok kamrájával együtt Mardekár minden tudása is elveszett a dolgozószobájában. :) És érzékletesen megírtad, hogy ez mit jelent Pansynek... Mikor sírva próbált visszamenni a receptért, meg próbálta Invitóval megszerezni, hát... majdnem én is elsírtam magam... Átéreztem, hogy milyen rossz lehet tehetetlennek lenni. Szóval, klassz volt nagyon az a jelenet. :))))))
Hát, érdeklődve várom a 3. kötet eseményeinek mardekáros feldolgozását. :D
Nem hagyhattam nyomot. Azért el kell ismerni iszonyatos lehetőség rejlett ebben a muglivarázstalanító cuccban. TEhát nem hagyhattam a Roxfortban és nem hagyhattam Dracóék szeme előtt sem. El kellett veszejteni mint sok minden mást el kell majd. Ez is egy lehetőség volt, és ahogy a titkok kamrája úgy ez is örökre elveszett a mardekársággal. Amit igazán ki akartam hozni ebből a kötetből az a mardekár örökség és annak elvesztése. emutatni, hogy mekkora hagyomány és kultúra és egyéb eszközök társulnak az aranyvérűek történelmében, s hogy ezekkel hogyan élnek, hogyan él a jelenben is.
Pansyval én is nagyon együtt éreztem, hiszen ő azért minden tőle telhetőt megpróbált, hogy megmenekítse a reményt. és tudván az ő eős jellemének szilárdságát politikai identitástudatát talán nem is meglepő hogy épen ő az aki bármi áron is de meg akarja szerezni ott a receptet sokkal erősebben mint Draco, akinek már mindegy minden.
Hát én is várom hogyan odlom meg a következő kötet nehézségeit
|
Édesem!ögébő
Már akartam mondani, hogy itt lelkendezem, hogy Ginny is megjelenik néha. Persze ez nem csoda... tudjuk hogy köze van az eseményekhez.... de nekem mint tudod ez mindig külön öröm számomra... Jaj, és Blasie bugyis beszolásán jót vigyorogtam itt! Az is nagyon ott volt.
Azt hiszem mestere vagy annak, hogy egyensúlyban tarts a történeteidben a humort, az izgalmakat, a leírásokat, a jellemrajzokat, a szerelmi, szexis, erotikus részeket stb. Bármelyikről művedről is legyen is szó, minden részlet épp akkora hangsúlyt kap, épp ott és annyi van meg benne mindenből, amennyi szüséges a tökéletességhez. Semmi nem teng túl az alkotásokban, hanem egységes egésznek érezhetjük Őket olvasásuk közben. Akár egy selymes bájital, ahogy összeáll a hozzávalókból, és teljessé lesz.
Ebben a műben is ezt érzem. Ott vannak a szerelmi szállak, ott vannak a Mardekár örökséggel kapcsolatos izgalmak, a Malfoy család egymás közti viszonya, Voldemort léte a gyerekek szemszögéből, iskolai élet, mégis egy közös nagy üstbe rakva alkotnak egy hihetetlenül jó regényt. Szóval csak elragadtatva beszélhetek róla. Most fogalmazódott meg bennem ez, hogy mennyire kicseng a harmónia a műveidből, még akkor is ha nem épp harmónikusak a viszonyok, helyzetek, krülmények. Hanem különös, és rejtélyes dolgok történnek.
Nagyon érezhető hogy a mardakárosok mennyire összetartanak, büszkék mardekárosságukra, bármilyen gonddal állnak szemben, bármit kell is megtenniük együt. Együtt, egymásért, a közösségért, a mardekárosságért... És ez határozza meg az egész hozzáállásukat a világhoz. Pl. azon felül, hogy jó muri volt ez a szerelmi bájital főzés, meg hogy a lányokkal megitattják, az az érdekes számomra, hogy mikor a lányok rosszul lesznek, ott vannak és segítenek nekik, és édes az virágajándék. Hiába gyerekek, tudjuk, hogy tényleg kötődnek egymáshoz.. Ez jött le abból is, amikor Nagyon tetszett Draco viszonyulása a "leitatott" Pansyhoz.... valahol egész felnőttesen kezelte a helyzetet, mégha kínos is volt neki, vigyázott a lányra, és nem is tudom... szóval nem cikizte, nem szemtelenkedett vele, amikor tisztában volt vele, hogy a lány nem önmaga az adott pillanatban.Felelőséget vállaltak a fiúk azért, amiért bajba sodorták a társaikat... ez egyszerűen vidámsággal és jó érzéssel töltötte el a kis lelkemet. És ez az hangulat kerülgetett, amikor a Mardekár irodájában voltak, Draco és Pansy párbeszéde is nagyon érdekes volt, hogy most helyes vagy nem helyes belekavarni a dolgok menetébe. Pansy szerint Draco tudja mi a helyes... ez olyan.... Pansys volt nekem. Olyan amilyennek én szeretem Őt. Okos, és igenis érzékeny... szerintem...
Komolyan az járt az agyamban hogy szeretnék megint ilyen korú lenni, és valahol ott lenni velük a kalandokban... hú ezt nem is én mondtam... én a mardekárban? Hát a Te mardekár házadba járnék... azt hiszem
pusszika,most ennyi,
Sacckád
Szia Drága!
Természetesen nem jelent meg olyan mértékben Ginny mint amilyen mértékben szerepeltetni szerettem volna, mert türelmetlneül csak az eseményeket akartam legyártani. Ígyekszem most új lendülettel visszafogni magam majd a harmadik kötetnél, hogy milndenre legyen időm és semmihez se legyek nagyon türelmetlen.
A mardekár közösség az a kedvenc lovam amin szivesen lovagolok fejezeteken sőt történeteken át. Ezt az oldalamat már igazán ismerheted, tehát most is arra törekedtem, hogy ezt kiélezzem és kiszínezzem és valahol most is ezt akartam bemutatni a nagy ngyes környékén, hogy azért mindig ott vannak egymás mellett bajban örömben ...stb. s számíthatnak egymásra, s nem hagyják cserben a másikat. örülök, hogy ezt megfogalmaztad itt a kritikákban, mert talán én sem tudtam volna megfogalmazni, hogymit is akarok éreztetni, mert csak éreztem, hogy erről akarok írni, anélkül hogy ténylegesen megfogalmazódott volna bennem ,hogy ez valójában mit is jelent. Sokszor inkább csak a cselekedetek vannak meg bennem, s az alapján hogy ők mit tesznek látjuk a valódi jellemüket.
Pansytól még várható lesz most már , hogy egyre több mondatával fogja Dracót erősíteni és bíztatni, úgy ahogy azt egy nőtől elvárjuk. Különösen most harmadik kötetben:))))
Azt hiszem nagyon sokszor én is irigyeltem őket, és hogy nem lehettem ott velük...de végülis...miközben írom lehet vmi halvány olyan érzésem, hogy én is köztük vagyok am ardekár klubhelyiségben:))))
köszi a szép kritikát!
Pussz! Callie |
Merlinre Callie!!!!!!! :D:D:D:D
Ez nagyon jó volt! Itt vigyorgok, mint a tejbetök, és nem tudom abbahagyni. :D Eszméletlen , hogy tudsz ennyi mindent kitalálni, és még belevinni az eredeti könyvből is a részeket. Nekem nagyon tetszett amikor visszamentek a múltba, azért is, mert végre Draco egy kicsit a sarkára áll,t csak az nem tetszik, hogy ennyire nyuszi az édes. Na de csak változik. És milyen aranyosak voltak ott is a dolgozószobában, amikor Draco elgondolkodott, és meg is osztotta Pansyvel. Jaj, de szeretem őket együtt. :D Ez az Amortentiás rész...húúú. Pont ott hagytad abba tegnap, ahol a legizgisebb. Ez tuti, hogy direkt volt. Tetszett ahogy megoldottad, így nem sikerült teljesen a lányok vallomása, és a fiúk is egész könnyen megúszták. Bár Draco esetében már nem biztos. :P:D Pansy sokkalta másabb, mint Daph. Hát Blaise helyében sem lettem volna, még jó, hogy Daphne még előtte hányt. Hm...neked lehetnek csak ilyen ötleteid. :D Amin ennyit lehet nevetni is. :D
Visszatérve Draco Pansyre. Ez az utcso feji, amikor veszekedtek. Fantasztikus volt, a régi D/P páros elevenedett meg előttem. Amikor gúnyosan vágják egymáshoz a mondatokat, és mégis mindig elejtenek egy két olyan részt, ahol kiderül pikáns/szerelmes utalás. :D Imádom...
Asszem más nem jutott eszembe...:D
Várom a folytit.
puszi
Freeb :)))
Mindenki úgy fenn van akadva a hányós részen, pedig azért ne mvolt ez olyan katasztrófa, főleg, hogy Blaise ilyen jól reagálta le. ÉS örülök, hogy te is úgy találtad, hogy most megint D/P veszekedés volt, mert nekem is teljesen ez volt az érzésem miközben írtam és miután újraolvastam a fejezetet.
Most elég sok mindent pluszként vezettem be a történetbe s nem győztem azon gondolkodni, hogy belefér még e az eredeti keretbe ne mviszem e nagyon el a történetet ezekkel a kis közbeékelt apróságokkal, miket itt belecsempésztem a történetbe, hogy átvészeljük a baziliszkusz okozta unalmas oldalakat.
Lassan a végére közeledig a mardekár örökség, szerintem a címnek megfelelően hű tálalásban törekedtem azért még fenntartani az érdeklődést, amihez elengedhetetlen volt néhány érzelmesebb jelenet vagy elszólás is....
Pusz: Callie |
Hát, a lányok megjárták... Blaise még jobban. :D Tényleg jó, hogy még a csók előtt jött a hányinger, mert ha csók közben... Bleeee... Belegondolni is fúj... :P De tanulságos volt azt hiszem nekik ez a tapasztalat. Dracónak is és Pansynek is. :) Aranyos volt, ahogy a virágot egymásnak adogatva veszekedtek. :D Szinte láttam magam előtt az egész helyzetet. :D Szeretem, mikor filmként megelevenednek a jelenetek a fejemben. :D Mondjuk... Azért, mázlisták voltak, hogy ennyivel megúszták. Mármint, a srácok... Daphnét még oké, hogy le lehet venni egy mosollyal a lábáról, de Pansy bosszújától azért tartanék... :D
Az biztos, hogy sokat tanultak ebből a fiúk, de hát a hibákból és ehhez hasonlókból tudnak a legjobban és azért kedves volt Blaise-től, hogy a baromságát igyekezett minden lehetséges módon orvosolni és kiengesztelni a lányokat. Nem tudom, hogy törik e alányok bármi bosszún a fejket, mert most Draco fejéből ezt annyira nem látom és érzem. Azért Pansy nem az abosszúszomjas a mga módján még ha szavakban verhetetlen is |
Szió!
No, elolvastam a végét is...hát, igen...így én is éreztem már magam, csak én lejárt pudingot ettem és mellé szerelmes voltam alapból :))
Így elképzelve nagyon vicces volt az áradozó Pansy :) Bár rettentően távol áll tőle amúgy a dolog.
Viszont szegény Blaise jól megjárta :)) Aki másnak bájitalt ad... :))
Na, most vizsont rohanok is vissza dolgozni (azért lett ilyen rövidke a kritika most).
Várom nagyon a folytatást. Pusz _@/"
Blaise. Hát így járt. El se tudtam volna képzelni máshogy, mert hozzá annyira illett ez a balul elsült dolog, és azért nagyon jól viselkedtek a fiúk ebben a nehéz helyzetben. sZóval elégedett voltam a kis mardekárosaimmal, ismét megmutatták, hogyők a legjobbak;) |
Szió!
Nem is tudom, hol hagytam már abba. Anniyra szét vagyok szóródva. De megpróbálom összeszedni magam :))
Jaj, Blaise egyre kis pajkosabb :)) Rossz kisfiú :)
Mondjuk sejtettem, hogy valami nem fog összejönni a szenteltvízzel, de azért ez az időnyerős-visszautazós dolgo elég meredeknek tűnik...az azért nagyon sok idő.
Hűűűű, ez a fejezet tök izgi volt...visszamentek az időben (kár, hogy Mardekárral nem találkoznak:) ). És végre testközelbe kerültek...még ha csak így is :))
Jaj, ez annyira izgi....váááá, nem bírom ezt a feszültséget...
Jaj, anniyra nagyon jó lett ez a rész...teljesen jól, logikusan fel van építve (sokkal jobban tolod, mint JK :)) ) De még olvasom :)
Óóóó, és Pansy és Draco annyira édesek voltak. Olyan nagyon összeillenek :)
Váááá, és kész a bájital :) (mondtam, ma kicsit szét vagyok esve :)) ). ÓÓÓÓÓ, itt abbahagyni!!!!!!??????????
Pedig anniyra kíváncsi vagyok, hogymi történik. Sztem te direkt kínzol minket...jobb, mint a Crucio :))
Nagyon várom a folytatást. :))
Most viszont megyek, mert nagyon későre jár már :)
Pusz: _@/"
Ui.: és nagyon-nagyon tetszik az egész írás :) (mármint a te írásod :) ).
Hát most már visszamenőleg annyira nem emlékszem jól a fejezetrészekre, de biztos rosszalkodott Blaise. AZ időutazás tényleg elég nagy ugrás volt, de végülis én elégedett voltam ezzel a fejezettel. és egyébként látták Mardekárt is. Elég hosszú fejezet lett.
Nem fejeztem be a fejezetet csak abba kellett hagynom, mert másik géphez ültem és így a legegyszerűbb átvinni a fejezeteket... szóval engem hogybosszanthat, hogy abba kellett hagynom azírást...éppen az izgalmi fokozódás közepén. De remélem ma délután már be tudom fejezni.
Jó éjt! Jó munkát! Pusz
Callie |
Nekem furcsa volt, hogy Lucius ilyen könnyen megadta magát, és küldött időnyerőt... De biztosan volt rá oka, csak ha én aggódó szülő lennék, akkor tuti nem adnék a gyerekemnek. :D Tetszett Draco dilemmája a múlt, jövő megváltoztatásáról. Ezeken már én is egy csomót gondolkoztam, mikor ilyen utazzunk vissza a múltba történeteket olvastam vagy láttam... Tetszett, ahogy kifejtetted ezeket a gondolatokat. :)
Arra meg nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi történik a lányokkal a szerelmi bájital hatására... Vajon, tényleg valamit elszúrtak a fiúk? Vagy működni fog? :D Izgatottan várom a folytatást! :)))
Nos nekem semmi fura ne mvolt Lucius viselkedésében és most csakis és kizárólag Lucius Malfoy hozzáállásával foglalkozom és nem máséval. majd folytatom a szerelmi bájitalos részt vmikor délután...és abban meglesz a válasz a kérdésekre |
Nagyon mókásak voltak Dracóék a mugli környezetben. :D Ebből is látszik, hogy az aranyvérűek a gyerekeiket mennyire elzárják a varázstalan világtól... Annyira bírom Dracót, mikor kis nyuszi... Mindentől fél a kis drága! :D
És végre már tudom, hogy ki Sally Anne... :D Tényleg vissza fognak menni az időben? Valahogy kétlem, hogy Lucius időnyerőt adna a 12 éves fia kezébe... :D De hát, majd meglátjuk... :) Lehet, hogy valahogy mégis ki tudja bulizni a dolgot. :)
Várom a folytit! :))
nem is az elzárás sokkal inkább az elutasítás amire törekedtem itt. Egy varázsló véletlen sem akarja önszántából megismerni a maugli világot és igyekeznek kerülni amennyire csak bírják. Draco természetesen ahhoz hogy egymaga csináljon bármit is hát ez benne fel sem merül.
Mh hát Sally Anne végülis szerepelt már korábban is. nos a részletek hamarosan kiderülnek. |
Szió!
Jaj, annyira tetszik, ahogy halad a történet. Igazán jó lett ez a mostani pár fejezet. :)
Blaise egyre pasibb lesz :), és kezdi kihozni Daphnéból a nőt :).
Mondjuk ez a vérszerzés dolog egészen undi volt...de hát a cél szentesíti az eszközt...
Aztán a kedvencem (az egyik), mikor Pansytől parázik a kis drága :)) Éljenek a boszorkák :))
Aztán rendesen bekavartad a sztorit, hogy találtak valamit (dolgozószobát)...kíváncsi leszek, hogy mire jutnak Mardekár főzetével (bár gondolom valahogy majd eltusolódik a dolog...vagy nem lesz jó a főzet, vagy valami:( ).
Bár a szenteltvozes dolgot csak második olvasásra értettem meg (már késő van nagyon), de nagyon jól kitaláltad. És mindeközben kezdenek a "gyerekek" is belemelegedni a dolgokba...ezt igazán jó volt olvasni :) Szorosodnak a szálak, bontakozik a dolog :))
És megvolt a százfűlés rész is....bár ez egy kicsit alulmaradt most, de legalább röhögtek egy jót Hermionén :))
Na, hirtelen ennyit bírtam kirakni magamból (télleg nagyon késő van már).
Nagyon-nagyon várom már a folytatást. Pusz. Stigu _@/"
Szia Stigám! Látom a Millicent s macskás rész mindenkit nagyon megfogott. A százfűlés dologról egy keveset.... sokat rágódtam rajta, hogym ilyen mértékben szerepeltessem a tényt, az átváltozást. Úgy vélem Draco szemszögéből nincs ennek akkora jelentősége, mint a trio életében. Nem tűnt hasznosnak többet foglalkozni vele, mert azért ne legyenek már annyira okosak, hogy mindent levágnak még akkor sem, ha gyanús. Végülis semmi kulcsfontosságút nem árult el Draco, nem akartam Draco szavait ismételgetni sem, bevághattam volna ide az egész szöveget az eredeti tikok kamrájából, de semmi értelme sem lett volna, mert ha jól tudom 15%-nál többet nem is szabad feldolgozni az eredeti műből:)) na jó ettől messze elmaradok, de szóval miért írtam volna le azt ide titkárnőként amit tudunk. Én elégedett voltam így a rendszerrel. Mindenki ott volt ahol lennie kellett jó időben. Vagyis itt azért nagyon ügyelni kellett arra, hogy Draco egyedül megy a pince felé Monstro és Crak keresés közben és az újságot is most kell megmutatnia nekik mint újdonságot. úgy hogy közben azért mégiscsak megsejtsenek valamit a százfűléfőzetből.
és azt is szeretném érzékeltetni, hogy ami Harry életében szenzáció az Dracóéban sokszor a legpitibb ügy. vagyis nem egyformán élnek meg helyzeteket és ugyanazt a szituációt. ezt azért ne is várjuk el.
Hát igen a vérszerzés dolog elég....húzós volt. de igazán csak arra akartam kilyukadni, hogy messze ne megy griffendéllel állunk szemben itt senki nem fogja megvágni magát, mint ahogy ezt a griffendélesek lazán megtennék. Nos Blaise azért már benne van a korban:))) elkerülhetetlenül érettségben az évfolyamtársai felet áll és Daphné, aki elég gyorsan reagál és érik hozzá, kezd igazán megérni....a dolgokhoz.
Mint már írtam a dolgozószoba igazán azért kellett, mert nem akartam, hogy csak HArry találja meg a tutit mert nem csak ő lehet a nagy ász hát találjanak valamit a mardekárosak is főleg most amikor a mardekár látszik átvenni az irányítást a suli felett. pont jó az időzítés erre. nos foylt köv. Pusz
Callie |
Szia!
Na egy gyors kritikát kapsz azért, mer tmár késő is van. Szóval igen nem tűntme el, csak olvastam is, meg egyéb dolgok. Tényleg nagyon belemerültem. Nagy vagy, ahogyan vezeted a szálakat, és olyan sok volt a feji, hogy néhány részlet maradt meg bennem, amiről kritikát tudokí rni, amik olyanok voltak, hogy juj ez tényleg jó. És nagyon vakmerő, és igazán mardekáros furfangossággal kitervelt, és beleszőtt esemény. Mint Karmilla szőre a Százfűlé-főzetben, meg Draco érzéseinek felnyílása. Vagy hogy fogalmazzak. Egyre jobban kibontod a Pansyhez fűződő kapcsolatát, és annyira tetszik, hogy a kis mardekáros banda, akik hitetetlen jó barátok, és összetartanak, együtt tervelnek ki meindent, együtt viszik véghez Mardekár dolgozószobájának feltérképezését.
Nálad jobban senki nem tudja ennyire jól megírni a mardekáros tevékenységeket, karakterek kidolgozását. Imádom. Várom a folytatást.
Hát remélem most ennyivel is megelégszl Callie. :)
Puszi
Freeb
Sziamia! Örülök, hogy végülis nem illantál el szó nélkül, és még kritikához is jutottam:))) Most már azért lassan tényleg összemelegedtek átmenetileg Draco és Pansy szépen lassan előkészül itt a terep, de hát semmit sem kell elkapkodni. ISmét a mardekáros közösség erejét ragadtam ki és hát én el se tudtam volna képzelni máshogy, a mardekár titkok felfedezését mint együtt. Bár azért sejthetjük, hogy igazán Draco és Pansy a vezetők és ők azok akik tényleg elmélyülnek a dolgokba. Főleg azértmet hát Blaise-nek igazán nincs politikai állásfoglalása és igazán most még Millicent és Daphné sem ezzel foglalkoznak ellentétben a már ekkor erős elhatározással élő Pansyval...és Dracóval. Nem véletlen hogy ők a dominánsak karácsonykor is és ők maradnak égető sürgősséggel a Roxfortban.
Nah igyekszem a folytival
Pusz! Callie |
Nagyon érdekes, amit kitaláltál... Mármint, Mardekár dolgozószobája meg ez a bájital, ami elveszi a mugli származásúak varázserejét... Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből... :D
Édes volt, mikor Draco azt hitte a dolgozószobában, hogy Pansy meg akarja csókolni. :D A fiúk olyan mókásak! :D Főleg a tinédzserfiúk. :D Tök jól kidolgozod a karakterüket, és nagyon élethűek. Mármint, tényleg úgy viselkednek, mint a korukbeli gyerekek. :)
Azért meg egyenesen odavoltam, hogy előkészítetted Hermione macskává válását. Mikor Millicent arról beszélt, hogy Pansy macskája vedlik, még eszembe sem jutott, hogy ennek van valami jelentősége. :D Aztán, rájöttem, hogy jééé, tényleg! Az eredeti könyvben ezért lett Hermionéból félmacsek. :D
Várom a folytit! :))
Igen tudom ,hogy ez az iroda dolog nagyon nem tartozik a történethez, mármint erreől szó sincs sehol sem de úgy gondoltam, hogy jó lenne, ha ők is találnának valamit ne csak Harryé legyen már megint a dicsőség ohgy megtalálta a titkok kamráját. Nos én is kíváncsi vagyok mi lesz ebből a muglivarázserőelszedésből de nem árulok el semmit.
Draco szivem már megint kalandoznak a kis gondolatai. Nagyon küzdök itt a hitelességükön a saját érzéseik megmutatásátn és hogy azért még eredetihez hű maradjak
Jaj igen a kis cicó. Hát én természetesen en felejtettem el, hogy valmiért Hermione elbaltázza az egész átváltozását, amit ugye elő kellett készíteni a másik oldalról is. Szóval nagyon résen kell lenni itt folyamatosan az írásnál,, és minél inkább előre haladok a történetben annál jobban résen kell lenni, mert ne mszeretném ha egyszer csak bumm megjelenne vmi amiről ne mírtam, mert azt Rowling csak jóval később említi meg. Folytatása következik!:) |
Hihi, nagyon mókás volt, ahogy Draco félt Pansy bosszújától. :D Olyan kis nyuszi a drága! :D Bár, lehet, hogy Pansytől én is tartanék, és ez csak egészséges túlélőösztön. :D Mindegy... Aranyos volt nagyon. :)))
Az előző fejezetben meg Blaise ötlete a vérszerzésre... Hát, nem is ő lenne, ha nem jutott volna eszébe. :D Meg persze, az Amortentiánál is ez a helyzet... Kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki mindkét ötletéből. :)
Marcus nagyon csapatkapitányos volt. :D Még én is összehúztam magam, mikor ordibálni kezdett. :D Kicsit fanatikus és rémisztő csak a drága. :D De bírom őt is! :D
Ugye, lesz hamar folyti? :)))
Hát Panytól én is tartanék szóval megértem én Dracót teljesen. Bár azért mégiscsak Blaise világított rá Pansy erényeire ismét.
Blaise nem is Blaise lenne ha nem a legképtelenebb ötletei lennének. SZóval tőle szinte vártuk, hogy a lehetetlennel is megpróbálkozzon és véghez vigye. AZ amortentiával még kicsit várni kelll----
Marcus! Igen ő is meglepően jól sikerült ebben a fejezetben:)) elégedett voltam vele. igazi mardekáros kviddicskapitánystílus lett:)) folytatás folyamatban
|
Jaj, gyorsan írok kritikát, mielőtt elúszok megint... :))
Hát, igen, én is közel akarnék kerülni a misztériumhoz, ha ezt Dracoval tehetném :)))
Amúgy most már érthető a körjáték, csak akkor épp csak átfutottam a munkahelyen, és közben folyamatosan zavargásztak...
Ez a mostani rész is teccett, (bár egy kicsit megijedtem, mikor azt olvastam, hogy: "9. fejezet vége", de aztán rájöttem, hogy ez mit takar (látszik, hogy a nyár pusztítja az agysejteket).
Mondjuk nem lettünk sokkal okosabbak, még nem nagyon jöttek rá, hogy mire lesz jó az Athamé, és ki fogja használni (ugyen nem Daphné, hanem Pansy?????!!!!! :)) )? Mindensetre az egyre jobban kiderül, hogy menniyre el vannak nyomva szegény Mardisok... Mondjuk egy-két dolgot már kapizsgálnak, de még sztem nagyon az elején vagyunk a rejtély megoldásának.
Most hirtelen enniy jött ki belőlem, de tudd be a nagy meleg hatásának.
VÁROM A FOLYTATÁST! :)) Pusz: Stigu _@/"
Sziaszia! Hát a folytatás nem várat magára szóval tessék igyekezni mert le fogsz maradni:))) fogalmam sincs, hogy miért n makarta felengedni a teljes fejezetet de megmakacsolta magát úgyhogy a végét külön kellett felraknom. Ne türelmetlenkedj szépen lassaon kibomlik a történetből az athamé is meg minden is és akkor elégedett lehetsz vele...történnek addig az eseméynek szépen lassan tovább. na megyek is vissza írom a következő fejezetet:)))
Pusz. Callie
|
Tetszik, hogy félig tudom, mi fog történni, félig nem. Mármint tudom azokat a dolgokat, amik benne voltak az eredeti HP2-ben, de mégis van egy csomó titok, amit te találtál ki, és amik kíváncsivá tesznek. Érdekel, hogy mi az atamé rejtélye, hogy mikre jönnek még rá Dracóék. :)
Az is tetszik, ahogy a múltat, a hagyományokat, az ősöket belefonod a történetbe egy csomó módon. Hol egy versikével, hol egy tükörrel, hol egy szellem által... Változatos és izgalmas módon ismertetsz meg minket az aranyvérűek örökségével. Engem mindig is érdekelt a múlt, a történelem, és nagyon érdekesnek találom ezeket a kis morzsákat, amikből a fejemben összeáll egy nagyjából egész kép Mardekárról, az eszméiről, az aranyvérűekről, Voldemortról.
Nagyon bírom azt is, hogy a mellékszereplőknek, mint Millicent, Blaise vagy Daphne is elég teret adsz, hogy kiteljesedjenek. :) Nagyon szeretem őket is (persze, Draco és Pansy az első :D ).
Az is izgalmas, hogy megmutatod Dumbledore-t és a griffendéleseket egy másik szempontból. Teljesen meg lehet érteni Pansyék érzéseit és gondolatait. Nagyon hiteles számomra az ő nézőpontjuk is. :)
Hát, ennyi jutott most erről a fejezetről az eszembe. :D De várom a többit is nagyon! :)))
Bizony most már egyre több dolgot nekem kell kitalálnom a történethez, amivel kiszínezem a homályos és sötét foltokat. Ezek azok, amiket nem ismerünk, tehát végülis ezek azok, amikérdekesek lehetnek és izgalmasak, hiszen nem tudhatjuk mi lesz belőle:)))
Hát én is nagy törifüggő vagyok szóval hasonlóan én is szeretem a múltat és a régi dolgokat. És most mint ősi aranyvérűekről lévén szó ki is élhetem ezen függéseimet. És valóban ezek a kis apró adalékok segítenek hozzá minket az egész a globális mardekáros múlt feltárásához, hogy mik rejtőznek ezen aranyvérűek kincses ládáiban, örökségként.
Én ellentétben Rowlinggal minden szereplőmet szeretem még Fricset is. szóval nincs olyan akit ne értenk meg és merő utálatból írnék róla.
A mardekár szemszög egy másik szem erről az egész történetről a helyzetekről, és most a titkok kamrájáról. SZépen lassan felvonulnak a dolgok ,ahogy a mardisokat képzelem ebbe a helyzetbe.
igyekszem a folytival:)) |
Tehát Saccka véleményét mellékelem:)
Drágám! Nos, ahogy igértem...
Egyszerűen zseniális vagy, ahogy az egész mű az.
Ami különösen tetszik az megint, az Pansy karaktere. Pansy egy kicsit olyan szerepet tölt be a mardekáros szervezkedésben és nyomozásban, mint Hermione a griffendélben, a trió életében. Ez számomra nagyon érdekes szinezetet ad a történéseknek. Ő az aki a megoldási kulcsokat lebegteti meg Draco előtt, és Ő az aki az olvasó elé tárja azt a Mardekáros hátteret, ami megalapozza a felismeréseket, akár Harrynek Hermione.
A másik " meglepetés" az Millicent, akit igazán aranyos, kedves, szerethető lányként ábrázolod, és ez megint egy olyan lépés, amit csak tőled várhat az olvasó. Szeretem ahogy új személyiséget mutatsz be, ill. fejtesz ki, úgy hogy teljesen hihető hogy az eredetiben is ílyenek, csak Rowling egyszerűen nem vette a fáradságot, hogy megjelenítse Őket. Édes ahogy viselkednek egymással, Draco és Ő. A rokoni szál, az összetartozás abszolút érezhető. Pl: Nagymama közös hívása, ill, még előbb szerelmi élet kibeszélése kornak megfelelő félénkséggel, tünci egyszerűen.
jaj, és köszi ezeket a kis hozzáfűzött, beleszőtt virágénekeket, olyan szépen mutatják azt hogy milyen fontos a mardekár örökség ezeknek a gyerekeknek, és hogy mit is jelent a varázsvilágban aranyvérűnek, és nemesnek lenni. Én is úgy gondolom az aranyvérnek igazán ( vagy arisztokrácia) alapvetően a hagyománytisztelet, kultúra, műveltség továbbadásáaban és megőrzésében van szerepe. Ez egy olyan nézőpont amivel teljesen egyetértek.
szóval most ennyi, mert lenyakaznak, majd még folytatom....
pusszancs,
Sacckád
Drága Sacckám!
Én is kezdek attól tartani, hogy Pansy az egyetlen értelmi szerző a műban s túlságosan Hermione szerepkörét vette át. De igyekszem azért megcáfolni azt, hogy Pansy túlontúl hasonlatos legyen Hermionéhoz. De ne feledjük mindig egynő hozza az érdemi javaslatokat, hogy aztán a férfiak vigyék véghez saját nevük alatt a nagy tettet. Ez a nők sorsa.
Millicent. Igen tudom. A kezdetek kezdetétől nagyon szimpatizálsz Millicenttel. És nekem is egyik szívem csücske lett most már ő. Sajnos lehetetlenség mind a tíz mardekárossal egyformán foglalkozni, főleg azért, mert hát Draconak nincs igazán minden évfolyamtársával napi kapcsolata. Így is állandóan vissza kell fognom magam, hogy ne a többi szereplőről írjak, hanem Dracóról, ami azért sokszor nem egyszerű feladat, amikor mindenki magának követelné a kezeimet, a billentyűzetemet az egész gondolathálózatomat, és rájuk kell ripakodnom, hogym ost már bújjanak el vmelyik sarokba mert meggyöntölöm őket. Szóval nehéz dolog ez amibe belevágtam.
És természetesen elmaradhatatlanul azirodalom, a művészet. Amival törekszem érzékeltetni, hogy hát ők az aranyvérűek, ők azok akiknek olyan ősi hagyományuk és örökségük van, ami senki másnak a varázslóvilágban. És ezek az örökségek tényleg fontosak a mardekárosoknak, ami úgy beléjük ivódott gyerekkorukban, hogy nem mossa ki belőlük már semmi sem. . Nos és igen, a záró soraiddal én is teljesen egyetértek. Örülök, hogy ebben legalább egyezik az aranyvér-eszméhez és mardekársághoz való kötődésünk:))))
Nah igyekszem a folytival, mert a mardekár öröskég már nagyon itt bizsereg az ujjaimban és a fejemben! Pusszancs! És várlak este! C. |
Szió!
Jön a várva várt, megérdemelt kritika, most, hogy vége a vizsgaidőszaknak. Bár, nagyon meleg van, és eléggé el vannak olvadva a gondolataim, de megpróbálok valami emberit kicsikarni magamból :)
4. fejezethez:
Nagyon jól meg volt jelenítve a Zsebpiszok köz...főleg, hogy mindenki ott volt, aki számít :)) Az is érdekes, hogy az előítélet a visszájára is fordulhat; hogy nem a sárvérűekkel szemben előítéletesek az emberek, hanem a nemesekkel (de hát volr már ilyen a történelem során). És nagyon tetszett, hogy bevezetted Astoriát a történetbe (ha már J.K. nem tette meg). És persze már most unszimpi a kiscsaj :)) Narcissa meg nagyon édes volt, ahogy aggódott (egye a fene...).
5. fejezethez:
Ez a jeles dolog érdekes volt, na de tényleg Daphné lenne a kiválasztott (bármit takar is ez)??? Pansy iszonyú király, hogy Dracot vagdossa, nekem annyira bejött az a rész...olyan szexis volt :) A fiúk édesek voltak, ahogy nem mertek bemenni a lányhálóba :)) Tényleg enniyre félelmetesek tudnak lenni a lányok? :) Pansy enniyre érdeklődika Malfoyok után? Bár Lucius képeit én is nézegetem gyakran :))
6. fejezethez:
Hát, ez ilyen tipikus iskolás fejezet volt...mindenki azon agyal, hogy a másik vajon ugyanazokat produkája-e, mint ő, meg hogy normális dolog-e, ami történik a testükkel, stb. És kitűnik, hogy a fiúk mennyire máshogy fogják fel a dologkat, mint a lányok. És persze jön a kínos felvilágosító papírka (emlékszem anno minket is milyen cinkesen érintett, főleg, hogy együtt volt a fiúkkel a felvilágosító óra:) ).
7. fejezet:
A válogatás nagyon izgire sikeredett, ráadásul kiderült benne, hogy Draco nem a seprűk miatt került be a csapatba, hanem mert ügyi volt. Szegény lányok meg nem játszhatnak, igaz, vigyázni is kell rájuk. De hogy Draco mit le nem rendezett azzal a zsebkendővel...én külön örülnék neki, ha a "lovag" az én zsepimet vérezné össze :)) Főleg, ha egy Draco kaliberű srác az... :) Mondjuk nagyon édes volt Pansytől, hogy főzetet csinált Draconak, meg a zsepiért se nyafogott, csak hát, még látszik, hogy kínosak neki ezek a dologk. Még nagyon új nekik ez a vonzódás dolog, szokniuk kell még. :))
8. fejezet:
Bár úgy látszik, hogy az érzelmek az egész mardekárnak gyenge pontja (gondolok itt az eljegyzés körüli titkolózásra). És megint nagyon jól átvezetted a könyvet és a sztoryt (a csigahányásos rész a kedvencem, mert a csigák olyan jófejek :)))) ). Ez a körjáték érdekes volt, bár nem teljesen volt világos (igaz, mikor olvastam, kicsit fura agyi állapotban voltam:) ). És amenniyre fújolt egymásra Draco és Pansy, a végén anniyra nagy volt a féltékenykedés. :) Így szokott ez lenni :))
Mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy mire lesz jó az athamé, és hogy mikor fogják használni, és ki????? Meg hogy mikor fog elcsattanni az első csók... :) Meg arra is, hogy végül hogy zárod le a végét (hogy miért nem Pansy?)...igaz, az még egy kicsit messze van :)))
Na, most lépek, majd vszeg szerda este tudok jönni megint. Addig is puszika: Stigu _@/"
Szia Drága!
Úgy összezsúfoltad itt szegény fejezeteimet, hogy már igazán azt sem tudtam melyikben mi van... nehéz már így utólag beazonosítani az adott fejezeteket.
Astoriára különös gondot fordítok a történetben, főleg azért, mert hát... tudjuk mi lesz belőle. Szóval szépen lassan kapjuk majd a cseppeket róla. Mh hogy pontosan miket és hogy egyáltalán hogyan építem őt odáig, hogy mondhatjuk a mennyország kapujáig kísérjem és beléphessen a legcsodásabb miszétriumba, a világ első számú csodájának hálószobájába....hát ezt most még nem árulom el. Majd ki fog derülni.
A Pansy Dracót vagdossa rész nekem is az egyik kedvencem... Van benne vmi nagyon túlfűtötten erotikus gondolat. ÉS a későbbiekben még visszatér ez, de többet nem árulok el.:)))
A felvilágosítás. Persze Rowling ezt merő egyszerűséggel kihagyta. De hát én nem tehettem. Már csak azért semm ert ez egy nagyon meghatározó vonulat a 12-13 évesek életében. Hiszen elég sokat foglalkoznak akkoriban ezzel, ha nem is ők, akkor az iskola meg az egyéb felvilágosító körök, védőnők stb. igen. szóval nem hagyhattam ki kedvenceim életéből sem, bár...lesz még erre visszatérés talán.
Mh az utsó két fejezetről. Mh hát... Draco éha meglepően parás tud lenni de ezt az oldalát ismerjük. Nem tudom mi nem volt érthető a körjátékon bár ez is azt mutatja, hogy a mai felnőtt társadalom nagy részének már fogalma sincs arról mi a körjáték és egyáltalán hogyan kell játszani.
AZ athamé hamarosan most már kiderül. hogymire is való és jó és stb. Ne türelmetlenkedj a csókot illetően. Lesz csók majd ne aggódj hidd el már én is majd megőszülök belé mire eljutok odáig, de hát most azért még kicsi fiúcska ehhez Draco.
Jah ész meg még olyan messze van hogy miért nem Pansy...és addig még annyi minden fog történni...hát hogy idén eljutok e addig nem tudom, remélem igen...szóval hát ahogy tudom írom, és egyszer majd eljutunk odáig.
Pusz! Callie |
Jaj, úgy megörültem, mikor megláttam, hogy van új feji! :D Megint rám jött a "minden nap nézzük meg, hátha tettél fel újat, és ha nincs akkor küszködjünk az elvonási tünetekkel" effektus. :D
Imádom ezeket az aranyvérű szokásokat, amiket kitalálsz. :) Annyira érdekesek, izgalmasak. Nekem nagyon tetszenek. :)) És az a kis versike, amit írtál hozzá, külön nyammm volt. :D Tele volt szép kis pikáns jelképekkel és utalásokkal, mint a magyar népdalok. :D Vagy csak én látok bele mindenbe perverz dolgokat? :D
Nagyon tetszik az is, ahogy Draco és Pansy kerülgetik egymást, és úgy tesznek, mintha utálnák egymást. :D Ez annyira tipikus az ilyen korú gyerekeknél. :D Emlékszem, hogy mikor általánosban Ágota néni Ricsi mellé ültetett magyar órán, azt úgy éltük meg mindketten, mint egy büntetést, csak azért, mert ő fiú volt, én meg lány. :D Szóval, a 12 évesek tényleg így viselkednek a másik nemmel még. :))
Blaise beszólásai is annyira jók. :D Neked köszönhető, hogy őt is nagyon megkedveltem. JKR-nél szinte semmi szerepe sincs, de te olyan jól kibontottad a karakterét. Imádom! :)))))
Pitont megint a tyúkanyó szerepében láthattuk ebben a fejezetben. :D Aranyos, ahogy őrködik az ő kis mardekáros csibéi (vagy kígyócskái) felett. :D Őt is imádom! :D
Nagyon várom a következő fejezetet, szóval tessék igyekezni! ;)
Szióka! Nos neke mviszont szintén hiányzott ez a lelkesedés egy-egy új fejezet várakozása előtt és a kitörő örömha csöppen is valami. Szóval most ismét egészen Ametiszthez hsonló emlékeim voltak:)))
Hát amint van időm én mindig írok, csak hát idő az nagyon kevés akad. Aza aranyvérmániám ismét teljes pompájában tündökölhet és kiélvezhetem a legutolsó cseppekig, met valóban élvezem ezeket a szokásokat írni. a versike...hát az nekem is nyamm volt rendesen...és hát nem véletlenül egy párosító dalt alkottam.
A Draco Pansy kerülgetjük egymást. az egyik kedvenc témám amin szívesen ellovagolgatok mostanában, mert hát éppen most léptek abba a korba, amikor ráébrednek az ellentétekre és ez aztán olyan elemi erejű ellenállást tud kiváltani, mint amiket ők ketten produkálnak. Imádom őket, amikor így belesülnek a sajt zavarukba és nézem őket ahogy égnek a helyzetekben száz fokon.
Jaj hát Blaiset lehetetlen nem szeretni én őt mindig is imádtam az első perctől, ő az én nagy kedvencem, a teljesen én alkotta szereplőm és hálás ő is nekem én is neki, szóval igazán jól elvagyunk egymással. Szeretek róla írni, és tényleg élvezet az ő beszólásait megírni.
Piton hozta a formáját jelenlétével részt vett az ünneplésben...őt már ismerjük, hogy ilyen... hát amint ismét lesz időm folytatása következik.... |
Bocsi, hogy csak most... csak mikor elolvastam a fejezeteket, nem volt időm írni, utána meg elfelejtettem, hogy kritikát is kéne alkotnom... *pirul és szégyelli magát*
Szóval, imádtam, mikor Narcissa és Lucius szívinfarktus közeli állapotba kerültek Draco miatt. :D Annyira vicces, hogy rögtön azt hitték, hogy a fiúk ÚGY sodort bajba egy lányt. :D Nagyon édesek voltak, és imádom, hogy azért mindig, ők sem tudnak higgadtak lenni, és ők is tudnak pánikolni. :D
Kíváncsivá tett az atamé is... Gondolkoztam rajta, hogy hogyan vonhatod be a 2. könyvbe ezt, de mivel már régen olvastam a HP és a Titkok kamráját, így nem emlékszem rá, hogy bármihez lehetne kötni. De persze, tudom, hogy lehet, mert te kis szemfüles vagy, és biztosan kitaláltál valamit. :D Szóval, kíváncsian várom, mi az, amire nem gondoltam, és akkor majd a homlokomra csaphatok, hogy: Jé, tényleg! :D
A harisnyás jelenet is mókás volt. Ahogy Blaise megtapizta, hogy tuti viasz-e. :D Blaise olyan kis perverz. :D De nagyon imádom! :D Meg Dracót és Pansyt is. :) Olyan kisgyerekek még, de már érdeklődnek titokban a szexualitás és a szerelem iránt, csak még szégyellik, és ez annyira tipikus gyermeki tulajdonság. Nagyon édesek! :D
Az is tetszik, hogy bevontad a történetbe Astoriát. :) Kíváncsi vagyok, hogy milyen szerepe lesz a történetben. Mármint, hogy aktívan részt vesz-e a dolgokban, Draco, hogyan viszonyul hozzá, ilyesmik... Azt láttam, hogy nem egy utálni való hárpiának írtad le, hanem inkább egy kedves kislánynak, ami azt jelent, hogy akkor annyira negatívan mégsem viszonyulsz majd hozzá a történet folytatásában. Arra is kíváncsi leszek, hogy ugye, mivel hű akarsz maradni az eredeti könyvekhez most, ezért Astoria, hogyan köt ki végül Draco mellett, és hogyan lesz a felesége. :)
Izgatottan várom a folytatást! :)))
Nah kihevertem a csapást, hogy nem várt itthon kritika. Narcissa és Lucius egy hozzájuk szokatlan helyzetben kivételesen nem tökéletes nyugalmukban léptek színre ismét.
Nos az athamé. Nem igazán akarok elárulni semmit, hogy miket is találtam ide ki. Legyen elég annyi,hogy ne számítsunk közvetlenül a HP-és a titkok kamrájára...
Blaise alaposan perverz, és hát mindhárman kezdenek szépen lassan bimbózni, és érni a dolgokra persze azért még most nagyon nagyon prepubertásban járunk.
Végül Astoria. Indítani akartam, most már azért szépen lassan belecseppen ő is a történetbe. ÉS felvezetem magam előtt is azt ,hagyo Astoriát láttatni kívánom. Mivel az eredeti műhöz ragaszkodom elkerülhetetlen, hogy ő lesz Draco felesége. Nem szeretném hárpiának bemutatni őt... |
Szia!
Úh, hát szóval eléggé lemaradtam, sajnálom...:$
Hm.. elég sok volt így a feji egyben, egészben elovlasva, de nagyon tetszettek. Imádom, ahogyan a JKR megírt könyvét és a saját fantáziádat is beleviszed, mint a mardekár ház belső viselkedése, kapcsolata. Fantasztikus, komolyan.
Ami még tetszik, hogy nagyon aranyosan írod meg Dracóék viselkedését. A gyermeki játékok, és kíváncsiságok, szerelmek. :))) Imádom Pansyt, és Dracót!!!!!!!!! :D Jó, hát persze Blaise sem maradhat el...;) Draco még nem akar tudomást venni a dolgokról, amik a szerelemhez fűződnek. Úgy veszem észre, talán ő a legpasszívabb a többiek közül, bár azért már el ejtettél pár mondtatot különösen ott a levélnél, ami ellenkező irányba tereli. :)Pansy szerintem már kicsit érettebb, Millincenttel együtt. Igaz a fiúk később érők. :P Na szóval várom a folytit, mert nagyon tetszenek a párhuzamok, és a szerelmi szálak is. Így az írásaidban sokkal jobban felfigyelek az eredeti könyv hiányosságaira. Sajna. De ezt pótlod nekünk itt! :D:))
Hát most ennyi jutott eszembe, meg mennem is kell.
Vároma folytit! pussz
Freeb :)))))
Szióka!
Nos hát a lemaradásokat mindig pótolni kell így van. most hogy írjátok a kritikákban csak most döbbenek rá én is, hogy mennyire Draco/Pansy sugallatúak a fejezetek. Nah persze nem tudom elfojtani magamban, meg azért lassan elő kell vezetni, hogy ne legyen váratlan robbanás majd hipp-hopp egy kötetben egy fejezetben a dolog. TEhát szépen fel kell vezetni a dolgot. Igen Draco a legpasszívabb az érzelmek területén. De hát ő egyke, zárkózott is, kicsit hűvös is, tőle ez teljesen természetes, áradásul most annyi minden más is izgatja őt. Főleg ugye az Athamé. Szóval igazán most ő másról hallani sem akar. a többiek hiába nyüzsögnek körülötte.
Hát az eredeti könyv hiányosságait folyamatosan igyekszem most itt pótolni, mert azért akad egy pár....igaz lehet nálam meg más hiányzik, de hát kinek mi az erőssége ugye... nah majd cseperegnek néha a fejik....addig is puszi! Callie |
[24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
