18. Tovatűnt ellenállás
callie 2008.01.23. 20:35
Ginny mezítláb keresztbetett lábát maga alá húzva üldögélt a hátsó kert napernyője alatt és koktélparadicsomokat csipegetett a vajaskenyeréhez. A szomszédban zümmögött a fűnyíró, a mugli férfi a rádió slágerét dúdolta hozzá. A gyerekek labdát pattogtattak az aszfalton. Ginny féloldalra fogott haját most a mellkasára seperte. Könnyű vékony pántos fehér nyári ruhában volt. Melegen indul az ősz. Túl melegen. Annyira magába mélyedt, hogy ne mis hallott a lépteket, csak a hatalmas kosarat, amit mellé emeltek a kerti székre. Tele bordó szőlőszemekkel. Ginny felkapta a szemét, s s szürkéskék szemek rávillantak.
- Mit keresel itt?!- kérdezte barátságtalanul.
- Ennyire ne fogadj szívélyesen! – ült le vele szembe Draco. – Hoztam szőlőt! – bökött a kosárral.
- Nem kell a szőlőd! – vágta rá mérgesen Ginny.
- Már megint kezdjük, hogy mim nem kell? – siklott végig lustán Draco tekintete a nőn. Ginny enyhén elpirulva elnézett. A hasán már nem tudta letagadni, hogy gyermeket vár. Apró domború hasánál zavartan meglebegtette a ruhát, hogy leplezze, amennyire tudja. Draco így is észrevette.
- Malfoy szállj le rólam! – kapott be egy kis paradicsomot Ginny. Draco is a mosott paradicsomokba nyúlt, s egy marokkal kivett belőle. Felhajtott a nadárgja szárát, s a lábát a felfújt medencébe mártotta.- Azt nem neked csináltam! Vedd ki belőle a mocskos lábad! – dörrent a férfira.
- Mennyei ez a langyos víz – mosolygott elégedetten Draco egy paradicsomot a szájába nyomva. – Mikorra várod a kicsit? HA jól számolom április igaz? – Ginny elkapta a tekintetét, s újabb szelet pirítóst kent meg. Ropogott a kenyér a fogai alatt, ahogy beleharapott.
- Utálom, hogy eljössz és játszod a kiskirályt! Mikor szabadulok meg tőled? – méregette Dracót, ahogy nyújtózkodva kényelembe helyezi magát a medence vizében lubickolva a lábával.
- Valld be, hogy unatkoznál ,ha nem látogatnálak meg – felelte flegmán Draco újabb szem paradicsomokat nyomkodva a szájába.
- Legszívesebben rád támadnék! – sziszegte mérgesen Ginny.
- Nem akadályozlak meg – villant Draco szeme.
- Nem úgy értem! – vörösödött el Ginny.
- Kérlek fogalmazz egyértelműen nem tudom mire gondolsz! – sóhajtott Fel Draco, az utolsó szem paradicsomot nyammogva. – Itt ülsz egy pántos fehér semmiben a hátsó kertben. Az alsóneműket felvetted már? – gonoszkodott Draco. Ginny felpattant, s Dracónak akart rontani, de a férfi lerántott az ölébe, s a hajába túrva szájon csókolta. Tenyerével végigsimított Ginny megduzzadt mellein. – Annyira kívánlak! –súgta Ginny nyakára szorítva az ajkait.
- Ezt ne a kertben! – tiltakozott Ginny, rémülten a muglik felé pislogva.
- A házban szabad? – nevetett Draco.
- Nem ott sem, sehol sem! – heveskedett megkésve Ginny. Draco áthúzta Ginny lábát, hogy szembe üljön vele a nő, s csípőjét ingerlően megemelte. Ginnyből halk sóhaj szakadt fel. Erőtlenül könyökölt a férfi vállára.
- Malfoy! – kezdte Ginny.
- Nyugodtan hívhatsz Dracónak – vigyorgott Draco, s kezével izgatottan markolta meg Ginny fenekét, s megemelve felállt vele ,hogy behúzódjanak a házba. Ginny már az ajkaira tapadt indulatosan csókolta,
- Tegyél le! – túrt a szőke hajba Ginny ,magához szorítva a férfit.
- Mindjárt! – motyogta Draco az ajtónak szorítva Ginnyt. Felsöpörte a szoknyarészt, s Ginny meztelen fenekén és combján kalandoztak az ujjai. Ginyn nekivágódott a hátsó ajtónak, a lengőajtó bebillent, s Draco dőlt vele a széles étkezőasztalra szegezve a nőt. Mindketten levegő után kapkodva, kifulladva ziháltak. Draco lerántotta a fehér bugyit Ginynról, s azonnal magáévá tette. Ginny felsikoltott, s Draco karjába kapaszkodva igyekezett felvenni az ütemet. Apró zihálásait Draco lihegése szakította félbe, karjával átfonta a nő szép ívű hátát, s fergeteges tempót diktált. Tenyerét minduntalan Ginny széles csípőjére csúsztatta, Ginny közelebb fészkelődött az öléhez, hosszú lábszárával szorítva Draco fenekét magához ,s Felsikoltott a gyönyör pillanatában. Draco kifulladva tenyerelt az asztalra. – Azt hiszem most megsüketültem – nyögte megrázva a fejét, ahogy Ginny sikolyától még mindig csengett a füle. Ginny ellökte magától, s felrántotta az alsóneműjét, Sértetten nyitotta ki a hűtőajtót, a hűvösben próbálva lenyugtatni magát. Ginny mi a fenét művelsz?! Már megint odaadtad magad ennek a szemétnek, méghozzá a legkisebb tiltakozás nélkül! Sőt! Olyan kiéhezetten bújt hozzá, és szorította magához, mintha egész héten a férfi érintése után sóvárgott volna. Vagy tényleg ez történt? Miért nem tud undorodni ennek a férfinak az érintésétől? Ginny bosszúsan csapta be a hűtőajtót, s a dobozos tejet meghúzta.. Megérezte a csípőjén a férfi érintését. Draco átsimította a hasát, a combjait, majd maga felé pördítette. Kilökte a kezéből a tejes dobozt ,csattanva zuhant a földre s Draco a hűtőnek szegezte a nőt. Ginny háta csapódott a hűtőnek ,rezegtek a poharak a hűtő tetején, újra és újra összekoccanva. Draco birtoklóan végighúzta kezét a Ginny oldalán, s megemelte a combját.
- Hagyd ezt abba! – sziszegte Ginny ,lesütött szemekkel, de tudta ,hogy fölösleges a próbálkozása, mert már akaratlanul is átvetette a karjait a férfi vállán, s hagyja, hogy megemelje, hogy a hűtőnek nyomja ,hogy együtt dülöngélve a konyhában kék-zöld foltokkal szaporodva, nyögdécseljék végig a házat. A falnak csapódott ,s Draco gyorsan adta a lökéseket. Hörögtek mindketten, egész testében remegett, Draco vágyát magába fogadva, nyöszörögjön a csúcson. Draco markolta a combját ,szorította ,a z ujjai szinte belevésődtek a bőrébe. S Ginny haja a vállára omlott kuszán, lágyan omolva végig.
- Miért nem utasítasz vissza? – kérdezte halkan Draco,
- Már magam sem tudom – húzódott el Ginny, de Draco visszatartotta. Beletúrt a vadvirág illatú vörös hajba, s megcsókolta a nőt.
- Ginny!- mormolta a nő hajába fúrva az orrát.
- Menned kell igaz? – hajtotta le a fejét Ginny. Draco halványan bólintott. – Helyes! Húzz a büdös francba! –mondta Ginny ,de ajkán nevetés bujkált. Draco flegmán visszavigyorgott, s megigazítva a ruháját elsietett.
|