Vadhajtások varázsa
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Aranyszabály a mardekárban
Roxfort hetedév Carrow tanítások
 
Menü
 
Draco/Pansy (nagy11)
 
HP nyomán DM és a...
 
Tom Denem trilógia
 
A Lestrange-ház
 
Mardekár reménysége
 
Új világ fic
 
Roxforti jegyzetek
 
Mardekár pincéje '98 - névsor
 
Smaragdkövek
 
Aranyvérű gardróbok
 
Szavazóüst
Lezárt szavazások
 
Draco Malfoy és a végső kiút(7)
Draco Malfoy és a végső kiút(7) : 5. A biliárdszalon

5. A biliárdszalon

callie  2009.02.14. 18:29


Fütyült a szél az ablakréseken. Viharos erővel csapódott a Norfolki kastély falainak. Szürkésen sötét az ég alja. Esteledik. A karamellszín bársony ágytakaró alatt összebújva feküdt a két fiatal aranyvérű. Pansy álmosakat pislogott. Legalább egy fél órára el is szundított már itt Draco karjaiban. Most is csak arra ébredezett, hogy a fiú tenyere végigsimította a takaró alatt.

-         Nem mentünk le teázni – morogta Draco felkönyökölve a párnán.

-         Ahogy te sem foglaltad még el a saját vendégszobádat – felelte rá álmatag hangon Pansy.

-         Komolyan ki akarsz dobni a hálószobádból? – kérdezte hitetlenül Draco.

-         Olyan hideg van kint, nincs kedvem kibújni az ágyból itt olyan jó meleg van – fészkelődött még szorosabban Dracóhoz nyomva a fenekét.

-         Rossz a szigetelés – húzta el a száját Draco. S nehéz szívvel de elhúzódott Pansytól, hogy felöltözzön. – Öltözz, mert Blaise-ék stílusát is túlszárnyaljuk már, tulajdonképpen Monstróval még nem is beszéltem – kapott észbe Draco s fürgébben kezdte magára ölteni a ruháit. Pansy beljebb süppedt a meleg takarók alá, s álmosan leeresztette a szemhéját. Karmilla Draco kötött pulóverén szunyókált, s amikor Draco megpróbálta kirángatni alóla dühös fújtatással ébredt fel. Vicsorgó nyávogás közben felugrott Pansyhoz az ágyba, s elhelyezkedett a gazdája lábánál a takarókupacon.

-         Ne! Olyan jól érzem most magam, mint már hosszú idők óta nem. Had lebegjek ebben az édes semmittevő boldogságban – nyújtózkodott kéjesen Pansy.

-         Ha egy negyed óra múlva nem jössz utánam ,felküldöm érted Crakot és a szeme előtt kell felöltözködnöd – mászott fel az ágyra még egy csókért Draco. Pansy átkarolta a nyakát, s nem akarta elengedni. – Pansy! – akart elhúzódni Draco.

-         Maradj! – nyafogta Pansy Dracóba kapaszkodva.

-         Tudod mikor: Soha! – nevetett rá Draco kegyetlenül. – Megkaptam amiért jöttem most már lelépek!

-         Olyan gonosz vagy! – nézett rá durcásan Pansy. – Miért nem lustálkodhatunk most kettesben egy kicsit?

-         Három órán át fetrengtünk az ágyban neked ez nem volt elég? – ráncolta a homlokát Draco, s lefejtette magáról Pansy ragaszkodó, csábító karjait.

-         Menj csak úgyse bírtam volna ki melletted még egy órát! – vágta hozzá sértetten Pansy.

-         Hiszi a piszi! – vigyorgott rá vissza Draco mielőtt behúzta maga után az ajtót. A sötét hangulatú lépcsőházban lerobogott a nyikorgó fagerendás lépcsőkön. A földszint egészen kihalt volt. Hol lehetnek ilyenkor? Az alagsor felől nevetés szűrődött ki. Draco a hang irányába fordult. A lépcső mögötti átjárón túl melegen pislogó zöldes derengésű fényekben úszó szoba fogadta. Az egész társaság itt volt. Minden zöld volt. Mohazdöl bársonyszőnyeg nyelte el a léptek zaját. A falikárpit zöldarany hosszanti csíkos tapétája, előtt csupa tizenkilencedik századi festmény, nagy társaságokról, vadászat, mulatozás, családi összejövetelek, erdei idillek. A falon mohazöld lámpaernyők alatt pislogtak a lángok, s legalább öt méretes asztal töltötte ki a teret, a fal mentén fakazettás bőrülések, külön kisebb asztalokkal. Két széles biliárdasztal zöldjére esett most a legtöbb fény. A három fiú játszott. Blaise éppen a lángnyelvwiskys poharát tette a biliárdasztal szélére, s megszívta a szantálillanót mielőtt hunyorítva meglökte a kiszemelt vörös golyót.

-         Draco! Csakhogy ledugod az orrod közénk! – harsant fel Blaise invitáló hangja, ahogy meglátta a belépőt. – Egyedül? – nézett felvont szemöldökkel a fiúra. Draco megkerülve a kártyaasztalt kezet rázott Blaise-el s két csatlósával Monstróval és Crakkal.

-         Igazán pazar… játékbarlangot hoztál össze magadnak – csapta meg Mosntro vállát Draco.

-         Na mi van kikészítetted Pansyt? – vihogott rá Blaise.

-         Azt hiszem félájultan hagytam  az ágyban igen – vágta rá flegmán Draco.

-         Tudom, minden év elején megpróbálkozol megszabadulni tőle, tavaly szakítottál vele, most a gyönyörbe fog belepusztulni? – kacarászott Blaise. Kipirult arcán már látszott ,hogy alaposan a pohár fenekére nézett az este.

-         Taktika, taktika tudod Blaise! – keresett a lányok előtti asztalról magának is egy poharat Draco.

-         Most akkor megint együtt vagytok? Mert én már nem igazán értem…mi van köztetek? – kérdezett rá Daphné a szívószálat rágcsálva. Draco megöblögette szájában az első kortyot, s közben Daphnéra nézett. Résnyire húzta a szemét, de végül nem válaszolt.

-         Egyébként Blaise ha te nem avatkozol közbe már tavaly sikerrel jártam volna – szólt Draco, de közben Milly arcára nyomott egy puszit.

-         Meg sem köszönted nekem Draco! – hallatszott ahogy Blaise lökése után koppan a golyó. Milly erős kamillaillattal borította be Dracót, s közben olyan cinkos pillantásokat küldött felé, amitől Draco már megint szörnyen zavarban érezte magát. Persze Milly a legbeavatottabb mindig mindenbe. Ráadásul Milly egész évben nem tett le róluk. Persze, hogy most madarat lehetne fogatni vele, hogy elég félreérthetetlen jelei vannak Draco és Pansy titkos kibékülésének. A barátaik elől értelmetlen is lenne titkolni.

-         A vacsoráról már lemaradtatok de tettünk nektek félre! – mutatott az asztalra halmozott vadhústálra Milly. Draco épp a porcelántányérra igyekezett szedni, amikor Milly megköszörülte a torkát. Draco megfordult. Pansy állt az átjáróban, rózsaszín meleg hosszú tunikában, ami leért egészen a térdéig, olyan volt mintha ráöntötték volna. Őrjítően csinos volt benne, s nagyon nőies. Hihetetlen, hogy utolsó évesek. Végzősök. A Roxfortban. S hogy ugyanígy itt vannak együtt, az egész társaság ismét. Pansy zavartan simította le  tunikát, pedig egy gyűrődés sem látszott rajta. Mindenki őt nézte. Most állt egy légtérben hosszú idő óta ismét Draco és Pansy előttük. A folyosón senki sem látta őket. A gyengélkedőn csak Milly. S azóta most itt találkoztak újra.

-         Szép estét mindenkinek! – zavarban volt Pansy. Igazán hogyan is reagáljanak egymásra Dracóval. A többiek előtt. Ez azért egészen más mint egymás között. Ahol nem kell magyarázkodni, hogy mit éreznek, hogy mi van közöttük. Ahol valahogy minden olyan természetesebb volt. S hónapok óta elfojtott szenvedélyek tombolhattak az ágyban. Mindenki pontosan ismerte az egész kapcsolatukat az elejétől. Azóta, hogy először találkoztak első évben a Roxfort expresszen, az elmúlt év hányattatásainak is szemtanúi voltak. Igen. Ez a négy évfolyamtársuk igazán a szemtanúja volt az ő kapcsolatuknak. Szemtanúk. S most szinte vibrál a levegőben, hogy várják Draco és Pansy első nyilvános tettét előttük. Aminek ismét a szemtanúi lehetnek. Mindenki kíváncsian fordult feléjük.

-         Nekünk igazán szép az esténk – fogadta Pansy üdvözlését megtörve a kínos hallgatást Blaise, s belekortyolt a lángnyelvwiskybe. – S a tiéd? – Pansy habozva enyhén megemelte a vállát. Alig mert Dracóra nézni, aki még mindig őt bámulta ledermedve. Majdnem kiesett a kezéből a porcelántányér. Pansy egyik karját átfogta a kezével, s félszegen állt a tekintetek kereszttüzében. Milly szeme egyikről a másikra ugrált. Egyáltalán most mi van? Mindenki tudja, hogy Draco első útja Pansyhoz vezetett, s kikötöttek a hálószobában, ahol közel négy órát voltak. Na most boszorkány legyen a talpán aki ezt nem érti félre. Vagy nem azt látja mögé ami. Elég félreérthetetlenül egyértelmű volt, hogy az álompáros megint együtt van. De hogy fognak viselkedni most itt előttük? Mindenki érdeklődve várta mit lépnek. Draco az első dermedtségéből ocsúdva, hogy Pansy még mindig rózsaszínben a legszebb, letette a tányért az asztalra, s úgy tűnt megállt az idő, ahogy lassú léptekkel megindult a lány felé. Pansy felnézett rá, ahogy megvetette a lábát előtte, s csak az utolsó homokszemcse lehullásakor mosolyodtak el, mielőtt Draco tenyerét Pansy fedetlen, karcsú, hosszú tarkójára csúsztatta, s lehajolt a lány ajkaira. Igazán semmi sem látszott a csókjukból, csak Draco lebukó szőke tincsei, a kissé meghajló háta, egyébként Pansy teljesen a takarásában volt, de így is mindenki sejtette, hogy mi zajlik előttük. Blaise hátravigyorgott a lányokra, s Daphnéra kacsintott, majd éleset füttyentett. Draco megemelte a fejét, Pansy pedig pirulva húzódott el, de Draco kézen fogva magával rántotta a lányok felé.

-         Igen, nekem is szép estém van – jegyezte meg Pansy Blaise mellett elhaladva, s mosoly játszadozott a szája körül. Milly igyekezetében, hogy átüljön Daphné mellé ezzel helyet hagyva a párnak, csaknem magával sodorta az egész asztalt. Daphné megkavarta a szívószálával a koktélját. Leeresztett smaragd szemei tényleg megtévesztően a régi kedves, Astoria tekintetére hasonlították. Bár Daphné szemében kevesebb volt az ártatlanság. Daphné mindig számítóan és hűvösen nézett. Ez megnyugtató mindenképpen. Igaz Pansy egykori szeretője meg éppen itt iszogat a biliárdasztal mellett. De most a páros egyik tagját sem érdekelte a félresiklott egy év, ami kiesett a kapcsolatukból. Pansy szedett magának az őzhúsból, Draco meg whiskyt kortyolgatva nem bírt betelni Pansy felnyírt bubifrizurájától. Egyfolytában az ében haj alatti hófehér tarkót birizgálta az ujjaival, lusta szürke pillantással nézve is, ahogy az ében szép fényű haj rábukik Pansy fülére, de szabadon hagyja a nyakát, az állát, előre borulva is alig ér a szája vonaláig a haja. Egyfolytában simogatta Pansy nyakát. Hiányzott nagyon. Ez a rövid haj. Ez a sötét ébenség. A bőréről párolgó semmihez sem fogható finom levendulaillat. Milly pedig túláradó izgalommal figyelte csillogó szemekkel a párost, ahogy Draco egyszerűen alig bírja levenni a tekintetét Pansyról, ahogy minduntalan érinteni akarja a lányt. Ahogy itt egymás mellett ülnek Pansy felnyírt rövid haján súrolja a hüvelykujját míg tenyerével a karcsú női tarkót simogatja. Tényleg alig bírt ma magával. Egyszerűen boldog volt már megint. Hogy ez a lány az övé. Okos, intelligens, szellemes, csinos. S ez a gonosz rózsaszín tunika. Annyira kívánatos benne. A nadrág színét nem is érzékelte, egyfolytában csak a rózsaszín felsőn legeltette a szemét, ami odasimult Pansy csípőjére, és melleire, s tenyere alatt érezte a lány nyakcsigolyáit, ahogy a lány lehajtva a fejét falatozik.

-         Hé Draco! Jössz egy…- Blaise elvihogta magát, aztán kézfejét a szája elé tartva csak annyit bökött ki. – na játszani? Majdnem azt mondtam, hoyg jössz-e egy körre, de az elég félreérthető lenne – Blaise nagyon felöntött a garatra.

-         Megyek egy perc – kiáltotta vissza tompa aggyal Draco. Holott esze ágában sem volt felállni Pansy mellől. Most örült ,hogy Pansy hagyja magát simogatni, mint egy megszelídült kis állatka, mint Karmilla, amikor nem önkényeskedik. S kellően kiélvezheti, hogy semmi hajszál nem zavarja a lány nyakának simogatásában.  Daphné megunta hogy a szemközt ülő Pansy-Draco párost szemlélje, s fekete körömcipőjében Blaisehez illegett.

-         Te is beszállsz cicám? – búgta Blaise, s karjai közé vonta a lányt, s Daphnét a biliiárdasztalnak nyomva hajolt előre, hogy egy erős lökéssel beállítva a szöget újabb golyót lökjön a lyukba. Daphné formás fenekének nyomódott az ágyéka. Daphné kéjesen simult a biliárdasztalra, s fenekét Blaisehez dörzsölte.  Blaise elhúzódott Daphné hátától, s az asztal szélére állított pohárból kortyolt. Daphné bambuszillatú egzotikus párát lebbentett felé, ahogy a haját meglengette, ahogy felegyenesedett. Blaise szemhéja meglebbent, s közben ellépett megszakítva a testi kontaktust. Újabb golyó után nézett. Daphné akár egy vadászó fekete párduc követte, feketére lakkozott körmeit gyengéden végighúzta Blaise meztelen karján, ahol a háromnegyedig feltűrt fekete ing szabadon hagyta. Mindketten feketében voltak. Méregdrága selyemanyagban. Daphné minden mozdulatára úgy gyűrődött a testén a selyemruha, mintha orsó körül csavarodna. Dekoltázsa teljesen láttatta az alatta mellére feszülő fekete melltartó középső mintáját. Borzalmasan provokáló volt. A macska egér játék elkezdődött, ezt már mindenki ismerte náluk. Csak Blaise önmegtartóztatásának a kérdése, hogy mikor döngeti meg a szemük láttára a lányt. Daphné egyértelműen környékezte Blaiset, aki már a játék és Daphné között hezitált. Ahogy Daphné tenyere rámarkolt a fenekére Blaise letévesztette a szöget, s nem találta el a golyót.

-         Blaise, biliárdozzunk együtt – búgta Daphné hátán lengedező hajjal, formás karjaira oda odacsapódtak a fekete tincsek. Teljes kontrasztban volt a fekete ruha és Daphné fehér bőre, de ettől lett valahogy olyan ingerlő a megjelenése. A szemhéját zöldre festette mindig ,hogy még jobban kiemelje a smaragd csillogást fekete pillái alatt.

-         Ne türelmetlenkedj cicám! Most nyerő szériában voltam eddig! – Daphné belenyúlt Blaise whiskyspoharába s kiemelt belőle egy jégkockát, s  Blaise csuklójához nyomta, majd lassan elkezdte felfelé húzni a bőrén. – Daphné! Ne hergelj! – nyomott csókot Daphné fedetlen keblére Blaise, s eltolta kissé a lányt. Daphné visszaejtette a jégkockát a pohárba, s Blaise karját maga felé rántva anyelvét végighúzta Blaise csuklóján lenyalva a whisky ízét blaise bőréről. Blaise lehunyta a szemét. Crak után monstro sem talált a lyukba. Ismét Blaise jött. Daphné magához húzta Blaise csípőjét.

-         Gyere lökj egyet! – búgta Daphné mély hangon.

-         Szeretnéd ha beléd döfném a dákómat mi? – vihogott fel Blaise s megnézte ebből a helyzetből melyik golyót találná el. – Vagy a golyókkal játszadozzunk? Megszámoljuk hágy golyót tudok felcsúsztatni a hüvelyedbe? – röhögött Blaise, s tenyerével Daphné selyem ruhájának az alját túrta fel a lány combján. Daphné aláhelyezkedett Blaise ujjainak, ahogy a biliárdasztalra könyökölt haját félreseperve egyik oldalra. Blaise levegő után kapott, ahogy az apró alsónemű vékony pántját félretolva Daphné nedves forrós ölébe siklott az ujja. Daphné már csak rá várt. Koppanva ért a fadákó a földre, ahoyg Blaise erőtlenül engedte a markából hogy lecsússzon. Monstro és Crak egy bamba biccentéssel jelezték egymásnak, hogy úgy tűnik vége a játéknak. De Se Daphné se Blaise nem törődtek már velük.

-         Óh Blaise! – zihálta Daphné ahogy megérezte Blaise rutinos ujjait magában mozogni.

-         Mh te kis kéjenc cicus! – zihálta Blaise, s csípőjénél fogva felrántotta a bilirádasztalra könyöklő Daphnét, s maga felé fordította. Lecsapott a lány meggyszín ajkaira, s közben felültette a biliárdasztal szélére. Daphné sürgető ujjakkal rántotta le Blaise nadrágjának sliccét, hogy kibogozza a ruha alól a legizgalmasabb testrészét. Blaise hiába nyomult előre, ehhez túl alacsony volt. A Biliárdasztal szélén ülő Daphné magasabb szinten volt, hoyg be tudjon hatolni. – A francba is! – túrta át a haját felajzottan Blaise, s feltérdelve a biliárdasztal szélére hátradöntötte Daphnét, s ahogy felé mászott felsepertea selyemruhát Daphné derekához, s egy lökéssel magáévá tette. Egyszerre nyögtek fel. Daphné haja szétterült a biliárdasztal zöld anyagán. Körülöttük szanaszét gurultak a golyók, egy sárgát Daphné halászott elő a dereka alól, s gurította el a csudába.  A társaság zavartan fordította e la tekintetét a biliárdasztalra felmászó párosról, akik ráaádsul így a helyiség legfényesebb pontján a megvilágított biliárdasztal közepén szeretkeztek, de úgy tűnt túl sok van már mindkettejükben hogy ez zavarná őket. A feketében a zöld asztalon fekvő szép páros ingerlő sóhajtásaitól Pansy gyorsan elkapta a tekintetét, s egy újabb falatot szelt le a húsból, s a villáján felkínálta Dracónak.

-         Egyél te is ne csak engem izgass – nevetett rá Pansy, ahogy Draco még mindig csak tenyerével simogatta a tarkóját, s Pansy egyre kevésbé tudott az étkezésre figyelni ettől az ingerlő érintéstől. – Pedig szerettem volna biliárdozni – nézett szomorkásan a két biliárdasztal felé, ahova már úgysem térhetnek ma. – TE tudsz?

-         Nem túl bonyolult. Golyókat kell lökdösni  a dákóval ennyi.

-         Draco tényleg játszhatnánk holnap...azzal a dákóval – ivott egy kortyot bort Pansy.

-         Kiével? – kérdezett rá ravasz vigyorgással Milly.

-         Hát…Draco dákójával persze – vágta rá Pansy. Aztán félbehagyta a rágást, s majdnem félrenyelt, amikor ráébredt mit mondott ki. A füle tövéig elvörösödött, ahogy Draco is. Milly pedig hasát fogva nevetett, míg végül Pansyból és Dracóból is kirobbant a nevetés.

-         De szemét vagy Milly! – suhintott felé Draco. – Ezt direkt csináltad.

-         Bocs, nem hagyhattam ki, mivel most Blaise elfoglalt, nekem kellett elsütnöm a poént – kacarászott Milly.

-         Ó mit mondtam! – pironkodott Pansy a tenyerével hűtve az arcát, s zavartan Dracóra nézett.

-         Nekem abszolút tetszett a gondolat – kacsintott Draco is még mindig vörösen. – de erre nem kell holnapig várnod.

-         Húha! – legyezte magát kimelegedve Milly is. S figyelte, hogy Draco is kézen fogva Pansyt magával húzza. Draco és Pansy után nem sokkal Blaise és Daphné is elmentek. Pihegve kapkodott levegő után Blaise. Mindketten feketében felöltözve voltak. Ahogy felemelte a fejét Blaise látta, hogy ketten vannak az alagsori biliárdszalonban.

-         De kemény ez a biliárdasztal! – morogta Blaise Daphné mellé rogyva az asztalra. Egyből legalább három kemény golyó állt a hátába s még a fenekébe is. Blaise bosszsúan odébb lökdöste őket. Fájt a térde rendesen. Daphné aléltan hevert mellette.

-         Merlinre de jó volt Blaise! – pihegte kitapogatva Blaise sűrű sötét haját, s beletúrt az ujjaival.

-         Aham, jó menet volt az biztos, de a térdem tisztára strapa lett tőle – tapogatta ki a tenyerével a térdeit.

-         Feldöntötted a poharad – a whisky nedves foltokat hagyott az asztal szövetében. Daphné hozzásimult a mellkasához.

-         Nem alszunk itt – szögezte le Blaise.

-         Nem, csak kifújjuk magunkat – búgta álmosan Daphné, s ahogy leeresztette a pilláit már el is aludt Blaise mellkasára bukó fejjel. Blaiset is kiterülve nyomta el az álom a billiárdasztalon elnyúlva. Amikor reggel Monstro benézett, a páros még mindig összebújva a kényelmetlen biliárdasztalon aludt.

 

 

 

             

             

Draco & Pansy
 
Szalon
 
Idézet

„Malfoy vihogva visszafeküdt az ülésre- ahol két helyet foglalt el -, és Pansy Parkinson ölébe hajtotta a fejét. Pansy olyan önelégült képpel cirógatta Malfoy szöke haját, mintha a fél világ irigyelné töle ezt a kitüntetö feladatot.” /Rowling: HP6, p. 146./

 
Forradalom/Revolution
 
Így írtok ti
 
D&P novellák
 
Versek
 
D&P szerepjáték
 
Muglivilág soraiból
 
Szombati boszorkány top 10
 
Könyvespolc
 
Malfoy-gyűjtemény
 
Malfoy képtár
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?