Vadhajtások varázsa
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Aranyszabály a mardekárban
Roxfort hetedév Carrow tanítások
 
Menü
 
Draco/Pansy (nagy11)
 
HP nyomán DM és a...
 
Tom Denem trilógia
 
A Lestrange-ház
 
Mardekár reménysége
 
Új világ fic
 
Roxforti jegyzetek
 
Mardekár pincéje '98 - névsor
 
Smaragdkövek
 
Aranyvérű gardróbok
 
Szavazóüst
Lezárt szavazások
 
Rodolphus Lestrange
Rodolphus Lestrange : 13. fejezet: Én, Te és a Sötét jegy

13. fejezet: Én, Te és a Sötét jegy

callie  2012.08.25. 12:12


  • Nem, egyáltalán nem gyűlöllek Bella! Ellenkezőleg: szeretlek!

 

Hát kimondta. Már nem szívhatta vissza az elhangzott szavakat. Már nem tehette meg nem történtté. Ott csengtek a szavak kettejük között. Bella meghökkenten meredt a férjére és csuklani kezdett. Még a sírásról és a bánatáról is megfeledkezett. Csak hatalmas kék csodálkozó szemeivel nézte a férjét. S most már végképp semmit sem értett. Ugyan miért szeretné a férje? Mi oka rá? Hiszen sem nem okos, sem nem tapasztalt, sem nem vagyonos. Elég csupán ez a múlandó szépség, amit a természet adott? Egy olyan férfinak mint Rodolphus? Ez hihetetlen és megdöbbentő volt. S ugyanakkor mégis elöntötte valami melegség tőle.

 

Nem tudta, hogy ő is kimondta-e hogy szereti a férfit vagy csak akarta. Csak azt érezte, hogy a férfi kézen fogja és maga után vonja és ő vakon követi a férjét le a lépcsőn, el a kikötő felől a Lestrange-fogatig és egymás kezét fogva lépik át a kastély küszöbét. Mintha fejbe vágták volna, kábultan hagyta, hogy Rodolphus vezesse. A férfi céltudatosan, határozottan és lázas türelmetlenséggel vonszolta maga után, de Bella alig érezte mindezt, csak ámulva nézett fel Rodolphusra. Rodolphus kutató pillantása kísérte az étkezésüket végig, képtelenek voltak megszólalni. Csak nézték egymást némán a vacsora felett. A szavak ott lebegtek közöttük. A vallomás súlya. Amivel Rodolphus pontosan tudta, hogy végleg lehúzta a rolót, ezzel végleg kiürült a tartály, bármennyire is akarja még húzni az időt, a házastársi életet kettejük között, már nem tudja tovább halogatni. Talán már nem is akarja. Két évet várt. Mindent megpróbált, hogy távol tartsa magától a lányt. De egyszerűen van olyan kísértés, aminek már lehetetlen ellenállni. A féltékenységgel fűszerezett érzéki vágy, már egyszerűen túl sok volt. Két évi önmegtartóztatás a lánytól, akire azóta vágyott, hogy először maga alatt érezte. S sokszor fantáziált arról, hogy milyen lesz újra, ismét magáévá tenni. Rodolphus egy utolsót kortyolt a borból és a feleségéhez lépett. Tenyerét a nő tarkójára csúsztatta és lehajolt a lány ajkaira. Érzéki, vágyakat ébresztő, és sokat ígérő volt a csókja. Bella tenyerével a férfi mellkasára támaszkodott és felnézett a férfi mélykék tüzes tekintetébe.

  • Rodolphus?! – kérdezte halk, bizonytalan hangon.
  • Menj fürödj le! Én is mindjárt jövök – súgta Rodolphus rekedten, s átsimította lágyan a lány csípőjét. Bella elvörösödve sietett fel a lépcsőn és kapkodva készülődött az estére. A fülében ott csengett Rodolphus rekedt hangján: Én is mindjárt jövök! Izgatottan dörzsölte a testét, a tükörben látta csillogó kék szemeit, kipirult arcát, lázas készülődését. Nem kapott magára mást, csak egy köntöst, s habozva megállt a hálószobája közepén. A férfi jön hozzá? Vagy ő menjen át? Bizonytalanul és idegesen lépett ki a folyosóra. Rodolphus is éppen akkor nyitotta ki a saját  hálószobájának ajtaját. Ahogy meglátta a bizonytalanul mezítláb topogó lányt megállt.
  • Meggondoltad magad? – kérdezte nyugodt, mély hangon. Bella nagyon jól tudta, a férje még egy utolsó esélyt akar adni, hogy visszaléphessen. A lány fehér nyári köntösében olyan volt akár egy ártatlan angyal. Mezítláb, kibontott hajjal. Rodolphus mély levegőt vett.
  • Nem – rázta a fejét hevesen Bella, s haja suhogva a hátát verdeste.
  • Akkor gyere! – intette magához a lányt Rodolphus és jobban kitárta a hálószobaajtót. Bella mezítláb suhogó selyemköntösben libegett a férje felé, kezével görcsösen markolta a köntöse két szélét a mellkasánál. Maga sem értette miért lett ennyire ideges. Már lefeküdt egyszer a férfival, nem ez lesz az első alkalom. De mégis, ez teljesen más lesz. Rodolphus tenyere birtoklón ölelte át a lány csípőjét, ahogy Bella odaért hozzá. Mezítláb a lány még alacsonyabb volt. Törékeny, kecses, szép. Haja lágyan lengett a hátán és Rodolphus a derekára csúsztatva a tenyerét magához szorította a lányt, belélegezte az édes, bódító lótuszillatot.
  • Bella! – mormolta a lány hajába felindult, reszkető hangon Rodolphus. Bella készségesen simult a férfi széles mellkasához, s közben félénken felnézett a férje arcába. Rodolphus a lábával rúgta be a hálószobaajtót maguk mögött, s hagyta, hogy a lány megfordulva körbenézzen a férje hálószobájában. Rodolphus csendben figyelte, ahogy a felesége elhúzódva tőle körbejárja a hálószobáját. Bella megkapaszkodott az ágy oszloprúdjában. Ujján megcsillant drágaköves karikagyűrűje.
  • Aludt már itt veled más nő is? – kérdezett rá Bella egyenesen.
  • Nem – tette karba a kezét Rodolphus.
  • Tehát így hazudsz szemrebbenés nélkül – felelte rá komolyan Bella. Farkasszemet néztek hosszú másodpercekig. Rodolphus megjegyzés nélkül hagyta a mondatot. Csak komor arccal figyelte, ahogy Bella elhelyezkedik az ágyán, félkönyékre ereszkedik és karját megtámasztva a csípőjén, haja a párnára omlik, a halántékánál megtámasztja a fejét és kíváncsian felnéz rá. Rodolphus szeme Bella szétnyíló hálóköntösének vágatára tapadt, a lány hófehér combjaira. Bella a kezével odanyúlt, hogy leseperje a selyemköntös szárnyát a lábára, de Rodolphus szinte szemvillanás alatt mellette termett és lefogta a kezét.
  • Miért takargatnád azt… amit már úgyis láttam? – nézett fel a lány mélykék szemeibe. Bella lesütötte a szemét és érezte, hogy enyhén elpirul. – És ami úgyis…az enyém! – lehelte a lány ajkaira Rodolphus, ahogy a lány felé hajolt. Bella hátrahajtotta a fejét és haja a párnára omlott. Különös zizegő hangja volt ahogy a lengő hajszálak a párna selyemhuzatát söpörték. A férfi súlya alatt lenyomódott a matrac ahogy Bella mellé az ágyra ereszkedett. Rodolphus szomjasan falta a lány édes, ártatlan, apró rózsaszín ajkait.  Bella fátyolos szemekkel nézett fel rá, ahogy Rodolphus levegő után kapkodva megszakította a csókot. Bella lehajtotta a fejét és csak nézte a lepedőt kettejük között. Rodolphus férfias illata, az izmos combok erős szőrzete, még sosem látta a férfit ruha nélkül.
  • Olyan régen volt – lehelte zavarában Bella.
  • S milyen örömtelen és érzéketlen – simította át a lány combjait forró tenyerével Rodolphus. – Szeretném ma éjszaka megmutatni neked, hogy milyen is ez valójában – suttogta csillogó szemekkel Rodolphus. Bella leeresztette a szempilláit és férje minden érintésére apró remegés futotta végig a testét. Rodolphus lágyan kezdte felfedezni a lány ártatlan, szűzies testét, s Bella odaadó sóhajtással viszonozta minden simítását és csókját. Lehanyatlott a párnára és nézte a férje gyertyafényben megvilágított arcát. Rodolphus lemosolygott rá, ellenállhatatlan volt a mosolya. Bella beleszédült már csak ebbe a mosolyba is. Itt van a férje ágyában a hálószobájukban, hogy ismét elhálják a nászukat. Bella maga mellé nézett férje könyöklő karjára és  mutatóujját könnyedén a sötétkék selyemköntös alá csúsztatta. A kíváncsiság hajtotta. Rodolphus lapos tekintettel figyelte a felesége arcának rezdülését. Pontosan tudta, hogy mit akar látni Bella, s nem akadályozta meg benne. Bella mutatóujja a csuklóján kidagadó ereken simított felfelé, s az alkarján  a köntös szegélyénél meglátta a sötéten kirajzolódó jegy szélét a bőrébe égetve. Bellának elakadt a lélegzete. Felrebbentek a szempillák és hatalmas szemeit Rodolphus nyugodt kék tekintetébe vetette. Rodolphus nem szólt semmit, mit is mondhatna. Mindketten tudják, hogy a jegy mit jelent. Bella még mindig visszafojtott lélegzettel nézett vissza a karjára és a köntös ujját felhúzta egészen Rodolphus könyökéig. Ujjaival félénken nyúlt a jegy sötét vonalához.
  • Milyen szép! – suttogta álmélkodva, s hűvös ujjával végigkövette a jegy mintázatát, körberajzolta, csodálta, nézegette. Először félénken, aztán egyre bátrabban. A lágy cirógatás nem maradt következmények nélkül. Rodolphus karján borzongás futott végig, karján az érintés nyomán felborzolódtak az apró szőrszálak. Bella csodálkozva figyelte őket.
  • Fázol? – nézett fel Rodolphus arcára meglepődve Bella.
  • Nem szívem. Csak hát én sem vagyok fából. Nem hatástalan amit művelsz velem – mosolygott le rá kedvesen Rodolphus.
  • Tetszik a sötét jegyed! – suttogta huncut mosollyal Bella, s tenyerét végigsimította a Rodolphus karján. – Nem kell takargatnod előttem, látni akarom – mormolta mohón Bella.
  • Ígérem, ma éjszaka semmit sem takargatok előled – fogta meg a karját simogató kezet Rodolphus és gyengéden az ajka elé húzta. A lány vékony kis ujjbegyeire egyenként csókot hintett, majd minden ujját egyesével az ajkába vette és nyelvével végigsimított rajtuk s végül érzékien megszívta. Bella levegő után kapkodott. – Szeretném felejthetetlenné tenni ezt az éjszakát Bella. Bármit megtennék azért, hogy boldog légy mellettem. Elhiszed? – suttogta a lány tenyerébe forrón Rodolphus.
  • Igen Rodolphus, már elhiszem – nézett fel a férjére bizalommal Bella. Hollófekete haja szétterült, a feje besüppedt a puha szaténpárnán, Rodolphus ajka pedig égető csókkal pecsételte végig Bella csuklóját, karját, majd átvándorolt a lány kecses nyakára.
  • Annyira gyönyörű vagy Bella! Nem érdemellek meg! Túl szép vagy ahhoz, hogy ilyen érdemtelenül megkaptalak! Még csak nem is udvarolhattam neked –sopánkodott Rodolphus.
  • De megérdemelsz! Ahogy én is téged! – túrt a férfi hajába Bella, ahogy ívben megfeszült a férfi tenyerének simítása alatt. Rodolphus erős férfikeze olyan gyengéden simította át a köntös alatt a melleit és  haladt céltudatosan egyre lejjebb, hogy Bella meg sem álmodta, hogy ilyen ellentét létezhet.
  • Olyan régóta vágyom már rád Bella! – csókolta végig a lány felkínálkozó melleit Rodolphus. Bella észre sem vette, hogy a köntösét leoldotta róla a férje  ügyes keze, s most ráérősen, élvezettel merül el a teste csodálatában. Rodolphus tenyere  Bella combjának belső ívét simogatta, s Bella az intim érintésre torokhangon nyögve bújt arcával a férfi vállgödréhez. Rodolphus csókokat hintett a lány arcára, lehunyt szemhéjára.
  • Én sokkal régebb óta vágyom rád. Talán, nem is ismeretelek még és már utánad vágyakoztam, amikor elsőbálozóként csodálkozó tekintetemmel követtem a felnőtt férfiak lépteit – lehelte Bella tenyerét becsúsztatva férje köntöse alá. Rodolphus hátizmai megfeszültek Bella kutató érintése alatt. Rodolphus ujjai rátaláltak a nedves női szirmokra, s az érintésre Bella megborzongott. A két kék szempár hosszan nézett farkasszemet. Bella lélegzete ki-kihagyott, Rodolphus szeme pedig egyre fátyolosabb lett. Puha ujjakkal becézte a forró, lágy szirmokat, s ujjával könnyedén besiklott  a lány ölébe. Bella megremegett a behatolás mámoros élményétől és képtelen volt fenntartani a szemkontaktust, feje visszahanyatlott a párnára és felhúzott térdeit enyhén széttárta a kérlelő, izgató férfiujjak hatására. Rodolphus fürkésző tekintettel figyelte a lány szép arcának rezdüléseit. Bella kéjesen sóhajtott, s kezével a férje meztelen hátát simogatta. Rodolphus kihúzta az ujjait, s lelökte magáról a köntösét.
  • Szeretném még nyújtani a percet Szépségem, de már képtelen vagyok – nyögött fel Rodolphus és Bella fölé könyökölve lassú mozgással besiklott felesége nedves, forró ölébe. Egyszerre nyögtek fel a behatolás pillanatában. Bella hátrafeszítette a fejét és hörögve nyomta közelebb a csípőjét Rodolphushoz. Még többet akart. Mindent, Rodolphust egészen.
  • Kérlek, folytasd! – zihálta Bella  a fejét dobálva, s Rodolphus eleget tett a kérésnek, s egészen monoton ütemben, de mozogni kezdett. Bella ajkát halk sikkantás hagyta el a szokatlan érzéstől. Rodolphus nem sietett, figyelve Bella reakcióit könyökölt a lány felett, aki türelmetlenül reszketett alatta. Rodolphus igyekezett kordában tartani a vágyait.
  • Ne siessük el! Előbb téged röpítelek el a csillagokig szerelmem! – hintett csókokat Bella kiszáradó ajkaira Rodolphus. Bella felnézett a fölötte könyöklő férfira és tenyerét, férje forró arcára szorította.  Rodolphus kimelegedve dörzsölte a csípőjét újra és újra a lány öléhez. Összekapcsolódott a tekintetük és Bella szerelmes vágyódó pillantását a férfi vágytól elsötétült tekintetében tükröződött. Bella kedvesen simogatta át a férfi arcát, a halántékán kidagadó kis eret, Rodolphus pedig könnyű csípőringással  hintázott Bella ölében, szorosan átölelve a lányt. Meghitt, hosszú és elnyújtott másodpercek voltak, de nem tarthatott sokáig. Bella szempillái elnehezedtek, szemei lecsukódtak és szép ívű szemöldöke lassan egyetlen vonallá simult. Rodolphus magához szorította a lányt és gyorsabb iramot diktált, mire Bella egész testében remegni kezdett és magas kéjhangon sikoltott az éjszakába. Bella megemelve a fejét Rodolphus vállába kapaszkodott, a férfi lökései is erősödtek és mielőtt Bella visszahanyatlott volna a kimerültségtől a párnáira, Rodolphus is felnyögött a kielégülés pillanatában.  Bella mellkasára hajtva a homlokát pihegett a felesége felett. Mindkettejük szíve zakatolva dübörgött, bőrüket könnyű meleg pára nedvesítette. Rodolphus nedves csókot nyomott Bella szétnyílt ajkaira.
  • Minden rendben? – kérdezte lihegve Rodolphus.
  • Igen – pihegte vissza Bella.
  • Jól vagy? – hanyatlott le Bella mellé az ágyra Rodolphus.
  • Csodálatosan érzem magam – lebbentek fel a sötétfekete szempillák és Bella mélykék szemei érzékien sötétlettek.
  • Remélem legalább részben sikerült feledtetnem veled azt a borzalmas nászéjszakánkat – fordult felé Rodolphus sajnálkozó, bocsánatkérő tekintettel.
  • Nem – rázta a fejét Bella, majd komoly hangon folytatta. – Ez volt az igazi nászéjszakánk – Rodolphus felé fordítva a fejét a párnán Rodolphus tekintetét kereste. Rodolphus elmosolyodott és kitapogatta maga mellett a felesége kezét és megszorította.
  • Szívemből szóltál – felelte rá Rodolphus megkönnyebbülten. – Azt hiszem én is ezt érzem. Most már igazán férj és feleség vagyunk Bella.
  • Ezzel azt akarod mondani, hogy most már aludhatunk egy ágyban? – kérdezett rá pajkosan Bella. Rodolphus felnevetett és a hasa könnyedén megrázkódott.
  • Igen, ha szeretnéd, áthozatom a holmidat holnap az én hálószobámba – húzta magukra a vékony nyári takarót Rodolphus.
  • Csodásan hangzik – simult Rodolphushoz Bella és a takaró felett a férfi alkarját simogatta. Ott sötétlett közöttük a sötét jegy, Rodolphus átkarolta a lányt és a mellkasára vonta. Bella még nézegetni akarta a jegyet, halkan beszélgetni az éjszakába a férjével és elsuttogni mindazon kis semmiségeket, amiket az elmúlt két évben nem tettek meg, elmondani, hogy mennyire jó volt az együttlét, de észre sem vették és elnyomta őket az álom. Kimerülten, kielégülten, összebújva egy takaró alatt aludtak el.

 

2 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2012.08.25. 18:25
callie

Szia Sugi!

Aludtam rá egy pár éjszakát, hogy most legyen ágyjelenet vagy sem, majd később valamikor...de végülis aztán mégis az mellett döntöttem, hogy jobb így...mert közelednek bizonyos események az életükben, amit....nem akartam megzavarni ezzel a boldog egymásra találunk pillanatokkal. Élveztem ezeket a feszült pillanatokat...és nem mondom, hogy nem lesznek még ilyen szexuális távolságtartó feszültségek közöttük...

Nos a beteljesülés, vagy a házasság...stb. nálam egy történetnek vagy csak egy állomása, vagy a kezdete. Én nem igazán szeretem az olyan storykat, amikor bumm megkértem a kezét és vége. Vagy a végpont az hogy lefekszenek egymással és agyő! mit írjak még hát a lényeg már megvolt típusú történeteket.

Mert szerintem pont ezek a momentumok indítanak el egy történetet, olyan sosincs hogy szex után már nincs semmi...ellenkezőleg onnan kezd igazán izgalmassá válni a dolog, ugyanúgy, ahogy az esküvő után...mert az igazán olyan életszagú, hogy na most hogyan tovább, na most hogyan evickéljünk az élet tengerében ezután...

úgyhogy ne bánjódj, igaz már kaptunk vmi normális szép ágyjelenetet, de azért még nincs vége a történetnek közel sincs vége...:)))

Pussz: Callie


2012.08.25 17:50
sugi

„ Szia!

Mikro Rodolphus kimondta, jaj a szívem akkorát dobbant. Megleptél ezzel a fejezettel. Örülök, hogy végre boldogok, bár azt hittem még hagyod  ezt  szexuális feszültséget, hadd borzolódjanak az idegeink :) Azt szeretem a történeteidben, hogy a beteljesülés után nem a teljes passzivitás jön, hanem kitalálsz új izgalmakat.

Pussz

Idézet
2012.08.25. 17:50
sugi

Szia!

Mikro Rodolphus kimondta, jaj a szívem akkorát dobbant. Megleptél ezzel a fejezettel. Örülök, hogy végre boldogok, bár azt hittem még hagyod  ezt  szexuális feszültséget, hadd borzolódjanak az idegeink :) Azt szeretem a történeteidben, hogy a beteljesülés után nem a teljes passzivitás jön, hanem kitalálsz új izgalmakat.

Pussz

 

             

             

Draco & Pansy
 
Szalon
 
Idézet

„Malfoy vihogva visszafeküdt az ülésre- ahol két helyet foglalt el -, és Pansy Parkinson ölébe hajtotta a fejét. Pansy olyan önelégült képpel cirógatta Malfoy szöke haját, mintha a fél világ irigyelné töle ezt a kitüntetö feladatot.” /Rowling: HP6, p. 146./

 
Forradalom/Revolution
 
Így írtok ti
 
D&P novellák
 
Versek
 
D&P szerepjáték
 
Muglivilág soraiból
 
Szombati boszorkány top 10
 
Könyvespolc
 
Malfoy-gyűjtemény
 
Malfoy képtár
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?