Pansy megigazította a homlokpántját, a stóláját újból meghúzta a karján, mielőtt elhagyja, s elmélázva a farsangi sokaságban keresgélt ismerősök után. A szőke homlokából oldalra fésült hajú férfi megérkezett, s Pansy mellett úgy haladt el, akár egy útjelző tábla mellett, s könnyed szökkenéssel táncba vitt egy tündérruhába bújt boszorkányt. Pansy sóváran követte tekintetével a férfit, a trapézvágású fekete nadrágban nyúlánk magas alakot, a szép, frissen mosott szőke hajat. Kalózruhában, félre csapott fekete selyemmel fél szemét lekötve Blaise pördült hozzá ki a tömegből.

-         Pansy kedves! – húzta Pansyt a tömegbe. – Ne nézd ilyen epekedő szemekkel! Ismerheted Dracót! Minél közönyösebb valaki ő annál inkább imponálni akar neki. Kegyetlen!

-         A férjem! Ellentétben más nőkkel nekem már nem kell megszereznem – hagyta Pansy, hogy Blaise lendületesen forgassa a széles utca közepe felé.

-         Amit megszereztünk azt lehet elveszíteni is – figyelmeztette Blaise.

-         Mit számít már az nekünk? – nézett el, lemondóan Pansy.

-         Kezdem azt érezni, te már átengedted őt! Ez az a pont, amikor már nem harcol egy nő egy férfi megtartásáért – ingatta a fejét Blaise.

-         Ennek már nincs értelme. Nem fogok bolondot csinálni magamból Draco kedvéért! – nézett bosszúsan Pansy.

-         Bolondot! Bolondot! –rikácsolta Blaise beszerzett papagája miközben elrepült felettük.

-         Én ebbe nem láthatok bele Pansy. Ezt csak te érzed és csak ti tudhatjátok! Sajnálnálak titeket, mert annyira jó páros voltatok – nézett ki a körükből Blaise, hogy ne akadjon össze a pillantásuk Pansyval.

-         Óh! Blaise! Más az, hogy a kívülállók szemében összeillőnek tűnünk, és más az, amilyen életet valójában élünk egymás mellett – szakadt fel Pansyból a vallomás. – Én már nem bírom tovább ezt, így élni, egy házasságban, hogy valójában ugyanannyit látom, mint mások, hogy alig szólunk egymáshoz, hogy ennyire nem tudunk már egymásról semmit, s ennyire ne is érdekeljük egymást.

-         Nézd Pansy! Most semmiképpen sem léphettek ki! Voldemort vonna felelősségre mindkettőtöket. Várd ki, amíg a háborús szabályok enyhülnek, hamarosan rendeződnek a dolgok. Most már semmi sem akadályozza meg, hogy elcsituljanak a varázsvilágban a dolgok. Van egy olyan érzésem, hogy most Draco is kivárásra játszik – jegyezte meg felhős tekintettel Blaise.

-         Meddig tarthat ez a kivárás?

-         Ameddig csak tarthat – mosolygott kedélyesen Blaise. – Ne siettesd a dolgokat Pansy, adni fogja minden magát, szépen sorban. Mindig minden változásban van.

-         S mi vagyunk a változások elszenvedői – sóhajtott fel Pansy.

-         Így van – biccentett beleegyezően Blaise.  –Szép hölgy ,bocsáss meg ha magadra hagylak, de ezt az átkozott papagájt elő kell kerítenem – keresgélte a  tarka tollú madarat Blaise, s meghajolt Pansy előtt egy kalózos kalaplengetéssel ,s távozott. Pansy ismét magára maradt. Blaise fütyörészve hívogatta magához a madarat, de a forró puncsos asztalnál Draco lépett hozzá ,véletlen sem a madár.

-         Mi járatban Draco? – kérdezte Blaise, megindítva a beszélgetést. – Nem is tudtam, hogy madár lettél, s a füttyszómra hozzám jössz – vihogott Blaise.

-         Mi van Pansyval?

-         Mi lenne? A te feleséged neked kell tudnod – válaszolta kitérően Blaise, a puncsát kortyolgatva.

-         Te többet beszélsz vele mint én – vett magának is egy puncsot Draco.

-         Az már a te bajod öregem nem az enyém – dohogta Blaise. – Bár úgy hallom új terveid vannak.

-         Új tervek? Áh ez nem ugyanaz – legyintett Draco. Mindketten a magas pulthoz álltak, s a puncsuk forró élvezetébe merültek. Blaise figyelte a farsangi kavalkádot.

-         A nők kihasználják a farsang adta lehetőségeket – nevetett fel Blaise, ahogy megállapította most minden nő igyekezett kibújni Voldemort szigorú erkölcsi szabályzata alól, vagyis hogy a szoknyák bokát takaróak legyenek. A legtöbb nő, most kiélvezte, hogy megmutathatja a lábát.

-         Igen. Talán éppen ez vonz annyira. Abban a bestiában.

-         Bestia? Nem emlékszem hogy Ginny Weasley szerepelt volna a Legendás állatok és megfigyelésük tankönyvünk bármely oldalán is. Vagy igen? Lett volna ilyen szószedet is? – dörzsölgette az állát Blaise.

-         Látom nagyon elemedben vagy. Akkor egyszerűen  némber. Ugye  ők nem ismerik a szabályokat, s Ginny állandóan térdig érő, pántos ruhákban flangál, amivel minduntalan ingerel, igen talán éppen ezért megyek hozzá, ott nincs semmi szabály, oda nem ér el Voldemort uralma, az a vidék kihalt, ott senki  nincs, semmi sincs, mindenki úgy tudja, nem lakik már arra egy lélek sem. És mi ott távol a világtól a civilizált varázsvilágtól, a háború utáni szigorú erkölcsi szabályoktól…

-         Ühüm értem a célzást – biccentett Blaise. – Tudod, hogy Voldemort  rendelete beleszól a házaséletbe is?

-         Komolyan? – köpte vissza a puncsát a poharába fuldokolva Draco.

-         Na gondolom a kitételeket te már el sem olvastad, mivel rád nem vonatkoznak, mert már hónapok óta nem élsz házaséletet.

-         Hát az igaz.

-         Voldemort megszabta, hogy csakis és egyetlen dolog az elfogadott a házaséletben, ha a férfi van felül. Hallod ezt? Voldemort és a begyepesedett régi szabványai – dohogta Blaise. – Még jó, hogy én nem vagyok házas – vihorászott Blaise kipirulva.

-         Hogy szólhat bele egyáltalán ilyesmibe? – ráncolta a homlokát Draco.

-         Gondolom arra gondol, hogy ha a nő van alul akkor könnyebben teherbe ejthető. Lásd a te példádat is, ha Ginny Weasley ront rád, most nem lenne másállapotban, már csak a gravitáció miatt sem – kacagott Blaise.

-         Nagyon vicces – rázta a fejét Draco.

-         Nos gondoltál esetleg rá, hogy kipróbálod a házaséletet Pansyval Voldemort szabályai szerint?

-         Nem tudom, most még nem igazán tudom, hogy mit akarok.

 -    Az látszik rajtad – nevetet Blaise. - Kezdek kételkedni abban, hogy harminc fölött vagy        Draco. Úgy viselkedsz mint egy kamasz.

-         Kösz, akkor majd ha idősebb tapasztalatát kérném ki, akkor tudom kihez kell fordulnom – hagyta az asztalon üres puncsos poharát Draco.

-         Bármikor állok rendelkezésedre az ügyben – kiáltott utána Blaise. S a papagáj és Pansy keresésére indult a tömegben.