Vadhajtások varázsa
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Aranyszabály a mardekárban
Roxfort hetedév Carrow tanítások
 
Menü
 
Draco/Pansy (nagy11)
 
HP nyomán DM és a...
 
Tom Denem trilógia
 
A Lestrange-ház
 
Mardekár reménysége
 
Új világ fic
 
Roxforti jegyzetek
 
Mardekár pincéje '98 - névsor
 
Smaragdkövek
 
Aranyvérű gardróbok
 
Szavazóüst
Lezárt szavazások
 
Draco Malfoy és a végső kiút(7)
Draco Malfoy és a végső kiút(7) : 17. Kapcsolati krízis

17. Kapcsolati krízis

callie  2009.03.20. 21:20


Suhogott a mardekáros paplanhuzat. Draco figyelte, ahogy megfordul a lány. Pansy felébredt. Csaknem fél órát aludt a karjaiban, elnyomta az álom. Draco is el elbóbiskolt a lány mellett. A menyasszonya. Hihetetlen még csak gondolni is rá. Pansy kinyújtotta a Fekete-tó árnyai felé a kezét, s mozgatta a gyűrűsujját, hogy megcsillanjon rajta a fény.

-         tetszik? – kérdezte Draco rekedt álmos hangon. Pansy rajtakapva húzta vissza a kezét.

-         Azt hittem alszol – fordult felé a lány, s felnézett a szürke szemekbe. – Lebuktam igaz? – mosolygott fel rá.

-         Igen – próbált sajnálkozó arcot vágni Draco. Pansy ismét a szeme elé emelete a köves eljegyzési gyűrűt.  Hűvös volt a nemesfém tapintása. A drágakő csiszolásán simította a hüvelykujját. A Szombati boszorkány magazin különszámában a széles mosolyú boldog menyasszonyok ujján látott csak ilyeneket. S ez a gyémántgyűrű az övé. Az ő eljegyzési gyűrűje. Érezte a gyűrű súlyát az ujján. Még szokatlan volt az ékszer. S eljön majd az idő, amikor fel sem tűnik majd, hogy ez a gyűrű rajta van, mert természetes lesz. Magától értetődő, hogy ott van az ujján. Ahogy majd a jobbján is ott lesz az arany karikagyűrű. Amit Dracóval váltanak.

-         Nagyon szép. Tényleg álmodni sem tudnék szebbet – súgta halkan Pansy.

-         Látod ebben is túlszárnyaltalak – nyomta a száját Pansy halántékához.

-         Gonosz vagy! – nevetett fel könnyedén Pansy, s ahogy Draco karja a derekára nehezedett Pansy összekulcsolta az ujjaikat. Ujjaival cirógatta Draco pihés szőrszálait a karján. Mindketten a gyűrűn megcsillanó éjszakai fényeket figyelték. Pansy az ajkaihoz húzta Draco tenyerét. Lehajtotta a fejét, s végigsimította a fekete égetett jegyet Draco karján. Meglepve kapta fel a fejét. – Most mozog! – nézett Draco szürke tekintetébe. Draco is lenézett a formálódó mozgó sötét jegyre.

-         Igen – hagyta helyben Draco.

-         Érzed ilyenkor? – simogatta a fekete jegy vonalait ujjbegyével körberajzolva újra és újra.

-         Persze – könyökölt fel Draco. – De ne foglalkozzunk most ezzel – simította át Pansy mellei közt a völgyet, s ujjait végighúzta a lány hasán egészen a köldökéig.

-         Tényleg sok tündérmanó van Cornwallban? – terelte el a szót Draco érdeklődve a lányra nézve.

-         A Pixik? – lepődött meg a témaváltáson Pansy. – Igen. Cornwallban rengeteget lehet látni. Ha eljöttél volna tudnád – rótta meg a fiút.

-         Idén elmegyek – kacsintott Draco.

-         Főleg ha tartunk egy hivatalos eljegyzést is. Az nálunk kell legyen – bólintott rá Pansy.

-         Hát biztos, hogy nálatok is lesz, mert kétlem hogy a Malfoy-kúrián túlcsorduló örömmel rendeznének egy eljegyzési lakomát nekem – húzta el a száját Draco.

-         Ezt meg hogy érted? – ült feljebb Pansy homlokráncolva.

-         Lehet, hogy Cornwallban is házasodunk mit szólsz hozzá? – seperte ki a tincseket Draco a szeméből.

-         Mi az hogy Cornwallban? A Malfoyok a wiltshire-i katedrálisban házasodnak te magad mondtad – nyomatékosította erősen Pansy.

-         Lehet, hogy mi leszünk a kivételek akik erősítik ezt a szabályt – vigyorgott rá kisfiúsan Draco.

-         Nem akarok kivétel lenni! – csattant Pansy. – Miért ne házasodhatnánk Wiltshire-ben?

-         Mert anyáméknak fogalmuk sincs róla, hogy eljegyeztelek – sóhajtotta Draco. – S lehet ha megtudják sem egyeznek bele.

-         Te a szüleid beleegyezése nélkül megkérted a kezem? – vett mély levegőt Pansy.

-         Pansy! Nagykorúak vagyunk! Nem kell nekem apám engedélye ahhoz hogy feleségül vegyem azt, akit szeretek – vetette ellen Draco.

-         Jó persze, de mégiscsak úgy az igazi – ereszkedett meg Pansy válla. – Nem akarom, hogy nézeteltérésed legyen miattam a szüleiddel.

-         Pansy én ezen már túlléptem. S te se foglalkozz vele. A menyasszonyom vagy, bárki tanúsíthatja. Amint elrendeztünk mindent összeházasodunk – mondta ki határozottan Draco.

-         Azért mégiscsak el kellene mondanod majd…a szüleidnek is – nézett rá békítőleg Pansy.

-         Majd megtudják, ha eljött az ideje. A házassághoz elég két tanú is. Kit kérjünk fel? – sandított a lányra Draco.

-         Hát…Millyt illene – habozott Pansy.

-         Inkább ő szeretne az anyakönyvvezető lenni szerintem, vagy a papnő – röhögött Draco. – Nos?

-         Akkor legyen Blaise és Daphné – bólintott rá Pansy. – Vagy Monstrót szeretnéd inkább?

-         Nem. Én is Blaise-ékre gondoltam – simogatta meg Pansy derekát Draco. – Egyelőre a Roxfortban vagyunk Pansy. Ne foglalkozzunk most egyéb dolgokkal. Majd ha végeztünk meglátjuk hogy legyen. Akár így, akár úgy. Szép lesz az az esküvő meglátod – kacsintott rá Draco.

-         Tudom! – fogta a két tenyere közé Draco arcát Pansy, s csókot nyomott a fiú szájára.

 

 

A hetedéves lányhálóban éles visongás hallatszott. Minden lány Pansy gyűrűjének csodájára járt, olyan féktelen viháncolást vágtak le az alsóbb évesek is, hogy a Roxfortban régen tapasztalt hangzavar a szomszédban pilledő Lumpsluck professzornak is meglepő volt ,s ijedtében, hogy valami baj történt át is nézett a mardekárosaira. De csak egy csorda vihogó lánycsapatba ütközött, és veszélynek nyoma sem volt, így az idős professzor vissza is tért a szobájába. A hetedévesek magukra maradtak. Legalábbis a három barátnő. Daphné és Milly is várakozva Pansyra néztek. Pansy levette kockás mardekáros mellényét s értetlenül viszonozta a lányok pillantását.

- Mi az? – kérdezte végül, amikor a lányok még mindig minden mozdulatát követték.

- Hát tudod… - ruggózott az ágyán izgatottan Milly, s az ágya támlájába kapaszkodott. Pansy csak összeráncolta a homlokát, s továbbra is meredt a két lányra.

- Mit? – kérdezett rá Pansy.

- Milyen érzés, gyűrűs menyasszonynak lenni? – pihegte izgatottan Milly.

- Igen, milyen érzés? – kontrázott rá Daphné is emelt szép ívű szemöldökkel.

- Hát…ööö… - Pansy leereszkedett a saját ágya szélére, s az egyik lábát maga alá húzta, miközben fél arcát eltakarta előrebukó ében haja, de így is látták, ahogy Pansy arcán szétterül a mosoly. – Nagyon…jó…igen – túrta hátra a haját csillogó szemekkel Pansy.

- Ó de irigyellek te mázlista! – tapsikolt Milly örömében. – Vajon az én kezem mikor kéri meg valaki is! – sopánkodott Milly.

- Na meg az enyém! – sziszegte bosszús szájhúzással Daphné. – de most Pansyt vesézzük. Mi a helyzet azóta?

- Nem értelek – nézett gyanakvóan Pansy.

- Most már csak Draco és senki más. Milyen most a vőlegényeddel az ágyban? – nyalta meg kéjesen az ajkát Daphné. – Mert mostanában nem veszekedtek, egyfolytában hallgattok, mindig ezek a futó érintések. Nem is ti vagytok.

- Bolondság! Csak most nem tudom … annyira boldog vagyok. Illetve boldogok vagyunk. Nagyon természet ellen való dolog ez tőlünk? -  Pansy megforgatta a szemét ,hogy miért pont ez a kifejezés jön a szájára, de fél éven át folyamatosan ezt a kifejezést használták midnne délelőttön persze hoyg rájuk ragadt. Most meg már a saját kapcsoaltrendszerére is ezt használja.

- Nem dehogy…olyan nagyon…jó így látni titeket – mosolygott rá Milly.

- Egy csapda egy börtön amibe léptél Pansy. Most már szüntelen Draco lesz a középpont. Szülheted neki a kölyköket, és nevelheted őket, és egyfolytában Draco gúnyos elviselhetetlen rossz modorát kell napról napra elviselned éjszakáról éjszakára. Amikor utálod akkor is ő fekszik melléd az ágyba. Semmi változatosság. Mindig ugyanazt a gatyát fogod a fürdőben látni, ugyanolyan idegesítően nem hajtja le a vécéülőkét, borzalmas lesz meglásd. Jól meggondoltad? – nevetett rá Daphné.

- Igen, kösz Daphné – kacagott fel szívből Pansy. – Tisztában vagyok vele, hogy mit jelent a házasság. De…

- Ha akarod még sorolhatom mennyi negatív tulajdonsága van egy férfinak – mondta komolyan Daphné.

- Komolyan rendes vagy hoyg felhívod a figyelmemet a hétköznapok valóságára, mert tényleg most csak úszok a boldogságban és csak azt érzem, hogy meg tudnám váltani a világot annyira szerelmes vagyok és boldog. Draco megkérte a kezem! Lányok el sem hiszem! – rogyott le az ágyra Pansy.

- hát amikor megláttam a gyűrűt ott a tányérodon én azt hittem menten gutaütést kapok, vagy valami egyéb kóros elváltozást az agyamba, mert ezt nem hiszem el. De Blaise volt olyan rendes és közölte, hogy annyi vér nincs a fejemben, hogy én ilyen szellemi leépülést egyáltalán észrevennék. Drága egy pasi igaz? – húzta el a száját Daphné.

- Blaise-t egészen más fából faragták Daphné. Én tudom de hát… - mosolygott tehetetlenül Pansy.

- Az finom kifejezés. Közölte velem hogy ha annyi szürkeállományom lenne, mint amennyi petefészkem már egy szinttel feljebb léphetnék az intelligenciateszten – sírta el magát Daphné. – És igen utálom magam, mer tudom hogy én csesztem el. És msot ez az egész még a tetejében. A rohadt életbe is annyira irigyellek Pansy! – fújta az orrát egy zsebkendőbe Daphné. – Mindennek tetejében ez az eljegyzés! Láttam… a tekintetén, amit már olyan régen nem. Azt a lenézést. Hogy hát igen én soha nem fogom ezt megkapni, mert nincs az a bolond aki elvegyen engem feleségül…

- De Daphné miért csináltad a múltkorit? Tudod, hogy Blaise akkor pöccent be rád! – emlékeztette Milly.

- Hagyjál tudom! – sírta el magát Daphné újból. – Ti ezt nem értitek. Én képtelen vagyok eljátszani az otthon ülő háziasszonyt nekem ez nem megy. Magam akarom kiharcolni azt, hogy elérek valamit az életben. A karrierem a mindenem. A Greengrassok ilyenek. Bármi áron is de be akarok törni a legmagasabb körökbe. A Gringotts és a bankvilágban, a számmisztikában azt hiszitek hogy elfogadnak egyetlen nőt is? Hát tévedtek. Egy nőnek mindig nehezebb érvényesülni mint egy férfinak! Septima Vector is kijelentette nekem, hogy őrültség amit csinálok, mert ezen a pályán a számmisztika világában egy nőt sosem hagynak érvényesülni. Amikor visszakérdeztem, hogy akkor ő hogy került ide. Közölte, hogy azzal a módszerrel, amivel én ott vagyok a RAVASZ-előkészítőjében – szipogat Daphné. – Csak a legkeményebbek jutnak el a célegyenesbe. S nem véletlen, Septima Vector óráján egyedül én vagyok lány. Ráadásul…Blaiset benevezte erre a számmisztika versenyre. Blaise azóta teljesen el van szállva magától. Elviselhetetlen. Mert képtelen elviselni, hogy én is érvényesülni akarok mellette. Hogy nem fogom elfogadni azt ,hogy megvan a pénzem miért törtetek? Gyűlölöm őket. Gyűlölöm a férfiakat. Azokat is akikkel lefeküdtem annak érdekében hogy elérjem a célom. Alig várom hogy hatalmam legyen hozzá, hogy ezeket a férgeket eltiporjam örökre a numerológia és a bankszakma színéről. Mert aki által eljutottam oda azokat akarom a leghamarabb tönkrevágni. Mert számító aljas férgek mind. Tudjátok milyen érzés megtenni…miközben tényleg…szerelmes vagyok Blaisebe? El sem tudnám viselni hogy úgy éljek Blaise mellett hogy ő sikeres én meg egy nagy semmi vagyok mellette. Egy asszony, aki várja haza a férjét minden nap és ebből áll az élete. Bediliznék ettől.

- Azért ilyen mert féltékeny rád Daphné. Blaise szeret téged – nyugtatta Milly.

- Azóta nem is voltunk együtt – legyintett Daphné.

- Éppen ez mutatja hogy szeret –erősködött Pansy.

- Nem. Ha szeret rámmászik. Ha nem, akkor nem. Mi nem bonyolítjuk ezt túl sose tettük. Vagy van szex vagy nincs. Undorodik tőlem- mondta nyersen Daphné.

- Attól undorodik amit csináltál Daphné – vágta keresztbe a karját határozottan Pansy.

- A szeretet feltétel nélküli nem? – vágott vissza Daphné.

- Na de ennyire? – nézett rá sötéten Pansy. – Blaise is csak férfi. A férfiaknak szüntelen birtoklási vágyuk van.

- Ez valami hülye régi feltevés Pansy.

- Draco is eljegyzett. Mert a magáénak akar tudni ennyi – tárta szét a karját Pansy.

- Draco valami régimódi ketyerére működik. Blaise és én már nem. Új idők járnak Pansy. Blaise inkább a vadászó életmódot szereti ne ma birtoklót – fontolgatta Daphné. – Ráadásul Blaise most is kijelentette a házasság szentimentális baromság és ő ugyan soha nem kér belőle. Nincs nő, aki valaha is rávehetné a házasságra.

- Ó, hát én mindig úgy képzeltem, hogy a gyógyítóknak nagy családjuk van meg hasonlók – sopánkodott Milly.

- Nézz csak Blaisere! Én nem igazán ezt látom benne. Nem is érdekel. De a lenézése az nagyon fáj. S most olyan rosszul viselem ezt az egészet…mindegy nem is érdekel – hagyta magára a két lányt Daphné, s kiment a mardekár klubhelyiségből.

- Szegény Daphné! Már megint összezörrentek – rázta  fejét Milly.

- Ez teljesen természetes. Mi is fogunk még veszekedni Dracóval. Ilyen a világ. Különbözőek vagyunk teljesen természetes, hogy időnként nézeteltérések támadnak, ha azt kérdezitek mi változott azóta köztem és Draco között? Semmi. Minden maradt a régiben. A menyasszonya vagyok. De a gyűrű csak a kapcsolatunk milyenségét kifejező külső jegy. A külvilág számára. Ami igazán számít az a kapcsolat, amit a gyűrű feltételez. Ez sokkal fontosabb Milly. Nem az eljegyzés és nem a gyűrű tesz azzá ami. Hanem az érzés, és a kapcsolat. Ezért mondom, hogy persze innentől kezdve gyűrűs menyasszony vagyok. De voltaképpen semmi nem változott. Ugyanazok maradtunk. Ugyanúgy minden marad a régiben. Egy gyűrű semmin nem változtat. Soha. Nem a tettek és nem a szavak számítanak, hanem ami mögöttük van Milly – mondta komolyan Pansy. – A tárgyaink és az ékszereink még nem tesznek másabb emberré minket. Az érzéseket meg kell élni, ahogy a kapcsolatokat is.

- Igazad van Pansy – bólintott rá komoran Millicent is. – De tudod. Azért egészen más már csak szavak szintjén is az egész. Most már Draco menyasszonya vagy. Nem egy barátnő. Azért egy menyasszony az már más. Egy jegyességet nem bont fel az ember csak úgy. Tudod hogy egyébként most tulajdonképpen egy halálfaló menyasszonya lettél? – kérdezett rá kuncogó mosollyal Milly.

- Tényleg, ebbe bele se gondoltam – vágott elgondolkodó arckifejezést Pansy, de az ajka körül mosoly bujkált. – Tudod, ez is feltétel nélküli.

 

A két fiú is magára maradt a fiúhálóban. A fiúk elszaladtak Roxmortsba ünnepléshez felszerelkezni Draco eljegyzéséhez. Blaise Seaffy szőrét kefélte, s közben Dracóra sandított.

- Jól csináltad, de tényleg! Frankón odatetted az egészet! Csak ámultam mennyire jól ment minden – rázta a fejét hitetlenkedve Blaise.

- Kösz – mosolygott Draco, miközben pulóvert keresett magának a szekrényében.

- S még mindig biztos vagy a dolgodban? – húzta Blaise.

- Aham – felelte Draco hátra sem nézve.

- Pansy nem egy könnyű eset. Draco nem felejtem el, mennyit beszéltünk erről. Nehéz kielégíteni az ágyban, állandóan nyavalyog, ha rájön a félóra akkor meg elviselhetetlen zsémbes háziasszony lesz. Pansy inkább pöröl mint simogat azzal a gyűrűs aranyvérű kezével. Draco én egyáltalán nem irigyellek. Soha egy ártatlan félrelépés. Mindig csak a szabályok. És aztán a megszokott unalmas házasélet. Gondolj bele. A nőknek annyi kifogásuk van. Most fáj a fejem. Most nincs kedvem. Egyfolytában az ő szabályait kell követned, most ne zavarj szőrtelenítek táblák lesznek állandóan a fürdőszobaajtón. Aztán a bugyiméret is szép lassan növekedni kezd. A nők évről évre jobban elhízna ka házasságban. Főleg ha hagyják őket elkényelmesedni. Az én anyám azért nem hízott el mert tudta hogy két év múlva már új férjet kell fognia. De a többi nő, mind felszedi amgára a kilókat, a szüléssel, a kényelmes élettel. Pansy rosszmájú boszorkány. Fontold meg mielőtt oltárhoz viszed – tanácsolta Blaise.

- Aham. Érdekes okfejtés tényleg Blaise. Te biztos ez alapján nem is akarsz senkinek sem gyűrűt venni. De é nmár megvettem. És tudom, hogy jól döntöttem.

- Akkor is tetszeni fog Pansy tarkója, ha elhízott, bőrlenövéses és öregségfoltos lesz? – kérdezte Blaise szemtelenül.

- Igen – vágta rá vállrándítva Draco. Aztán szembefordult Blaise-el. – Mert azt hiszed a te segged nem lesz töttyedt és nem fog lógni a hasad harminc év múlva? – kérdezett rá Draco.

- A házasság egy rémálom, amiből soha nem lehet felébredni – fintorgott Blaise.

- Azért vagy ennyire pesszimista, mert Daphné már megint félrelépett? – kérdezett rá Draco.

- Szívem szerint megráznám ilyenkor. Vagy lekevernék neki egy erős pofont, hogy észhez térítsem – morogta Blaise, Seaffy szőrét simogatva. – kiakad a vérnyomásom, már csak a gondolattól is hogy ki nyomta le a farkát Daphné torkán.

- Bele vagy zúgva tudod ugye? – kérdezte Draco.

- Egyáltalán nem. Csak az én nőmet ne dugja más ennyi! – dobta a sarokba a kefét indulatosan Blaise.

- Mintha a hűség szobrát rólad lehetne felállítani – nevetett Draco.

- Én fél éve nem voltam mással ez komoly! – nézett rá Blaise komoran.

- s tudod miért teszi?

- A Gringotts felső vezetéséig akarja nyomni érted? – dühöngött Blaise. – A felső vezetésig! Bele se merek gondolni, hogy mikor fog eljutni oda!

- Beszéljünk tényleg komolyan Blaise. Az én magánéletem nyitott könyv előtted. Már csak idő kérdése és megházasodom. S te? Hogyan tovább? Daphné a főkönyv amibe vezeted a légyottjaidat? – kérdezett rá Draco. – Nem gondolod, hogy vele kellene tisztáznod, hogy akkor mostantól mit is akartok? Ha téged zavar Daphné félrelépése akkor te se lépj többet félre ez így korrekt Blaise. S ha nem bírod ki, hogy ne inogj meg, akkor Daphnétól sem kérheted.

- Amióta benyögted ezt az eljegyzést. Azóta rám is rámhoztad a hülye ideget amúgy – morogta rosszallóan Blaise. – Nem akarok megházasodni. De egy élettársi kapcsolatban megegyezhetünk. Daphnéval. Nem bírnám elviselni a tudatot, hogy akihez papírok kötnek a felső vezetőségi székig döngeti végig a Gringotts falait és a kéjes hörgéseitől rezegnek a tartóoszlopok. Nem akárhova akar betörni ez a kis feltörekvő csaj, hanem a fekete bőrüléses székekig, a Gringotts legfelső emeletére! Még így sem bírom a gondolatot…hogy ugyan mi lesz Daphné „munkája” odabent a Gringottsban – feszültek az idegek Blaise nyakán. Lüktetett a halántékánál a kidagadó ér.  – Hogy vehetnék el egy szajhát? – suttogta ingerülten.

- S ha felajánlanád neki, hogy éljetek együtt, tisztesen, maradjon otthon, hiszen mindent megadsz neki amit csak kér? Blaise mindenki tudja rólad hogy piszkosul gazdag vagy. Miért is akarna Daphné pénzt? Még többet?

- Pontosan ez az. Daphné nem a pénzért csinálja. Hanem a karrierért. Hogy hatalma legyen. Számításból csinál mindent. Votlaképpen – Blaise fáradtan felnevetett, s az ablakhoz szorította a tenyerét. – Ez nem is megcsalás. Daphné nem élvezetből teszi. Csak törtetésből. Csak addig, amíg haszna van belőle. Olyan kusza előttem is ez az egész helyzet. Sem testileg sem érzelmileg nem vonzódik vagy kötődik ezekhez a férfiakhoz. Egyszerűen csak a sikerre hajt. Előre látom. Egy örök verseny lesz közöttünk. Már most is az. Minden numerológia egy kész párviadal közöttünk. Daphné nem bírná elviselni ha sikeresebb lennék mint ő, és ez fordítva is igaz. Hát ilyenek az újgazdag arisztokraták Draco – fordult vissza a barátjához Blaise.

- Szeret téged…

- De elég e a szeretet ahhoz, hogy elviseljük egymást? – kérdezett rá bizonytalanul Blaise. – Egészen más dolog most néha összefeküdni és más az amikor napról napra együtt élünk.

 

 

             

             

Draco & Pansy
 
Szalon
 
Idézet

„Malfoy vihogva visszafeküdt az ülésre- ahol két helyet foglalt el -, és Pansy Parkinson ölébe hajtotta a fejét. Pansy olyan önelégült képpel cirógatta Malfoy szöke haját, mintha a fél világ irigyelné töle ezt a kitüntetö feladatot.” /Rowling: HP6, p. 146./

 
Forradalom/Revolution
 
Így írtok ti
 
D&P novellák
 
Versek
 
D&P szerepjáték
 
Muglivilág soraiból
 
Szombati boszorkány top 10
 
Könyvespolc
 
Malfoy-gyűjtemény
 
Malfoy képtár
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?